62014CO0356_INF[1]

A Bíróság (kilencedik tanács) 2014. november 5-i végzése. Hunland-Trade Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi kft kontra Fëldmuvelesügyi Miniszter. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Budapest környéki közigazgatási és munkaügyi bíróság - Magyarország. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése és 94. cikke - Az alapügyben szereplő jogvita ténybeli és jogszabályi hátterére vonatkozó kellően részletes ismertetés hiánya - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság. C-356/14. sz. ügy

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (kilencedik tanács)

2014. november 5.( * )

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése és 94. cikke – Az alapügyben szereplő jogvita ténybeli és jogszabályi hátterére vonatkozó kellően részletes ismertetés hiánya – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság”

A C-356/14. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) a Bírósághoz 2014. július 22-én érkezett, 2014. június 16-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Hunland-Trade Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Kft.

és

a Földművelésügyi Miniszter

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (kilencedik tanács),

tagjai: K. Jürimäe tanácselnök, M. Safjan és A. Prechal (előadó) bírák,

főtanácsnok: M. Wathelet,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint a Bíróság az eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése alapján, indokolt végzéssel határoz,

meghozta a következő

Végzést

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az élő szarvasmarhafélék exportjára vonatkozó visszatérítés feltételeivel kapcsolatos uniós jogi rendelkezések, és különösen a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól, azok spermájáról, petesejtjeiről és embrióiról kiállított származási bizonyítványról és az abban feltüntetendő adatokról szóló, 2005. május 17-i 2005/379/EK bizottsági határozat (HL L 125., 15. o.) 2. cikke (1) bekezdésének és a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól szóló, 2009. november 30-i 2009/157/EK tanácsi irányelv (HL L 323., 1. o.) 1. cikke a) pontjának értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelem előterjesztésére a Hunland-Trade Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: Hunland-Trade), magyar jog szerinti társaság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve (a továbbiakban: a Hivatal Központi Szerve) – amelyet a jelen eljárásban felváltott a Földművelésügyi Miniszter – közötti, a Hunland-Trade export-visszatérítés iránti kérelmét részben elutasító határozatra vonatkozó jogvitában került sor.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

3 2010. szeptember 1-jén a Hunland-Trade élő szarvasmarha és marhahús után export-visszatérítés iránti kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságához. E hatóság e kérelmet részben elutasította.

4 A Hunland-Trade fellebbezést terjesztett elő e részleges elutasító határozat ellen.

5 A Hivatal Központi Szerve helybenhagyta az említett határozatot, azon az alapon, hogy az érintett állatok nem fajtatiszták, mivel azok anyai nagyanyja nem volt bejegyezve valamelyik Holstein-fríz törzskönyvbe.

6 A Hunland-Trade keresetet indított a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt.

7 E kereset alátámasztására a Hunland-Trade azzal érvelt, hogy a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete (a továbbiakban: HFTE) vérhányad szerinti megkülönböztetést használ, melyet az uniós jog nem ismer. A Hunland-Trade szerint az uniós jog rendelkezései – az érintett egyed vérhányadától függetlenül – az azonos törzskönyvet követelik meg, így az exporttámogatás ezen állatok génarányához kötése ellentétes e rendelkezésekkel. Szerinte tehát a támogatás minden olyan állat után jár, melynek szülei és nagyszülei be vannak jegyezve a Holstein-fríz törzskönyv megfelelő részébe – főtörzskönyvbe vagy melléktörzskönyvbe –, feltéve, hogy a szóban forgó egyed abban maga is szerepel, vagy egyébként abba bejegyezhető.

8 Továbbá a Hunland-Trade szerint, mivel a HFTE származási igazolást állított ki számára a fajtatiszta tenyészállatokról, melyek a Közösségen belüli kereskedelemre alkalmasak, a felperes alappal bízhatott abban, hogy ezen igazolások alkalmassá teszik az exportállatokat az export-visszatérítés igényléséhez.

9 A Hivatal Központi Szerve azt állította, hogy az alapügyben szereplő állatok anyai nagyanyja nem volt bejegyezve a Holstein-fríz törzskönyvbe, és a HFTE megállapította, hogy mivel az állatok anyai nagyanyjának Holstein-fríz vérhányada kevesebb mint 50%, így ezen egyedek nem felelnek meg az azonos fajtához tartozás kritériumának.

