15/2008. (HÉ 33.) IRM utasítás

az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Vagyonnyilatkozati Szabályzatának kiadásáról

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 11. § (6) bekezdése és 14. § (2) bekezdése alapján a vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére, valamint - az érdekképviseletekkel való egyeztetés alapján - az ellenőrzési eljárást megelőző meghallgatásra vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából az alábbi utasítást adom ki:

1. §

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Vagyonnyilatkozati Szabályzatát az utasítás Melléklete tartalmazza.

2. §

A Vagyonnyilatkozati Szabályzatot az utasítás hatálybalépését követő munkanapon az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium belső elektronikus hálózatán közzé kell tenni, és erről az érintetteket haladéktalanul értesíteni kell.

(1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Igazságügyi Minisztérium Egységes Közszolgálati Szabályzatáról szóló 4/2003. (IK 6.) IM utasítás Mellékletének 12. § (2) bekezdésének harmadik mondata, 17-18. §-a, 76. § (2) bekezdésében a "valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos elkülönített iratok" szövegrész, 77. § (4) bekezdése, 80-83. §-a, 85. § (5)-(9) bekezdése, 88. §-a, 89. § (3) bekezdésének b) pontja, 91. § (3)-(5) bekezdése, 92. §-a, 93. § (2) bekezdése, valamint 5/a-5/j függeléke.

Dr. Draskovics Tibor s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter

Melléklet a 15/2008. (HÉ 33.) IRM utasításhoz

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Vagyonnyilatkozati Szabályzata

Általános rendelkezések

1. §

(1) A Vagyonnyilatkozati Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumra (a továbbiakban: minisztérium), valamint a minisztériummal foglalkoztatási jogviszonyban álló, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyekre, továbbá azokra a Vnytv. alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más személyekre, akik felett a munkáltatói jogkört az igazságügyi és rendészeti miniszter gyakorolja (a továbbiakban együtt: kötelezettek).

(2) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ügyviteli teendőket, a vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggésben keletkezett iratok nyilvántartását, őrzését és kezelését a minisztérium vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ügyviteli feladatokért felelős főosztálya (a továbbiakban: Főosztály) végzi.

Tájékoztatás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről

2. §

(1) A kötelezettet a munkáltatói jogkör gyakorlója - a Főosztály útján - írásban tájékoztatja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről és annak határidejéről. A tájékoztató tartalmazza:

a) a Vnytv. 5. § (1) bekezdés a) pontja esetén az 1. függelék szerinti értesítést,

b) a Vnytv. 5. § (1) bekezdés b) pontja esetén a 2. függelék szerinti értesítést,

c) a Vnytv. 5. § (1) bekezdés c) pontja esetén a 3. függelék szerinti értesítést,

d) a Vnytv. 8. § (5) bekezdésében foglaltakat.

(2) A vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges kitöltési útmutatót, valamint - annak részeként - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést a 4. függelék tartalmazza.

(3) A Főosztály az (1) bekezdés szerinti tájékoztatót a Vnytv. 5. § (1) bekezdés a) pontja esetén legkésőbb a jogviszony, beosztás tervezett létesítését, illetve a munka- vagy feladatkör betöltése kezdetének tervezett időpontját megelőző 10. munkanapig, a Vnytv. 5. § (1) bekezdés b) pontja esetén haladéktalanul, a Vnytv. 5. § (1) bekezdés c) pontja esetén pedig a kötelezettség esedékessé válásának évében legkésőbb március 1-jéig a kötelezett részére személyesen adja át vagy "saját kezű felbontásra" jelzéssel ellátott zárt borítékban küldi meg.

(4) E Szabályzat alkalmazásában a boríték akkor tekinthető zártnak, ha mechanikai sérülés nélkül nem nyitható fel.

(5) Az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti értesítést 2 példányban kell átadni, illetve megküldeni. A kötelezett az egyik példányt aláírásával ellátva 5 munkanapon belül személyesen visszaadja vagy zárt borítékban visszaküldi a Főosztálynak, a másik példányt pedig magánál tartja.

