BH 2021.2.59 A fellebbezésben a Kp. 100. § (2) bekezdés b) pontja alapján meg kell jelölni a jogszabálysértést a konkrét jogszabályhellyel együtt. Ennek elmaradása esetén a fellebbezést vissza kell utasítani, amennyiben a személyesen eljáró fél a jogszabálysértés és a jogszabályhely megjelölésére ki lett oktatva [2017. évi I. tv. (Kp.) 48. § (1) bek., 100. § (2) bek., 102. § (1) bek., 104. § (1) bek.]

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye

[1] A Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala, mint elsőfokú hatóság a 2020. február 20-án kelt 32.583/3/2020. számú egyszerűsített határozatával a felperes 1/2 tulajdonát képező ingatlanra végrehajtási jogot jegyzett be. A felperes az elsőfokú határozattal szemben fellebbezést nyújtott be, melyben költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett.

[2] Az alperes a 2020. április 15-én kelt 35.653-3/2020. számú végzésével a felperes részére költségmentességet engedélyezett.

[3] A felperes a végzéssel szemben előterjesztett kereseti kérelmében kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését.

[4] Az alperes a védiratában kérte a keresetlevél visszautasítását.

[5] Az elsőfokú bíróság a 2.K.700.743/2020/4. számú végzésével a keresetlevelet visszautasította.

[6] L. G. 2020. június 23-án postára adottan fellebbezést nyújtott be a 4. számú, keresetlevelet visszautasító végzéssel szemben.

Az elsőfokú bíróság végzése

[7] Az elsőfokú bíróság a 2.K.700.743/2020/6. számú végzésével L. G.-nek a 4. sorszámú végzés ellen benyújtott fellebbezését visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 112. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó 102. § (1) bekezdés a) pontja alapján figyelemmel arra, hogy a fellebbezést nem az arra jogosult nyújtotta be, mivel L. G. a perben semmilyen minőségben nem vett részt.

A fellebbezés, a hiánypótlásra felhívó végzés és az észrevétel

[8] L. G. a 6. sorszámú végzéssel szemben a 7. sorszám alatt lajtromozott beadványában fellebbezést nyújtott be, melyben előadta, hogy a végzésben az elsőfokú bíróság elmulasztotta a jogi indokolási kötelezettségét, melyet a Kúria nem pótolhat, ezért az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül kell helyezni és a bíróságot új eljárás és új határozat hozatalára kell utasítani. A továbbiakban a felperesnek az alperes határozatával kapcsolatos előadását ismételte meg és kérte személyes, vagy részleges személyes költségmentesség, illetve ezek hiányában tárgyi költségfeljegyzési jog megállapítását.

[9] Az elsőfokú bíróság a 8. szám alatti végzésével a L. G.-t (a továbbiakban: fellebbező) hiánypótlásra hívta fel és tájékoztatta arról, hogy a fellebbezésnek tartalmaznia kell a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést a jogszabályhely pontos megjelölésével. Amennyiben a hiányok pótlása nem történik meg, a fellebbezés visszautasítható.

[10] A fellebbező a hiánypótlásra a hiányokat nem pótolta.

[11] A felperes a 9. szám alatt iktatott beadványában új kereseti kérelmet terjesztett elő.

[12] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

[13] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzésében L. G. fellebbezését utasította vissza, ezért L. G. a Kp. 112. § (3) bekezdése alapján - mint akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés reá vonatkozó része ellen fellebbezés benyújtására jogosult. A 7. sorszám alatt lajstromozott fellebbezésen nyomtatott betűkkel a felperes neve szerepel, ugyanakkor szabad szemmel is láthatóan azt L. G. írta alá, ő nyújtott be a 6. számú végzés ellen 7. sorszám alatt fellebbezést.

[14] A 7. sorszámú fellebbezés érdemi elbírálásra alkalmatlan volt, annak elbírálására - az alábbiakban kifejtett okból - nem kerülhetett sor.

[15] A Kúria arra mutat rá, hogy az elsőfokú bíróság eljárását kizárólag a fellebbezés keretei között, az abban előadott jogsértések mentén vizsgálhatja felül - a hivatalból figyelembe veendő tények kivételével - a Kp. 108. § (1) bekezdése értelmében. A Kúria megállapította, hogy a fellebbező nem tett eleget a Kp. 100. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak, azaz nem jelölte meg a fellebbezésében a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést az arra vonatkozó jogszabályhely pontos megjelölésével. A fellebbező a fellebbezésének a nagyobbik részében az alperesi határozat jogszerűségével kapcsolatos álláspontját fejtette ki, és e körben jelölt meg jogszabálysértéseket, ugyanakkor az elsőfokú bíróság végzésével kapcsolatban adós maradt a végzéssel szembeni kifogásai előterjesztésével és a végzés kapcsán a jogsértés és a konkrét jogszabályhely megjelölésével. A fellebbező az elsőfokú bíróság végzésével kapcsolatban mindösszesen annyit adott elő, hogy "A felülvizsgálattal érintett bírósági végzés elmulasztotta a jogi indokolási kötelezettségének eleget tenni", azonban az erre vonatkozó konkrét érveit nem adta elő, a megsértett jogszabályhelyet nem jelölte meg, és állítását nem indokolta meg.

[16] A fentiek szerint a másodfokú bíróság kizárólag a fellebbező által megjelölt jogszabályhely alapján vizsgálhatja meg a fellebbezett végzést, és a felperes adós maradt a konkrét jogszabályhely megjelölésével, így a Kúria nem került abba a helyzetbe, hogy a fellebbezést érdemben meg tudta volna vizsgálni.

[17] A Kúria kiemeli azt is, hogy az elsőfokú bíróság a 8. számú végzésében egyértelműen tájékoztatta a fellebbezőt arról, hogy a fellebbezésnek tartalmaznia kell a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést a jogszabályhely pontos megjelölésével, és tájékoztatta arról is, hogy ennek elmaradása a fellebbezés visszautasítását vonja maga után. Az elsőfokú bíróság tehát teljeskörűen tájékoztatta a fellebbezőt, nemcsak arról, hogy mit kell megjelölnie, hanem a megjelölés hiánya esetén beálló jogkövetkezményről is. Figyelemmel a pontos és alapos tájékoztatásra, a Kúria csak arra mutat rá, hogy a Kp. 112. § (3) bekezdése folytán irányadó Kp. 100. § (2) bekezdés b) pontja szerint előírt jogszabálysértés megjelölésének hiánya a Kp. 104. § (1) bekezdése folytán hiánypótlással nem orvosolható, a fellebbezés hiányának pótlására ezért nem kerülhetett sor.

[18] Mindezek alapján a Kúria a jogsérelmet meg nem jelölő fellebbezést érdemben nem bírálhatta el, ezért a Kp. 104. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 48. § (1) bekezdés j) és k) pontja alapján a fellebbezést vissza kellett utasítani.

[19] A 8. számú végzésben foglalt felhívás után a felperes 9. számon iktatott beadványt terjesztett elő, azonban az tartalmában - Kp. 2. § (4) bekezdésére figyelemmel - nem fellebbezésnek, hanem újra előterjesztett keresetlevélnek minősül, ezért az ezzel kapcsolatos eljárási cselekmények szükségességét az elsőfokú bíróságnak kell vizsgálnia és arról intézkednie.

(Kúria Kpkf.VI.40.119/2020.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

Az ügy száma: Kpkf.VI.40.119/2020/2.