10 A kérdést előterjesztő bíróság arra keres választ, hogy az uniós jog rendelkezései szerint fajtatisztának minősül-e egy szarvasmarhaféle tenyészállat, amelyet magát, illetve szüleit és nagyszüleit Holstein-fríz törzskönyvbe a hivatalos tagállami tenyésztőszervezet bejegyezte, függetlenül attól, hogy felmenői milyen arányú genetikai vérhányaddal rendelkeznek.

11 E körülmények között a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

„1)      A[z] [uniós] jog előírásai szerint fajtatisztának minősül-e egy szarvasmarhaféle tenyészállat, amelyet magát, illetve szüleit és nagyszüleit Holstein-fríz törzskönyvbe a hivatalos tagállami tenyésztőszervezet bejegyezte, függetlenül attól, hogy a felmenői milyen arányú genetikai vérhányaddal rendelkeznek?

2)       A 2005/379/EK [határozat] hivatkozott rendelkezését akként kell-e értelmezni, hogy azon tenyészállatok, melyek származási igazolással rendelkeznek[,] és abban szerepel a[z] [e határozat] 2. cikk[e] (1) bekezdés[ének] a) pontjában rögzített mondat[,] fajtatiszta tenyészállatnak minősül[nek,] és ily módon a Közösségen belüli kereskedelemben való [részvételük] után exporttámogatás igénybevételére jogosít[anak] ?

3)       A fentiek alapján elképzelhető-e az, hogy annak ellenére, hogy egy egyed rendelkezik a tagállami tenyészegyesület által kiállított származási igazolással[,] és abban a hivatkozott cím is feltüntetésre került, az adott egyed [K]özösségen belüli kereskedelme esetén mégsem jogosítja a kereskedőt exporttámogatás igénybevételére, mert az adott egyed a fenti tartalmi elemmel bíró okirat rendelkezése ellenére mégsem minősül faj[ta]tiszta tenyészállatnak?”

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságáról

12 A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a kérelem nyilvánvalóan elfogadhatatlan, a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően – az eljárás folytatása nélkül – az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat az ügyben.

13 Emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 267. cikkben létrehozott együttműködés keretében az uniós jognak a nemzeti bíróság számára hasznos értelmezése megköveteli, hogy a nemzeti bíróság meghatározza az általa feltett kérdések ténybeli és jogszabályi hátterét, vagy legalábbis kifejtse azokat a ténybeli körülményeket, amelyeken e kérdések alapulnak (lásd többek között: Centro Europa 7 ítélet, C-380/05, EU:C:2008:59, 57. pont; Mora IPR ítélet, C-79/12, EU:C:2013:98, 35. pont; Talasca-végzés, C-19/14, EU:C:2014:2049, 17. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

14 A Bíróság hangsúlyozza annak fontosságát is, hogy a nemzeti bíróságnak meg kell jelölnie azon pontos okokat, amelyek arra indították, hogy az uniós jog értelmezését kérje, és amelyek alapján szükségesnek tartotta, hogy a Bíróság elé kérdéseket terjesszen (lásd ebben az értelemben: ABNA és társai ítélet, C-453/03, C-11/04, C-12/04 és C-194/04, EU:C:2005:741, 46. pont; Talasca-végzés, EU:C:2014:2049, 19. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

15 Tekintettel ugyanis arra, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szolgál a Bíróság előtti eljárás alapjául, elengedhetetlen, hogy a nemzeti bíróság magában az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban kifejtse az alapeljárás ténybeli és jogszabályi hátterét, valamint hogy minimális magyarázatot adjon az értelmezni kért uniós rendelkezések kiválasztásának okaira, valamint az e rendelkezések és az előtte folyamatban lévő jogvitára alkalmazandó nemzeti jogszabályok közötti kapcsolatra (lásd ebben az értelemben különösen: Mora IPR ítélet, EU:C:2013:98, 37. pont; Talasca-végzés, EU:C:2014:2049, 20. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

