249/E/2003. AB végzés
indítvány visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság nemzetközi szerződésből fakadó jogalkotói feladat elmulasztásának vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 44. Cikkére alapított, nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztásának megállapítására irányuló indítványt visszautasítja.
INDOKOLÁS
1. Az indítványozó álláspontja az, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény (a továbbiakban: Európai Megállapodás) 44. Cikke szerinti nemzetközi kötelezettségét az Magyar Köztársaság nem teljesítette. Az Európai Megállapodás indítványozó által idézett 44. Cikk 1. pontja alapján "Magyarország a 6. Cikkben említett átmeneti időszak alatt megkönnyíti területén a 48. Cikk szerinti közösségi vállalatok és állampolgárok tevékenységét. E célból
i) fokozatosan, legkésőbb a 6. Cikkben említett átmeneti időszak első szakaszának végéig a közösségi vállalatok és állampolgárok letelepedéséhez olyan elbánást nyújt, amely nem kedvezőtlenebb a saját vállalatainak és állampolgárainak biztosítottnál, kivéve a XII.a és a XII.b Mellékletben felsorolt szektorokat, amelyeknél ezt az elbánást legkésőbb a 6. Cikkben említett átmeneti időszak végén nyújtja".
Ugyanennek a cikknek az 5. pontja szerint,
"[a] Megállapodás szempontjából
a) letelepedés
i) az állampolgárokat illetően, jog arra, hogy valaki önálló vállalkozóként gazdasági tevékenységet kezdjen és folytasson, vállalkozásokat hozzon létre és igazgasson, különösen olyan vállalatokban, amelyeket ténylegesen ellenőriz. Állampolgárok önálló vállalkozása nem terjed ki a munkaerőpiacon való munkakeresésre vagy munkavállalásra és nem ad jogot arra, hogy a kérdéses személy a másik Fél munkaerőpiacára belépjen. E Fejezet rendelkezései nem alkalmazandók azokra, akik nem kizárólag önálló vállalkozók".
A 6. Cikk 1. pontja szerint a "társulás legfeljebb tízéves átmeneti időszakot foglal magában, amely két, elvileg öt évig tartó, egymást követő szakaszból áll. Az első szakasz a Megállapodás hatálybalépésekor kezdődik".
Az indítványozó állítása szerint az említett nemzetközi szerződéssel kapcsolatban mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn, mivel "az Európai Megállapodás 44. Cikkében foglaltakat a Magyar Köztársaságnak 1999. február 1-jén teljesítenie kellett volna, ezzel szemben (...) az egyéni vállalkozások tekintetében az 1994. évi I. törvényben foglaltak a mai napig nem valósultak meg". A mulasztás - véleménye szerint - az Alkotmány 7. § (1) bekezdését sérti.
2. Az indítványozó az Európai Megállapodásra hivatkozva mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól az Alkotmány 7. § (1) bekezdése alapján, melynek értelmében a Magyar Köztársaság jogrendszere biztosítja a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. Az indítványozó által a jelen ügyben megjelölt alkotmányi rendelkezés annyiban érintett, hogy a belső jog és a nemzetközi jog összhangjához, jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatához - ahogy azt az Alkotmánybíróság legutoljára a 737/E/2001. AB végzésben [ABH 2004, 2081.] kimondta - hozzátartozik a nemzetközi kötelezettségvállalás végrehajtása, a szükséges jogalkotási feladat teljesítése.
A 737/E/2001. AB végzés szerint az "Alkotmánybíróság tehát az Alkotmány 7. § (1) bekezdésének érvényesülése kapcsán azt vizsgálja, hogy a belső jog szabályai nem állnak-e ellentétben valamely nemzetközi jogi kötelezettséggel, illetve az illetékes jogalkotó szerv kibocsátotta-e azt a jogszabályt, amely nélkülözhetetlen valamely nemzetközi jogi kötelezettség teljesítéséhez. Az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány 7. § (1) bekezdésének érvényesülésére, a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangjának, azaz jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára a felhatalmazást az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § c) pontja adja meg." [ABH 2004, 2081, 2082.]
A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatának - részletes szabályait - a törvényalkotó az Abtv. 44-47. §-aiban határozza meg. Az Abtv. 47. §-a a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatának egy speciális esetét szabályozza: a nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztását. A nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztásának vizsgálata tehát az Abtv. alapján nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatának minősül.
Az Abtv. 44. §-a szerint valamely jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését kizárólag az Abtv. 21. § (3) bekezdésében meghatározott szervek, illetve személyek indítványozhatják: az Országgyűlés, annak állandó bizottsága, bármely országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, a Kormány vagy annak tagja, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész. Mivel az indítványozó nem tartozik e jogosultak körébe, így ennek az eljárásnak a megindítására nincs jogosultsága.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § c) pontja alapján - visszautasította.
2005. szeptember 12.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró