BH 2013.6.154 A házassági életközösség fennállása alatt vásárolt vagyontárgyat a vétellel összefüggésben terhelő kölcsöntartozás, valamint közteher, a házastársak közös adóssága. Az egyik házastárs jogellenes magatartásával okozott többlet-kiadás (késedelmi kamat, adópótlék) azonban a házastársak belső jogviszonyában azt a házastársat terheli, akinek felróható magatartására visszavezethetően keletkezett [Csjt. 27. § (1) bek.].

A peres felek házastársak voltak, házassági életközösségük 2007. február közepén végleg megszűnt. Házasságukat a t.-i bíróság 2008. december 30-án jogerőre emelkedett részítéletével felbontotta.

A perben az alperes a házastársi közös vagyon megosztása iránti igényt is érvényesített, a továbbiakban a per e tekintetben folytatódott.

Ebben a körben az alperes - többek között - elszámolás tárgyává kívánta tenni a házastársi közös vagyon körébe tartozó F. típusú gépjárművet, melynek felperesi tulajdonba adását kérte 740 000 forint forgalmi értéken, illetve a gépjármű megvásárlásakor felvett és teljesített hiteltartozás elszámolására is igényt tartott.

A felperes a perbeli gépkocsi alperesi tulajdonba adását kérte. A 740 000 forint forgalmi értéket nem vitatta. Kérte, hogy a bíróság a gépkocsit terhelő kölcsön közös vagyoni jellegének megállapítása mellett a tartozást 1/2-1/2 arányban ossza meg a felek között, ahogyan a gépkocsit terhelő adótartozást is.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a házastársi közös vagyont a peres felek között megosztotta. A vagyonmérleg 35/A. tételszáma alatt szereplő F. típusú gépjárművet 740 000 forint forgalmi értéken a felperes tulajdonába adta. Megállapította, hogy a gépjárművet terhelő, jogerős és végrehajthatóvá vált fizetési meghagyás alapján fennálló tartozás, valamint a fennálló adótartozás közös adósság, mely egymás között egyenlő arányban terheli a feleket.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta. Megállapította, hogy az F. típusú gépjárművet terhelő 2009. augusztus 29-én jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált fizetési meghagyás alapján fennálló, a törlesztő részletek teljesítésével kapcsolatos késedelemmel összefüggésben felmerült 383 315 forint, a peres felek egymás közötti viszonyában a felperest terhelő tartozás, míg a fennmaradó tartozás közös adósságként a felek egymás közötti viszonyában egyenlő arányban terheli a feleket.

A másodfokú bíróság a perbeli gépjárművet terhelő adótartozással kapcsolatos elsőfokú ítéleti rendelkezést részben megváltoztatva megállapította, hogy a 2007. évre előírt 15 360 forint összegű gépjármű adótartozás, továbbá a 2006. évi gépjárműadó késedelmes megfizetése miatt keletkezett 899 forint késedelmi pótlék tartozás a peres feleket egymás közötti viszonyukban egyenlő arányban terhelő közös adósság, míg a 2007. évi gépjármű adótartozást érintő 1119 forint késedelmi pótlék a felek egymás közötti viszonyában a felperest terhelő tartozás.

A másodfokú bíróság szerint helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a közös vagyont képező gépjármű megvásárlásához folyósított kölcsöntartozást közös adósságnak kell tekinteni, azonban az általa elfoglalt téves álláspont folytán nem vizsgálta, hogy a kibocsátott fizetési meghagyásban meghatározott marasztalási összegből milyen összeg tekinthető késedelemből eredő tartozásnak. Ezért a másodfokú bíróság kiegészítő bizonyítást folytatott le és megkereste a B. P. Zrt.-t, melynek tájékoztatásából kitűnően a jogerős bírósági határozatban szereplő 1 799 005 forint tartozásból a 2008. október 15-i felmondáshoz vezető késedelem okán 383 315 forint a késedelmi kamat.