16 Azt is hangsúlyozni kell, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatokban szereplő információknak nem kizárólag azt kell lehetővé tenniük, hogy a Bíróság hasznos válaszokat adhasson, hanem azt is, hogy a tagállamok kormányai és az egyéb érdekeltek az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23. cikke értelmében észrevételeket terjeszthessenek elő. A Bíróság feladata arra ügyelni, hogy ez a lehetőség biztosított legyen, figyelemmel arra, hogy e rendelkezés értelmében csak az előzetes döntéshozatalra utaló határozatokat közlik az érdekeltekkel (lásd többek között: Holdijk és társai ítélet, 141/81–143/81, EU:C:1982:122, 6. pont; Talasca-végzés, EU:C:2014:2049, 23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

17 Az a tény, hogy a nemzeti bíróság az alapügyben részt vevő felek észrevételeire hivatkozik, amelyek ráadásul a nemzeti bíróság előtti jogvita egymástól eltérő bemutatását tartalmazhatják, még azt sem biztosítja, hogy a Bíróság alapokmánya 23. cikkének megfelelően észrevételeket lehessen előterjeszteni. Így a nemzeti bíróság által hivatkozott ténybeli és jogi helyzetre vonatkozó bármely iránymutatás hiányában a Bíróság nem tud az uniós jogra vonatkozóan hasznos értelmezést adni (lásd ebben az értelemben: Colonia Versicherung és társai végzés, C-422/98, EU:C:1999:113, 8. és 9. pont; Adiamix-végzés, C-368/12, EU:C:2013:257, 25. pont).

18 Másfelől az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tartalmára vonatkozó követelmények kifejezetten szerepelnek az eljárási szabályzat 94. cikkében, ráadásul a Bíróság által a nemzeti bíróságok számára az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek előterjesztésére vonatkozóan megfogalmazott ajánlások (HL 2012. C 338., 1. o.) is megismétlik azokat.

19 A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nem felel meg e követelményeknek.

20 Először is, ami az alapügyben szereplő jogvita ténybeli hátterét illeti, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében az alapügyben részt vevő felek észrevételeire hivatkozik, amelyek ráadásul egyszerre ellentmondásosak és hiányosak. Az érintett tagállam és az Európai Unió releváns jogi hátterének körülhatárolása, valamint a kérdések értékelése ugyanakkor az alapügy tényállásától függ.

21 Továbbá rá kell mutatni, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből hiányzik az alapügyben szereplő jogvita nemzeti jogi hátterére vonatkozó bármilyen információ, leszámítva egyetlen, csupán megemlített rendelkezést, amelyre a Hivatal Központi Szerve határozatát alapította. Márpedig ezen információk különösen fontosak az olyan kérelem esetén, amely – akárcsak a jelen ügyben is – többek között valamely irányelv olyan rendelkezésére vonatkozik, amely megköveteli a tagállamoktól, hogy végrehajtása érdekében nemzeti jogi intézkedéseket hozzanak. Következésképpen az uniós jog és a jelen jogvitára alkalmazandó nemzeti jogszabályok közötti kapcsolat nincs kifejtve.

22 Végül, noha a kérdést előterjesztő bíróság az uniós jog rendelkezéseinek értelmezését kéri, nem fejti ki kellően pontosan és világosan azon okokat, amelyek alapján ezen értelmezés számára az alapügy megoldása érdekében szükségesnek vagy hasznosnak tűnik.

23 E körülmények között az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nem teszi lehetővé a Bíróság számára, hogy hasznos választ adjon az előterjesztett kérdésekre, mivel nem szerepelnek benne az ezen ügy szempontjából releváns tényállási elemek, sem az ügyre vonatkozó nemzeti jogi rendelkezések, valamint azon okok kellően részletes kifejtése, amelyek miatt az uniós jog értelmezésére szükség volna.

24 Mindazonáltal rá kell mutatni, hogy fennmarad a kérdést előterjesztő bíróság azon lehetősége, hogy az előző pontban szereplő tájékoztatást tartalmazó új előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesszen elő.

25 A fenti megfontolások összességére tekintettel az eljárási szabályzat 53. cikkének (2) bekezdése alapján meg kell állapítani, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nyilvánvalóan elfogadhatatlan.

A költségekről

26 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről.

A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:

A C-356/14. sz. ügyben a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) 2014. június 16-i határozatával előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem nyilvánvalóan elfogadhatatlan.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: magyar.