A Zalaegerszegi Törvényszék P.20382/2012/4. számú határozata szerződés semmisségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 277. §, 299. §, 300. §, 324. §, 325. §, 326. §, 327. §, 365. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 3. §] Bíró: Klein Zsuzsánna

Kapcsolódó határozatok:

Kúria P.20382/2012., *Zalaegerszegi Törvényszék P.20382/2012/4.*, Pécsi Ítélőtábla Pf.20706/2012/3., Kúria Pfv.21771/2013/5. (BH 2015.3.64)

***********

éíííííííööáóÉőÉőáááááéíööööíóááúíóáZala Megyei Bíróság

5.P.20.382/2012/4.szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Dr. Pusztai Ildikó ügyvéd, Szombathely, Légszeszgyár u. 7. szám alatti által képviselt I.rendű felperes neve I.rendű felperes címe szám alatti lakos I.r. és II.rendű felperes neve II.rendű felperes címe szám alatti lakos II.r. felpereseknek a meghatalmazott hozzátartozó neve meghatalmazott hozzátartozó címe szám alatti által lakos meghatalmazott hozzátartozó által képviselt alperes nevealperes címe szám alatti lakos alperes ellen szerződés semmisségének megállapítása iránt indított perében

Í T É L E T:

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

A feljegyzett kereseti és fellebbezési illetéket, és az előlegezett költséget az állam viseli.

A kötelezi egyetemlegesen az felpereseket, hogy fizessen az alperes részére 15 nap alatt 671.000.-Ft (hatszázhetvenegyezer) perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye a Pécsi Ítélőtáblához címzetten, amelyet az ítélet kézhezvételétől számított 15 nap alatt írásban 4 példányban jogi képviselő által a Zalaegerszegi Törvényszékhez lehet benyújtani.

Figyelmezteti a feleket, hogy a fellebbezési határidőben közösen kérhetik, hogy fellebbezésüket a Pécsi Ítélőtábla tárgyaláson kívül bírálja el, illetve a Pp.256/A.§./l/ bekezdés b-d. pontjai esetén tárgyalás tartását kérhetik.

I n d o k o l á s

A bíróság a keresetlevél tartalma, a felek perbeli előadása, a II.r. felperes írásbeli nyilatkozata, a rendőrkapitányság neve ügyiratszám szám bü. iratai és rendőrkapitányság neve2 ügyiratszám2 bü. iratai, írásbeli előkészítő iratot tartalma, tanúvallomások, a Fővárosi Bíróság 15.P.632.541/2003. számú ügyiratának tartalma, a helyszínnévi Városi Bíróság 3.P.20.990/1999/4. számú ítélete, a csatolt feljelentés, engedményezési nyilatkozatok, fizetési meghagyások tartalma, igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői vélemény, igazságügyi könyvszakértői vélemény, valamint a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Az alperes 2000. május 10. napján a II.r. felperes üzleti vállalkozásához 14.000.000.-Ft kölcsönt nyújtott 4 havi időtartamra, havi 1.400.000.-Ft kamatra. A kölcsön visszafizetésének biztosítékaként a felperes és az alperes 2000. május 10. napján visszavásárlási joggal 2000. május 12-én pedig vételi joggal adás-vételi szerződést kötöttek. A szerződések szerint a felperesek eladták a helyszínnév belterület hrsz.1. alatt felvett II.rendű felperes címe szám alatti ingatlanukat. A szerződések okirata a vételárat 18.200.000.-Ft-ban rögzíti. A vételár összegszerűségében az alperes által folyósított kölcsön összegének és 3 havi kamat összegének felel meg, mivel a 14.000.000.-Ft összegű kölcsönből a folyósításkor az első havai kamat levonásra került. A felek megállapodtak abban is, hogy a kölcsön összegéből 3.425.543.-Ft-ot az ingatlant terhelő banki neve tartozás kiegyenlítésére fordítanak és a tehermentesítés érdekében az alperes jár el az banki neve-nél.

Az iratban forgalmi értéke ekkor ténylegesen is 18 millió Ft volt.

A 2000. május 10-én kelt szerződés 5. pontja szerint a felek megállapodtak abban, hogy az eladók az ingatlant 2000. szeptember 10-ig visszavásárolhatják a vételárral azonos összeggel.

De a 2000. május 12-i szerződés 5. pontja szerint a felek megállapodtak, hogy az eladók az ingatlanra 2000. szeptember 10-ig vételi jogot adnak a vevőnek a Ptk. 375. § szabályai szerint és a vételi összeg megegyezik a vételárral.