(6) A Főosztály a minisztériummal létesítendő foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőzően nyilatkozattételre hívja fel a leendő foglalkoztatottat azzal kapcsolatban, hogy korábbi foglalkoztatási jogviszonyában vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá esett-e.

A vagyonnyilatkozat-tétel

3. §

(1) A Vnytv. Melléklete szerinti nyomtatványt közzé kell tenni a minisztérium belső elektronikus hálózatán.

(2) A Vnytv. Melléklete szerinti nyomtatványt géppel vagy olvashatóan tollal kell kitölteni. Amennyiben a kitöltés során tévedésre vagy elírásra kerül sor, a vagyonnyilatkozat elrontott lapja helyett új lapot kell kitölteni. A nyomtatvány első oldalának jobb felső sarkában a nyilvántartási számot a kötelezettnek kell feltüntetnie.

A vagyonnyilatkozat átadása és átvétele

4. §

(1) A Vnytv. 5. § (1) bekezdés a) pontja esetén a 2. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül, Vnytv. 5. § (1) bekezdés b) pontja esetén a jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő 30 napon belül, a Vnytv. 5. § (1) bekezdés c) pontja esetén pedig az esedékesség évében június 30-áig kell a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékokat személyesen átadni a Főosztály vagyonnyilatkozatok kezeléséért felelős munkatársának.

(2) A vagyonnyilatkozat átadás-átvételét az 5. függelék szerinti nyomtatványon írásban igazolni kell. Az igazolást két példányban kell kiállítani, ebből egy példányt a kötelezett részére kell átadni, a másik példány pedig a Főosztály kezelésében marad.

(3) A Főosztály vagyonnyilatkozatok kezeléséért felelős munkatársa a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékokra felvezeti a kötelezett nevét, a vagyonnyilatkozat nyilvántartási számát és a vagyonnyilatkozat átadásának dátumát.

(4) A Főosztály az átvételt követően haladéktalanul tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját a kötelezett vagyonnyilatkozatának átvételéről.

A vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos iratok kezelése

5. §

(1) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratokat az egyéb személyügyi iratoktól elkülönítetten, személyenként külön iratgyűjtőben, biztonsági zárral felszerelt lemezszekrényben kell tárolni.

(2) A kötelezettek és - a Vnytv. 2. § b) pontja szerinti - hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát ugyanabban a zárt borítékban, az ezekhez kapcsolódó iratokat pedig azonos iratgyűjtőben kell tárolni. A Vnytv. 14. § (1) bekezdése szerinti meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet zárt borítékban kell elhelyezni. A borítékot a kötelezett, valamint a Főosztály vagyonnyilatkozatok kezeléséért felelős munkatársa saját kezűleg aláírja.

(3) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratok kezeléséért a Főosztálynak az a munkatársa felelős, akinek ez a tevékenység a munkaköri leírásában szerepel.

(4) A vagyonnyilatkozatok tárolására szolgáló lemezszekrényhez csak a Főosztály vagyonnyilatkozatok kezeléséért felelős munkatársa, a Főosztály vezetője, valamint - a Főosztály vagyonnyilatkozatok kezelését végző munkatársa vagy a Főosztály vezetője közreműködésével - a kötelezett felett munkáltatói jogkört gyakorló személy rendelkezik hozzáféréssel.

(5) A vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt boríték felbontására és a vagyonnyilatkozat tartalmának megismerésére kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult, kizárólag abban az esetben, ha a Vnytv. rendelkezései szerint ellenőrzési vizsgálat kezdeményezéséről kell döntenie.

(6) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratok kezelése során megfelelően alkalmazni kell a minisztérium Egységes Közszolgálati Szabályzatának a közszolgálati adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseit is, kivéve, ha ez a Szabályzat szigorúbb követelményeket támaszt.

A vagyonnyilatkozatokra vonatkozó iratok nyilvántartása

6. §

(1) A Főosztály vagyonnyilatkozatok kezeléséért felelős munkatársa a kötelezettekről és vagyonnyilatkozatuk kezeléséről a 6. függelék szerint, továbbá a KIR iktatóprogram részeként más szervezeti egység által nem hozzáférhető módon nyilvántartást vezet.

