A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10542/2010/5. számú határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. Bírók: Magyarfalvi Katalin, Patassyné dr. Dualszky Katalin, Zanathy János

Mfv.III.10.542/2010/5.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a jogtanácsos által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Egészségbiztosítási Pénztár, mint a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár jogutódja) alperes ellen társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 3.M.3798/2009. szám alatt indított és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2010. március 10. napján kelt 3.M.3798/2009/7. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 3.M.3798/2009/7. számú ítéletét az alperes 2009. június 9-én kelt 5386-20-2/2009. számú fizetési meghagyására is kiterjedően hatályon kívül helyezi.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint elsőfokú bírósági és felülvizsgálati eljárási költséget.

Az elsőfokú bírósági és a felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 3.M.3798/2009/7. számú ítéletével elutasította a felperesnek az alperes 2009. június 9-én kelt fizetési meghagyása hatályon kívül helyezésére irányuló keresetét. E határozatban az alperes K. T. 2008. január 10-én bekövetkezett munkabalesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások költségei és járulékai címén - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 67. §-a alkalmazásával - 102.786 forint megfizetésére kötelezte a felperest.

Az ítélet szerint a sérült ipari csuklós villamos gumi oldalborításának javítása, a függőleges helyzetben lévő gumirész PVC késsel történő vágása közben szenvedte el a balesetet. A sérült a munkát az előírt védőfelszerelésben (bakancs, munkaruha, védőkesztyű) végezte; pillanatnyi figyelmetlenségéből adódóan rossz mozdulatot hajtott végre, emiatt a kés félresiklott és a védőkesztyűn át megvágta a kezét.

A munkaügyi bíróság a perben - elfogadva a felperes ezzel kapcsolatos érvelését - megállapította, hogy a vágóeszköz, amelyet az alperes a sérült által végzett feladat biztonságos ellátására alkalmas termékként megjelölt, a villamos gumi szerkezetének függőleges helyzetben történő vágására nem feltétlenül alkalmas. A bíróság megítélése szerint azonban ez a körülmény a felperes felelősségét nem befolyásolta, mert a baleset bekövetkeztének tényéből következik, hogy a felperes nem biztosított a munkaművelethez olyan biztonságos munkaeszközt, amely a váratlan, rossz mozdulat (emberi tényező) kivédésére alkalmas lenne.

A bíróság a felperes felelősségét alátámasztó körülményként értékelte, hogy hasonló jellegű baleset - a tanúk vallomásából megállapíthatóan - rendszeresen előfordul a felperesnél. Ebből következően a felperes a termék (kés) balesetek kivédésére és valamennyi veszélyt jelentő kockázat kizárására való alkalmatlan voltának tudatában alkalmazta a munkaeszközt. A sérülés azért következett be, mert egy váratlan mozdulat miatt a kés még a védőkesztyűn keresztül is sérülést okozott. Mivel a felperes a kés használatával járó időnként bekövetkező sérüléseket, mint kockázati tényezőt nem vette figyelembe, az újabb balesetek megelőzéséről pedig külön nem intézkedett, a fizetési meghagyásban rögzített munkavédelmi szabályok megszegése okán - figyelemmel a KK 25. számú állásfoglalásban foglaltakra is - az Ebtv. 67. §-a szerint megtérítési felelősséggel tartozik.

A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben az ítéletnek a fizetési meghagyásra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozva, hogy a munkaügyi bíróság iratellenesen, logikailag helytelen következtetések útján állapította meg, hogy a megtérítési kötelezettsége fennáll, ezzel megsértve az Ebtv. 67. §-ában és a KK 25. számú állásfoglalásban írtakat is.

Érvelése szerint tanúvallomásokkal és okirati bizonyítékok útján igazolta a perben, hogy a fizetési meghagyásban felhívott munkavédelmi szabályokat betartotta, a baleset -ahogyan azt a sérült tanúvallomása is alátámasztotta - kizárólag a sérült rossz mozdulata, figyelmetlen munkavégzése miatt következett be. Kiemelte, hogy a perben bizonyította azt is, hogy az alperes által munkabiztonsági szempontból megfelelőnek tartott "MARTOR" típusú vágóeszközt nem a perbeli munkafolyamatok elvégzéséhez fejlesztették ki, a sérültnek kiadott munka elvégzésére - szemben a felperes által biztosított vágóeszközzel - alkalmatlan (a PVC és gumi folyamatos, hosszabb és egyenes vágásánál az erőkifejtés lanyhulása esetén a penge a tokjába visszaugrik, így a vágás görbévé válhat, stb.). Bár a bíróság az alperes által ajánlott vágóeszköz alkalmasságával kapcsolatos álláspontját elfogadta, a baleset tényéből kiindulva mégis arra a következtetésre jutott, hogy az általa biztosított vágóeszköz nem volt megfelelő, mégpedig annak ellenére, hogy a perben fel sem merült, hogy a felperes által használt, illetve az alperes által megjelölt vágóeszközökön kívül a kereskedelmi forgalomban léteznének olyanok, amelyek megfelelnek az ítéletben megjelölt, igen szigorú feltételeknek. A felperes szerint a váratlan, rossz mozdulat, figyelmetlen használat miatti balesetek kivédését minden esetben biztosító vágóeszköz nem létezik, sérülés a legkorszerűbb, legbiztonságosabb munkaeszköz figyelmetlen használatánál is bekövetkezhet.

A felperes kifogásolta a csoportvezető tanúvallomásának értékelését is: a tanú - az ítéletben rögzítettekkel ellentétben - azt nyilatkozta, hogy volt már máskor is, hogy a felperesnél hasonló jellegű baleset fordult elő, amellyel kisebb, orvosi ellátást nem igénylő esetekre utalt. A felperes dolgozói (20-25 fő) napi feladataik ellátása során folyamatosan használják a PVC vágókést, figyelmetlen munkavégzésnél kisebb sérülések a legrutinosabb dolgozóknál is előfordulnak, ezt azonban nem igazolja az általuk használt szerszámok alkalmatlan voltát. A munkaügyi bíróság a fenti érveket figyelmen kívül hagyva és a bizonyítékok helytelen értékelésével állapította meg, hogy a felperes részéről a PVC vágókés alkalmazása a munkavédelmi előírásokkal ellentétesen történt, ezért a bíróság megalapozatlanul döntött a keresetéről.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte arra hivatkozva, hogy a munkaügyi bíróság eljárása során nem sértette meg a Pp. 206. § (1) bekezdésében és 221. § (1) bekezdésében foglaltakat.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.