Az első szerződés alapján az eladók beleegyezésüket adták ahhoz, hogy a vevő a tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba vétel jogcímén bejegyeztethesse, a vevő pedig egyidejűleg hozzájárult, hogy a visszavásárlási jogot az eladók részére az ingatlannyilvántartásba bejegyezzék.

A második szerződésben az eladók ahhoz járultak hozzá, hogy a vevő javára vételi jogot a szerződés alapján az ingatlannyilvántartásba bejegyezzék, amennyiben pedig a vevő egyoldalú nyilatkozata alapján élne vételi jogával, úgy a tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba vétel jogcímén bejegyeztethesse.

Mindkét szerződés 8. pontja azt tartalmazza, hogy az ingatlan per teher és igénymentességéért szavatosságot vállalnak. Kijelentették, hogy még a szerződéskötés napján töröltetik az ingatlanon feltüntetett valamennyi terhet, és így nincs akadálya az értékesítésnek.

A szerződések 9. pontja szerint az ingatlan tényleges birtokba adása csak 2000. szeptember 10-én történik meg, amennyiben az eladók nem élnek visszavásárlási jogukkal, illetve amennyiben a vevő él a vételi jogával 2000. szeptember 10-ig az eladók használhatják az ingatlant, de viselik minden terhét és költségét.

A szerződések 10. pontjában a felek megállapodtak, hogy a külön mellékletben felsorolt ingóságokat amelyekkel együtt történt az ingatlan eladása és amelyek szintén a vevő tulajdonába kerülnek, amennyiben az eladók nem élnek határidőben a visszavásárlási jogukkal, illetőleg a vevő él a vételi jogával az ingóságok az visszavásárlási határidő lejártáig, illetve a vételi jogra biztosított határidő lejártáig az eladók birtokában és használatában maradnak.

Az alperes az ingatlant tehermentesítette, a földhivatal 2000. május 12-én kelt és május 15-én benyújtott banki neve törlési engedély és kérelem alapján a bejegyezett jelzálogjogot és elidegenítési és terhelési tilalmat törölte. Bejegyzésre került az ingatlannyilvántartásba a 2000. május 12-én kelt szerződés alapján az alperes vételi joga.

A kölcsön kamatára az adósok 2000. július 19-én és augusztus 10-én 1.400.000.-Ft-1.4000.000.-Ft-ot az alperesnek megfizettek, a 2000. szeptember 10-i lejáratkor azonban teljesíteni nem tudtak.

A felperesek és alperes 2000. november 17. napján újabb adásvételi szerződést írt alá vételi joggal. A szerződés tartalma a 2000. május 12-én kelt szerződés tartalmával azonos a vételi jog gyakorlására kikötött határidő kivételével. A szerződés 5. pontjában az eladók az ingatlanra 2001. január 10-ig adtak vételi jogot a vevőnek.

Valamennyi adásvételi szerződést ügyvéd neve ügyvéd készítette és ellenjegyezte. A szerződéseket a felek az ügyvéd irodájában írták alá.

2000. november 17-i keltezéssel a felperesek helyszínnév ingatlanában aláírásra került egy átvételi elismervény, amelyben azt ismerték el, hogy átvettek alperestől 1.910.000.-Ft-ot, amelyet kötelesek 2000. december 10-ig visszafizetni. Az alperes ez alkalommal a felpereseknek kölcsönt nem folyósított, az okiratban a kölcsönnek az a további kamatterhe került rögzítésre, amelyet a vételi joggal kötött adásvételi szerződés okiratában nem foglaltak bele.

A felperesek az ingatlanra kölcsönt kívántak felvenni, ezért az alperes a vételi jogának törléséhez hozzájárult. A felek ugyanakkor a kölcsön visszafizetésének biztosítására 2000. december 5-én adásvételi szerződést írtak alá ügyvéd neve ügyvédnél és a felperesek valamennyi fél által aláírt szerződést az ügyvédnél letétbe helyezték. A letétbe helyezett szerződésről a letevők úgy rendelkeztek, hogy az ügyvéd az alperes részére csak 2001. január 5-én adhatja ki, amennyiben nem bizonyítják, hogy ezen időpontig az alperessel szemben fennálló tartozásokat rendezték. A letétbe helyezett adásvételi szerződést 2001. január 5-én az alperes benyújthatja a földhivatalhoz amennyiben az ügyvédnél nem igazolják a korábbi kölcsön kiegyenlítését. Az ingatlan adásvételi szerződés 3. pontjában a vételárat 18.200.000.-Ft-ban rögzítették. A szerződés 5. pontjában az eladók beleegyezésüket adták ahhoz, hogy a vevők javára a tulajdonjogot a szerződés alapján az ingatlannyilvántartásba vételjog címén bejegyezzék. A 8. pont szerint az ingatlan birtokba adása a szerződéskötés napján történik meg.