(2) Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén a vagyonnyilatkozat adóhatóság részére történő átadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átadás időpontját, az átvevő nevét és beosztását. Az átvétel tényét az átvevő személy saját kezű aláírásával igazolja.

A vagyonnyilatkozat visszaadása

7. §

(1) A Vnytv. 12. § (1) bekezdése szerinti esetekben a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot a Főosztály vagyonnyilatkozatok kezeléséért felelős munkatársa a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnését vagy az újabb vagyonnyilatkozat tételét követő 8 napon belül személyesen adja át a kötelezettnek, és arról a 7. függelék szerint igazolást állít ki. Az igazolást két példányban kell kiállítani, az egyik példányt át kell adni a kötelezettnek, a másik példány pedig a Főosztály kezelésében marad.

(2) Ha a kötelezett számára a vagyonnyilatkozatot 8 napon belül személyesen visszaadni nem lehet (pl. a kötelezett akadályoztatása miatt), részére a vagyonnyilatkozatot tértivevényes küldeményként kell megküldeni. Ha a kötelezett részére a vagyonnyilatkozatot tértivevényes küldeményként juttatják el, a 7. függelék szerinti igazolás helyett az átvételt igazoló tértivevényt kell a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között megőrizni.

Az ellenőrzési eljárás előtti meghallgatásra vonatkozó szabályok

8. §

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Vnytv. 14. § (1) bekezdése szerinti bejelentéstől számított 15 napon belül köteles a kötelezettet meghallgatni. Ez a határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.

(2) A meghallgatás időpontját a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.

(3) A meghallgatás időpontjáról, céljáról és módszeréről, a bejelentés tartalmáról, valamint a (4) bekezdésben foglaltakról a munkáltatói jogkör gyakorlója - a Főosztály útján - a meghallgatás tervezett időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal írásban értesíti a kötelezettet, valamint a minisztériumnál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerveket. A Főosztály vagyonnyilatkozatok kezeléséért felelős munkatársa a kötelezettnek szóló értesítést két példányban, személyesen adja át. Az értesítésen a kötelezett az aláírásával igazolja annak átvételét, majd egy példányt magánál tart, a másikat pedig visszaadja a Főosztály vagyonnyilatkozatok kezeléséért felelős munkatársának.

(4) A kötelezett a meghallgatás során jogi képviselőt is igénybe vehet. A minisztériumnál működő munkavállalói érdek-képviseleti szervek részvételét a meghallgatáson lehetővé kell tenni.

(5) A meghallgatás során a kötelezettel részletesen ismertetni kell a bejelentésben foglaltakat, és módot kell adni, hogy azokra a kötelezett, jogi képviselője, valamint az érdek-képviseleti szerv képviselője észrevételt tehessen.

(6) A meghallgatáson kizárólag a kötelezett, a munkáltatói jogkör gyakorlója, a Főosztály vagyonnyilatkozatok kezeléséért felelős munkatársa (mint jegyzőkönyvvezető), a Főosztály vezetője, a kötelezett jogi képviselője, valamint az érdek-képviseleti szerv képviselője lehet jelen.

(7) A meghallgatás során a kötelezett vagyonnyilatkozatába csak a munkáltatói jogkör gyakorlója, a kötelezett, illetve - a kötelezett által erre adott felhatalmazás esetén - a kötelezett jogi képviselője tekinthet be.

(8) A meghallgatásról 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a meghallgatáson jelenlevők aláírnak. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a munkáltatói jogkör gyakorlójának megállapításait, valamint a kötelezettnek, jogi képviselőjének, illetve az érdek-képviseleti szerv képviselőjének a meghallgatással kapcsolatos észrevételeit. A jegyzőkönyv egyik példányát zárt borítékban a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között kell tárolni, másik példánya pedig a kötelezettet illeti. A kötelezettnek a jegyzőkönyv átvételét aláírásával igazolnia kell.

1. függelék

2. függelék

3. függelék

4. függelék

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény Melléklete szerinti vagyonnyilatkozat kitöltéséhez

1. Fejezet

Általános szabályok

1. A vagyonnyilatkozatot két példányban kell kitölteni. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy (a továbbiakban: kötelezett) a nyilatkozat minden oldalát aláírja, majd példányonként külön-külön borítékba helyezi el.

