2/2017. (VII. 10.) MÜK szabályzat

a területi ügyvédi kamarák által kiadandó pénzmosás megelőzési útmutató tartalmáról

A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 80. § (3) bekezdése alapján a Magyar Ügyvédi Kamara a területi ügyvédi kamarák által kialakítandó útmutató tartalmát az alábbiak szerint határozza meg:

I. Az ügyvédi irodák által készítendő, a Pmt. 65. § (1) bekezdése szerinti belső szabályzat kötelező tartalmi elemei:

1.1. a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok,

1.2. az ügyfél azonosításának, a személyazonosság igazoló ellenőrzésének, a tényleges tulajdonos azonosításának, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének és az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok, okiratok naprakészen tartásának (a továbbiakban együtt: ügyfél-átvilágítás) belső eljárási rendje,

1.3. az ügyfél azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével, illetve a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban felmerült kétség alapjául szolgáló legjellemzőbb adatok, tények, körülmények,

1.4. az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetkörei, az alkalmazandó intézkedések köre és belső eljárási rendje,

1.5. a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményei elfogadásának belső eljárási rendje,

1.6. a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak történő bejelentés belső eljárási rendje és formája, továbbá a Pmt. 30. § (1) bekezdésében és a Pmt. 74. § (1) bekezdésében előírt bejelentés megtételére szolgáló formanyomtatvány,

1.7. az ügyfél-átvilágítás, illetőleg a bejelentés kapcsán keletkezett adatok kezelésére, megőrzésére, védelmére vonatkozó belső előírások,

1.8. az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő foglalkoztatottak képzésére, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzését és megakadályozását célzó képzési programokon történő részvételére vonatkozó előírások,

1.9. az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő foglalkoztatottak részére az ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó eljárási, magatartási normák,

1.10. az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer ismertetése.

II. Kockázatérzékenységi megközelítés

2.1. A Pmt. 65. § (1) bekezdése alapján elkészítendő belső szabályzatban foglalt intézkedések terjedelmét az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján, kockázatérzékenységi alapon kell meghatározni, a Pmt. 27. §-ában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően elkészített belső kockázatértékelés felhasználásával.

2.2. Az ügyfél-átvilágítás kockázatérzékenységi alapon történő elvégzésének belső eljárási rendjénél irányadó kockázati tényezőket a területi kamara felügyeleti kockázatértékelésében határozza meg. A felügyeleti kockázatértékelés kialakításakor a nemzeti kockázatértékelés eredményéből kell kiindulni.

2.3. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetköreire és belső eljárási rendjének kialakításához a területi ügyvédi kamara útmutatóban rögzíti az alacsony kockázatra vonatkozó tényezőket.

2.4. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetköreire és belső eljárási rendjének kialakításához a területi ügyvédi kamara útmutatóban rögzíti a magasabb kockázatra vonatkozó tényezőket.

III. A belső szabályzatok felülvizsgálatának szempontjai

3.1. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása fogalmának meghatározása megegyezik a Büntető Törvénykönyv szerinti meghatározással. (Pmt. 3. § 26. és 36. pontjai)

3.2. A hazai kiemelt közszereplőkre is fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések vonatkoznak. (Pmt. 4. §)

3.3. A törvény kötelezi a szolgáltatókat és köztük az ügyvédeket, hogy a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél tényleges tulajdonosát azonosítsa, az adatait rögzítse a törvény által előírt körben és azok ellenőrzését követően az adatokat továbbítsa a külön jogszabály alapján létrehozott nyilvántartás számára, amennyiben az adatok még nem szerepelnek a nyilvántartásban.

3.4. Kockázatértékelés: A szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján - a szolgáltató jellegével és méretével arányos - belső kockázatértékelést készíteni. A belső kockázatértékelés elkészítéséhez, továbbá a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében a szolgáltató köteles figyelembe venni a nemzeti kockázatértékelés eredményét. (Pmt. 27. §)

3.5. A Pmt. 65. §-a szerinti belső szabályzatban a belső kockázatértékelés alapján belső eljárásrendet kell meghatározni a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében.

3.6. Bejelentési kötelezettség alapja a pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló tény, adat, körülmény. A Pmt. 74. § (3) bekezdése alapján az ügyvédi iroda taggyűlése dönthet arról, hogy bejelentési kötelezettséget az iroda vagy a tagok teljesítsék (ugyanígy a belső ellenőrző és információs rendszer működtetése, illetve a képzési kötelezettség vonatkozásában is);

3.7. Pénzügyi információs egység megkeresésének teljesítése [Pmt. 75. § (3) bekezdése]: A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni az ügyvéd által kezelt adatot, illetve az ügyvédi titkot. [Pmt. 75. § (1) bekezdése] Ha a megkeresett ügyvéd a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a Pmt. hatálya alá tartozó ügyvédi tevékenység ellátása során vagy annak eredményeként kezeli, köteles a megkeresésben megjelölt adatot, titkot megküldeni.

3.8. Ha az ügyvéd a megkeresésben megjelölt adatot, titkot nem a Pmt. hatálya alá tartozó ügyvédi tevékenység ellátása során, illetve eredményeként kezeli, vagy a Pmt. 73. § (3) bekezdése szerinti mentesülési ok áll fenn, akkor az ügyvéd jogosult a válaszadás megtagadására.

3.9. Az ügyvéd bejelentési kötelezettségének, valamint a pénzügyi információs egység megkeresésének teljesítése nem tekinthető a törvényen alapuló titoktartási kötelezettség megsértésének.

IV. Záró rendelkezések

Ez a szabályzat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Budapest, 2017. július 10.

Dr. Bánáti János s. k.,

elnök

Dr. Fekete Tamás s. k.,

főtitkár