A peradatokból megállapíthatóan a gépkocsi egy 2007. április 27-én kelt, a felek közötti megállapodással került a felperes birtokába, azt megelőzően két hónapon keresztül a törlesztő részleteket az alperes teljesítette. 2007 áprilisától a kölcsön törlesztő részeit a felperes fizette és az alperes alappal bízhatott a felperesi szerződésszerű teljesítések folyamatosságában. A felperes azonban 2008 júliusát követően már nem teljesítette a lízingdíjakat, és az alperes tagadásával szemben nem bizonyította, hogy gazdasági helyzetének elnehezüléséről, az egyes törlesztő részletek megfizetésének elmulasztásáról az alperest megfelelően tájékoztatta volna, így az alperes nem kerülhetett abba a helyzetbe, hogy a késedelem jogkövetkezményeinek elkerülése érdekében ő maga teljesíthesse a kölcsöntartozást.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint erre figyelemmel a mulasztás jogkövetkezményeiért az alperes - felróhatóság hiányában - nem tehető felelőssé a peres felek egymás közötti viszonyában, így a pénzintézet által lejárttá tett és jogerős határozattal megítélt tartozásból a késedelem jogkövetkezményeként keletkezett 383 315 forint megfizetésére a házastársi közös vagyon megosztása során nem kötelezhető. Erre tekintettel a felek közös adósságából a késedelembe esés jogkövetkezményeit a felperes tartozik viselni.

A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság helytállóan tekintette tulajdonjoghoz kötődő, ezért közös vagyoni adósságnak a gépjárművel kapcsolatban keletkezett adótartozást. Tekintettel azonban arra, hogy az elsőfokú eljárás során keletkezett iratokból nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy a helyi adóhatóság által indított eljárásban behajtandó összeg kizárólag a perbeli gépjárművel kapcsolatos adótartozással azonos-e, a másodfokú bíróság részbizonyítás körében megkereste erre vonatkozóan a T. város jegyzőjét. A jegyzői tájékoztatásból kitűnik, hogy a 103 110 forint és járulékai tartozás - amelynek teljesítése érdekében a perbeli gépjárművet lefoglalták - nem csupán a perbeli gépjárműre megállapított tartozást foglalja magában, hanem jelentős részben a megfizetni elmulasztott talajterhelési díjat és az ezzel kapcsolatos bírságot, valamint végrehajtási költséget, melyekre vonatkozóan a peres felek a bíróság döntését jelen perben nem kérték.

A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló okiratok alapján megállapította, hogy a 2007. évre előírt 15 360 forint összegű adótartozás, továbbá a 2006. évi, tehát az életközösség fennállása alatt keletkezett adó késedelmes megfizetése miatt felszámított 899 forint késedelmi pótlék az az összeg, amely a peres feleket az adóhatóság felé egymás között egyenlő arányban terheli.

A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság a gépjárművet érintő adótartozás vonatkozásában az elsőfokú ítéleti rendelkezést pontosította és kimondta, hogy a 2007-ben előírt adótartozást érintő 1119 forint késedelmi pótlék, figyelemmel arra, hogy a gépjárművet 2007 áprilisától a felperes birtokolta és nem merült fel adat arra nézve, hogy a tartozás fennálltáról az alperest megfelelően tájékoztatta volna, a felek egymás közötti viszonyában a felperest terheli.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az F. típusú gépjárművet terhelő jogerős fizetési meghagyáson alapuló tartozás, valamint a T. város adóügyi és behajtási irodája felé fennálló adótartozás kizárólag a felperest terheli. Másodlagos felülvizsgálati kérelme arra irányult, hogy a Kúria a felülvizsgálattal támadott ítéletet helyezze hatályon kívül és kötelezze az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására. Harmadlagos felülvizsgálati kérelme azt célozta, hogy a gépkocsit terhelő tartozások vonatkozásában a Kúria a felperes kereseti kérelmét utasítsa el.