2. A vagyonnyilatkozat részét képezi a hozzátartozókra vonatkozó vagyonnyilatkozat is, melyet minden, a kötelezettel közös háztartásban élő hozzátartozóra vonatkozóan külön, 2 példányban ki kell tölteni.

3. A nyomtatványokat géppel vagy olvashatóan tollal kell kitölteni.

4. Elírás vagy tévedés esetén azt kijavítani nem lehet, hanem a vagyonnyilatkozat elrontott lapja helyett új lapot kell kitölteni.

5. A vagyonnyilatkozatot elektronikus úton is ki lehet tölteni. A kitöltendő dokumentumok a minisztérium belső informatikai hálózatáról (a P meghajtó "vagyonnyilatkozat" mappából) tölthetők le.

6. Azokat a sorokat, ahol adatot nem tüntet fel, az egyértelműség végett szíveskedjék kihúzni/áthúzni.

7. A vagyonnyilatkozatnak minden esetben meg kell felelnie az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) Mellékletében meghatározott formai és tartalmi követelményeknek. A vagyonnyilatkozati formanyomtatvány nem szerkeszthető át.

8. Amennyiben a nyomtatványon szereplő sorok kevésnek bizonyulnak, úgy az adatok feltüntetése érdekében a nyomtatványhoz az eredeti lappal megegyező pótlapok csatolandóak. A pótlapokat be kell sorszámozni. Az eredeti nyomtatvány megfelelő pontjánál szíveskedjék feltüntetni a csatolt pótlapok sorszámát.

9. A vagyonnyilatkozat átadásakor a kötelezett és az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. A borítékot az őrzésért felelős személy nyilvántartási azonosítóval látja el, valamint feltünteti rajta a kötelezett nevét és az átadás dátumát is.

10. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, míg a másik példányt az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli.

2. Fejezet

A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyi adatai, valamint a jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok

I. rész.

Személyi adatok

A kötelezett az előírt személyi adatokat megadja.

II. rész:

Nyilatkozat a jövedelemről

A vagyonnyilatkozat-tételkor a megelőző 5 évre vonatkozó adatokat kell feltüntetni, évenként a december 31-i állapotnak megfelelően.

Jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, meghatározott esetekben költségekkel csökkentett része, vagy a bevétel meghatározott hányada. Ezek közé tartoznak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) rendelkezései szerint megállapított, az éves adóbevallásban feltüntetett, az összevont adóalapba tartozó (az önálló tevékenységből származó, a nem önálló tevékenységből származó és az egyéb) jövedelmek, továbbá a külön adózó jövedelmek (így különösen az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, az ingatlan átruházásából származó jövedelem, a tőkejövedelmek).

A vagyonnyilatkozat szempontjából jövedelemnek minősülnek - az Szja. tv. rendelkezéseitől függetlenül - az Szja. tv. szerint bevételnek nem számító és az Szja. tv. 1. számú melléklete szerint adómentesnek minősülő bevételek is (pl. a biztosító szolgáltatása, a magánszemélynek más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelme, az örökség, a magánszemélytől kapott ajándék/pénz összege, nyereményjátékokon nyert összeg stb).

A kötelezettnek az évenkénti jövedelem feltüntetésénél meg kell jelölnie, hogy az milyen tevékenységből származik. A nyilatkozatban az évenkénti jövedelem közterhekkel csökkentett összegét kell megadni.

III. rész:

Vagyoni nyilatkozat

A vagyonról szóló nyilatkozat kitöltésénél az alábbiak szerint figyelemmel kell lenni a fennálló házastársi, illetve élettársi vagyonközösségre.

