A Szegedi Ítélőtábla Pf.20751/2011/4. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (TISZTESSÉGTELEN szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §] Bírók: Kemenes István, Kiss Gabriella, Mányoki Zsolt

KÖZÉRDEKŰ KERESET

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.751/2011/4.szám

A Szegedi Ítélőtábla a (jogtanácsos neve) jogtanácsos által képviselt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (felperes címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Juhász Máté ügyvéd által képvisel MEDIWHITE Kft. 6723 Szeged, Lomnici u. 43. VII/36. szám alatti székhelyű alperes ellen tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság (Szegedi Törvényszék) 2011. október 18-án kelt 2.P.20.985/2011/4. sorszámú ítélete ellen a felperes részéről 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

A le nem rótt 27.000,- (Huszonhétezer) Ft fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az alperes árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenységet folytat, melynek során létrejövő adásvételi szerződésekben általános szerződési feltételeket alkalmaz.

A szerződés 5. pontja szerint a vevő elállási jogát az eladó felé csak 8 napon belül írásban (tértivevényes, ajánlott levélben) gyakorolhatja.

A 9. pont értelmében ha a vevő az áru kiszállítása előtt, de a szerződéskötéstől számított 8 napon túl a szerződéstől eláll, köteles az eladónak megfizetni kárátalány címén az áru ellenértékének 60 %-át.

A 11. pont szerint a vevő tudomásul veszi és elfogadja, hogy a már használatba vett terméket higiéniai okokból a jelentős értékvesztés miatt eladó nem veheti, nem cserélheti vissza, ezért a termék használatbavételét követően a szerződéstől nem jogosult elállni.

A szerződés 13. pontjának rendelkezése szerint a vevő elfogadja, hogy késedelmes fizetés esetén az eladó a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét számítja fel késedelmi kamatként.

- 2 -

A felperes közérdekű keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes által alkalmazott adásvételi szerződés részét képező általános szerződési feltételek közül az 5., 9. és 11. pontok idézett rendelkezései a vele szerződő valamennyi fogyasztóra nézve kiterjedő hatállyal érvénytelenek tisztességtelenségük miatt. Kérte továbbá a 13. pontban foglalt kikötésről megállapítani, hogy az a fogyasztókkal történő szerződéskötés során nem válik a szerződés részévé, mivel a kikötés eltér a Ptk. 301. § (1) bekezdésében foglalt általános rendelkezéstől, ekként a szokásos szerződési gyakorlattól, ugyanakkor ezzel összefüggésben külön figyelemfelhívó tájékoztatást az alperes nem alkalmaz. Indítványozta annak elrendelését, hogy az alperes saját költségére legyen köteles közzétenni országos napilapban az ítélet rendelkező részében foglaltakat tartalmazó közleményt.

Az alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének a támadott 5., 9. és 11. pontokban foglalt általános szerződési feltételekre vonatkozóan helyt adott, megállapította, hogy e kikötések az alperessel szerződő valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal érvénytelenek. Kötelezte az alperest, három országos napilapban tegye közzé az ítélet rendelkező részében az érvénytelen kikötések tekintetében megfogalmazott közleményt. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában a támadott szerződési kikötések tekintetében osztotta a felperes jogi álláspontját. Az ÁSZF 13. pontjával összefüggésben előterjesztett kereseti kérelem kapcsán azonban úgy foglalt állást, hogy erre nézve a felperes perbeli legitimációval nem rendelkezik, mivel nem a kikötés érvénytelenségének, hanem annak megállapítását kérte, hogy az nem válik a szerződés részévé, mivel külön figyelemfelhívó tájékoztatás a szokásostól eltérő szerződési gyakorlatról a késedelmi kamat mértékét illetően nem történik. E jogkövetkezmény tekintetében kereshetőségi jogát nem alapozza meg sem az 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.), sem pedig a Ptk..

Az ítélettel szemben, annak részbeni megváltoztatása és a kereseti kérelemnek történő teljes helyt adás érdekében a felperes terjesztett elő fellebbezést. Álláspontja szerint az Fgytv. 39. § (1) bekezdése alapján jogosult kérni annak megállapítását is, hogy valamely feltétel nem vált a szerződés részévé. A jogszabályi rendelkezés célja éppen az, hogy az olyan, a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős hátrányt okozó magatartásokkal szemben biztosítsa a közérdekű keresetindítás jogát, amely a Ptk. körén kívül esik. Álláspontjának alátámasztásául más ügyekben első fokon született bírósági döntéseket csatolt.

Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.