A házastársi vagyonközösség a házastársi életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szerzett vagyonra terjed ki. Ennek megfelelően a közös vagyonba tartozó vagyont (pl. 1/2-1/2) eszmei hányadának megfelelően kell feltüntetni a kötelezett, illetőleg házastársa vagyonnyilatkozatában. Házassági vagyonjogi szerződés kötése esetén az abban foglaltaknak megfelelő tulajdoni arány tüntetendő fel. Nem tartozik a közös vagyonba a házastársak különvagyona, vagyis a házasságkötéskor megvolt, a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott, a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű, a különvagyon értékén szerzett, valamint a házassági vagyonjogi szerződésben külön vagyonként megjelölt vagyontárgy [a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 27. § (2) bekezdése és 28. § (1) bekezdése].

Az élettársi vagyonközösség az élettársak együttélése alatt szerzett vagyontárgyakra terjed ki, melyeket a kötelezett nyilatkozata szerint a szerzésben való közreműködés arányában kell feltüntetni. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 578/G. § (1) bekezdés].

A) Ingatlanok

Ezen a helyen kell nyilatkoznia a saját, illetőleg a nyilatkozattétellel érintett hozzátartozói tulajdonában, állandó, illetőleg tartós használatában (haszonbérletében) álló vagy haszonélvezetével terhelt lakásról, lakótelekről, üdülőről, üdülőtelekről, nem lakás céljára szolgáló épületről vagy épületrészről, termőföldjéről, függetlenül attól, hogy az ingatlan milyen értéket képvisel, Magyarországon vagy külföldön található, illetve, hogy milyen arányban áll fenn a jogosultság.

A szerzés jogcíme lehet ingyenes (pl. ajándékozás, öröklés) vagy visszterhes (pl. adásvétel, csere). A szerzés időpontját, amennyiben azt valamely nyilvántartás vagy közokirat (pl. ingatlan-nyilvántartás, telekkönyvi kivonat stb.) tartalmazza, az abban foglaltaknak megfelelően szíveskedjék feltüntetni.

Az ingatlanok adatait az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoknak megfelelően, m2-ben kell megjelölni.

Tájékoztató a mértékegységek átváltási arányszámairól:

1 hektár: 10 000 m2 1 kat. hold: 5 754,642 m2

1 négyszögöl: 3,59665 m2

B) Nagy értékű ingóságok, megtakarítások

Az ingóságokra vonatkozó pontoknál (1-3., illetve 8. pont) meg kell adni valamennyi, a kötelezett vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója tulajdonában álló ingóságok adatait az alábbiak szerint:

1. Gépjárművek:

A beépített erőgéppel hajtott járművek közül csak személygépkocsi, tehergépjármű (vontató, nyerges vontató, mezőgazdasági vontató), autóbusz tüntetendő fel, egyéb gépjármű (motorkerékpár, lassú jármű) nem. A gépjármű egyes adatait a forgalmi engedélyben szereplő adatok alapján kell feltüntetni.

2. Védett műalkotás, védett gyűjtemény:

A Kulturális Örökség Igazgatóságnál vezetett közhitelű nyilvántartásba felvett, védetté nyilvánított kulturális javak (muzeális emlékek, régészeti emlékek, művészeti alkotások, tárgyi, képi, írásos és egyéb emlékek), így különösen: természettudományi anyag (ásvány-, kőzet-, őslény-, növény-, állat- és embertani anyag), régészeti jellegű emlékek és numizmatikai tárgyak, történelmi, tudománytörténeti, művelődéstörténeti, hadtörténeti, mezőgazdasági, közlekedéstörténeti emlékek, muzeális értékű könyvek, zeneművek, térképek és egyéb nyomtatványok, valamint kéziratok, néprajzi (népművészeti) tárgyak, képzőművészeti alkotások, iparművészeti tárgyak, irodalmi, színház- és zenetörténeti, sporttörténeti emlékek, a fejlődés, a technikatörténet vagy a műszaki oktatás szempontjából jelentősnek számító műszaki jellegű tárgyak (létesítmény, berendezés, műtárgy, gép, szerkezet, készülék, szerszám, műszer, kísérleti eszköz, modell, ezekről készült fénykép és rajz stb.), a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális élet kiemelkedő személyeinek életére és működésére vonatkozó emlékek, orvostörténeti és gyógyszertörténeti emlékek [a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény].

3. Egyéb ingóságok:

Egyéb ingóságok akkor tüntetendők fel, ha értékük darabonként vagy készletenként, gyűjteményenként a vagyonnyilatkozat benyújtása időpontjában érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tízszeresét meghaladja. Az értéket Önnek kell felbecsülnie, erre vonatkozóan szakvéleményt nem kell beszereznie.

Ugyancsak e pontban tüntetendők fel a védettnek nem minősülő (a 2. pontban nem szerepeltetett) műalkotások (képzőművészeti alkotások, ékszerek), gyűjtemények, bútorok, állatok stb. Azonosító adatként az ingóság jellemző adata (gyártási száma, kora, stílusa, anyaga, alkotója stb.) szerepeltetendő.

E pont alkalmazásában a készlet olyan ingóságok csoportja, melyek együttesen képeznek használati egységet (étkészletek, evőeszközkészletek stb.), a gyűjtemény pedig ingóságok egységes gyűjtési szempontok szerint létrejött együttese.

4. Értékpapír:

E pontban kell feltüntetni értékpapírban megtestesülő megtakarításait. Értékpapírnak minősül minden olyan okirat, amelyet a Ptk. 338/A-338/D. §-a, vagy a kibocsátás helye szerinti állam joga értékpapírnak tekint, így különösen: részvény, kötvény, állampapír, letéti jegy, váltó, csekk, közraktári jegy, jelzáloglevél stb. Az életbiztosítási kötvény nem értékpapír, hanem biztosítási konstrukció, amely szerződésen alapuló pénzkövetelésnek tekinthető, és így a 7. pont táblázatos részében kell szerepeltetni.

Az értékpapír megnevezéseként a kibocsátó által adott megnevezést, értékeként pedig a névértékeket kell feltüntetni. Az egy kibocsátó által azonos időpontban kiadott azonos elnevezésű értékpapírok együttes értékük, kezdő és befejező sorszámuk feltüntetésével is megjelölhetők.

5. Takarékbetét:

E pontban szíveskedjék közölni a pénzintézetnél vezetett takarékbetétben rendelkezésre álló pénzösszeget. Itt kell feltüntetni a takaréklevél, egyéb betéti okirat adatait is.

A pénzintézet fogalmát a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hitelintézetre változtatta. A hitelintézet fajtái: bank, szakosított hitelintézet és szövetkezeti hitelintézet. Az önkéntes biztosító pénztárak nem tartoznak a hitelintézetek közé. Az önkéntes biztosító pénztárba történő befizetések szerződés alapján fennálló pénzkövetelések, azonban pénzintézeti számlakövetelésnek nem minősíthetőek, hanem a pénzkövetelések 7. pont táblázatos részében kell szerepeltetni, és a pénzkövetelés összegét a vagyonnyilatkozat esedékességének évét megelőző év december 31-i állapot szerint, a biztosító pénztár által kiadott egyenlegközlő összegének megfelelően kell feltüntetni.

6. Készpénz:

Ebben a pontban a be nem fektetett, pénzintézetnél el nem helyezett, az esedékesség évét megelőző év december 31-én rendelkezésére álló, a 3. pontban megjelölt értékhatárt meghaladó készpénzállományt szíveskedjék feltüntetni.

7. Pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés:

Ebben a pontban kell nyilatkoznia pénzintézettel, magánszeméllyel, gazdasági társasággal stb. szemben fennálló pénzköveteléséről, valamint az Ön, illetve az önnel közös háztartásban élő hozzátartozója által kölcsönadott pénzösszegről, amennyiben az külön-külön vagy együttesen meghaladja a 3. pontban megjelölt értékhatárt.

A pénzintézeti számlakövetelések között kell feltüntetni a lakossági folyószámláján, devizaszámláján (a devizanem megjelölésével), bankszámláján, egyéb számláján az adott devizanemben szereplő összeget, a pénzintézet által a nyilatkozattételt megelőzően kiadott igazolásnak megfelelően.

Ha a megjelölt időpontban a számlán tartozás szerepel, akkor erről a tartozásokról szóló IV. rész 1. pontjában kell nyilatkoznia.

Amennyiben az adós magánszemély írásos hozzájárulását adta a részére nyújtott kölcsönnel összefüggésben személyes adatai feltüntetéséhez, e hozzájárulást nem kell csatolnia a vagyonnyilatkozathoz, azonban azt szíveskedjék megőrizni. Ilyen hozzájárulás hiányában csak a kölcsön összegére, keltére, lejárati idejére vonatkozó adatokat kell megadni.

8. Más vagyontárgyak:

Itt kell bejelenteni a 3. pontban meghatározott értékhatárt egyenként (darabonként) el nem érő értékű vagyontárgyakat (ingóságot), amennyiben együttes értékük a 3. pontban meghatározott értékhatárt meghaladja.

IV. rész:

Pénzintézettel, magánszemélyekkel szemben fennálló tartozások

1. Pénzintézettel szembeni tartozások:

Itt kell feltüntetnie a pénzintézettől kapott (nem munkáltatói) lakáskölcsönt, áruvásárlási kölcsönt stb. A tartozás összegénél - lehetőség szerint - a tartozás kamatok nélkül számított alapösszegét szíveskedjék megjelölni.

2. Magánszemélyekkel szembeni tartozások:

Amennyiben a hitelező magánszemély írásos hozzájárulását adta az általa nyújtott kölcsönnel összefüggésben személyes adatai feltüntetéséhez, e hozzájárulást nem kell csatolnia a vagyonnyilatkozathoz, azonban azt szíveskedjék megőrizni. Ilyen hozzájárulás hiányában csak a tartozás összegére, keltére, lejárati idejére vonatkozó adatokat kell megadni.

V. rész:

Gazdasági érdekeltségi nyilatkozat

Itt kell megjelölni a magyarországi vagy külföldi gazdasági társaságokban, gazdálkodó szervezetnél fennálló tulajdonosi érdekeltséget, mindenkor a cég székhelye szerinti társasági jogi, cégjogi szabályoknak megfelelően.

Gazdasági társaságban való érdekeltség alatt értendő a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a korlátolt felelősségű társaságbeli üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés, továbbá a részvénytársaságnál jegyzett részvény [Szja. tv. 3. § 34. pont].

Az érdekeltség jelenlegi arányára vonatkozóan az esedékesség évét megelőző év december 31-i állapotának megfelelő adatot szíveskedjék feltüntetni, a társaság vagyonához, mint 100%-hoz viszonyítottan.

Gazdasági társaság nyereségből való részesedésénél a társasági szerződésben megjelölt százalékos arányt (ennek hiányában az Önre eső, a vagyoni hozzájárulása arányának megfelelő részt), illetőleg a részvénytársaság közgyűlése döntésének megfelelően az osztalék alapjául szolgáló részvényei névérték arányát szíveskedjék megjelölni az esedékesség évét megelőző évre vonatkozó adatok szerint. A nyereségből való részesedés tényleges mértéke az érdekeltségi aránytól eltérő is lehet (a nyereséget összegszerűen viszont nem itt, hanem a jövedelemről szóló II. részben kell feltüntetnie).

3. Fejezet

A kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozó személyi adatai, valamint a jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok

A vagyonnyilatkozat tartalmazza a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozója nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, valamint jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat. A Vnytv. alkalmazása szempontjából hozzátartozónak minősül: a házastárs, az élettárs, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is.

A vagyonnyilatkozat ezen részét annyiszor két példányban kell kitölteni, ahány hozzátartozó a kötelezettel egy háztartásban él. A vagyonnyilatkozat hozzátartozókra vonatkozó részének kitöltési szabályai megegyeznek a kötelezett saját vagyonnyilatkozata esetén alkalmazandó, fent részletesen ismertetett szabályokkal.

4. Fejezet

Figyelmeztetés a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire

Ha a kötelezett az előírt határidőig nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős köteles őt írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül teljesítse.

Amennyiben ez a határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve ha a kötelezett a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni. Ez esetben az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül köteles a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek eleget tenni. Ennek elmulasztása a kötelezettség megtagadásának minősül.

Annak, aki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízását vagy jogviszonyát meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint a Vnytv. szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.

5. függelék

6. függelék

7. függelék