BH 2024.9.207 I. A kártérítési járadék lényegadó ismérve, hogy az a jövőben rendszeresen felmerülő, pontosan kiszámítható időszakonként visszatérő, összegszerűségében is előre meghatározható károk megtérítésére szolgál. Adott esetben az olyan bizonytalansági tényezők, mint például a technika fejlődése, a károsult állapotából adódó szükségleteinek változása miatt a gyógyászati segédeszköz költsége olyan kár, amely akkor sem alapozza meg a járadékigényt, ha már most előre látható, hogy bizonyos idő múlva felmerül a csere szükségessége.

II. Abban a kérdésben, hogy valamely tény vagy körülmény megítélése vagy megállapítása igényli-e szakértő bevonását, illetve hogy a bíróság rendelkezik-e a szükséges szakértelemmel a perben felmerült releváns szakkérdésekben, magának a bíróságnak kell állást foglalnia. A szakértői bizonyítás szükségességéről ezért a bíróságnak a feleket tájékoztatnia kell [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:527. § (2) bek.; 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 3. § (3) bek.].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék P.21367/2021/64., Fővárosi Törvényszék P.21367/2021/68., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20417/2023/9., Kúria Pfv.20282/2024/5. (*BH 2024.9.207*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az I. rendű felperes, a II-VI. rendű felperesek hozzátartozója 2014. október 3-án motorkerékpár vezetőjeként közlekedési balesetet szenvedett. A súlyos végtagtörései következtében a két alsó végtagját amputálták. Az össz-szervezeti egészségkárosodása 80%-os mértékű. Önellátásra nem vagy csak közreműködő segítségével képes.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[2] A felperesek keresetükben sérelemdíj és kártérítés egyetemleges megfizetésére kérték kötelezni az alpereseket.

[3] Az alperesek érdemi ellenkérelmeikben a kereset elutasítását kérték.

[4] Az elsőfokú bíróság rész-közbenső ítéletével megállapította, hogy az I. rendű felperest ért közlekedési balesetből eredően a felpereseket ért károkért és sérelmekért az I. rendű alperes teljes kártérítési felelősséggel tartozik. A II., IV. és V. rendű alperessel szembeni keresetet elutasította.

[5] A felperesek és az I. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság rész- és közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság rész-közbenső ítéletét részben megváltoztatta, és megállapította, hogy a IV. rendű alperes az I. rendű alperessel egyetemlegesen teljes felelősséggel tartozik az I. rendű felperes által elszenvedett közlekedési balesettel összefüggésben a felpereseknél keletkezett károkért és sérelmekért.

[6] Az I. és IV. rendű alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria közbenső ítéletével a jogerős rész- és közbenső ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályában fenntartotta.

[7] A felperesek módosított keresetükben az I. és IV. rendű alperest - egyebek mellett - az I. rendű felperes részére élelemfeljavítás címén 2 084 000 forint lejárt járadék és annak 2019. január 3-tól számított késedelmi kamata, valamint 2023. április 1-jétől kezdődően havi 60 000 forint járadék, gyógyászati segédeszközök többletköltsége címén 508 238 forint és annak 2011. június 3-tól számított késedelmi kamata, 263 120 forint lejárt járadék és annak 2019. január 3-tól járó késedelmi kamata, valamint 2023. április 1-jétől kezdődően elsődlegesen havi 856 630 forint, másodlagosan 72 havonta 61 246 710 forint és további havi 5 980 forint járadék egyetemleges megfizetésére kérték kötelezni. Az I. rendű felperes az élelemfeljavítás többletköltsége iránti követelését arra alapította, hogy a baleset óta egészséges, kalóriaszegény ételeket kellett fogyasztania. 2023. április 1-jétől arra hivatkozással kérte a magasabb összeg megállapítását, hogy a […] mintaétrendet követi, amely napi 5 étkezésből álló étrendet határoz meg, és annak részét képezi a […] fehérjeturmix fogyasztása. E körben utalt az általános kártérítés alkalmazhatóságára is. A gyógyászati segédeszközök többletköltsége tekintetében a kerekesszék, a tanuló jobb- és baloldali protézis, a járóbot, a könyökmankó, a járókeret, a lábszárprotézis és a csővázas protézis megvásárlásával felmerült költségének megtérítése mellett járadékként kérte megfizetni az - orvosszakértőileg is indokolt - aktív protézis és a kerekesszéknél félévente szükséges gumicsere költségét.

[8] Az I. és IV. rendű alperes ellenkérelmeikben a kereset elutasítását kérték. Az élelemfeljavítás szükségességét vitatták. A IV. rendű alperes ugyanakkor az I. rendű felperes kórházból történt elbocsátásától a táppénz lejártáig elfogadta a havi 20 000 forint élelemfeljavítási többletköltség felmerülését.

Az elsőfokú ítélet és a másodfokú részítélet

[9] Az elsőfokú bíróság ítéletével az I. rendű felperes élelemfeljavítási többletköltség megtérítése iránti keresetét elutasította, a gyógyászati segédeszközök többletköltsége vonatkozásában pedig az I. és IV. rendű alperest 771 358 forint, abból 508 238 forint után 2015. június 3-tól, 263 120 forint után 2019. január 3-tól számított késedelmi kamat I. rendű felperes javára történő megfizetésére kötelezte, és ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

[10] Az élelemfeljavítás többletköltsége esetében a perben kirendelt igazságügyi orvosszakértőnek abból a megállapításából indult ki, amely szerint az I. rendű felperes számára a mozgásszegény életmód következtében javasolt a napi ötszöri, kisebb volumenű étkezés, az ún. mediterrán étrend követése. Rögzítette azonban azt is, hogy olyan tényállítás és bizonyíték nem volt, amely alapján megállapítható lenne, hogy az I. rendű felperes balesetet megelőző étkezési szokásai hogyan alakultak, a jelenlegi étkezési szokásai mennyiben térnek el és jelentenek többletköltséget a korábbiakhoz képest. Emiatt osztotta az alpereseknek azt az álláspontját, hogy a […] mintaétrend követésével és a fehérjepor fogyasztásával kapcsolatban felmerült költségek balesettel való okozati összefüggése nem volt bizonyított. Kiemelte továbbá, hogy mivel a kár felmerülésének ténye sem volt bizonyított, ezért az általános kártérítés alkalmazásának nem lehetett helye.

[11] A gyógyászati segédeszköz többletköltsége tekintetében a tanúbizonyítás és az orvosszakértői bizonyítás eredménye alapján azt állapította meg, hogy az aktív protézis használatával az I. rendű felperes biztonságosan tudna közlekedni, helyzetváltoztatása dinamikusabbá és egyenletesebbé válhat. Figyelemmel volt ugyanakkor arra is, hogy az I. rendű felperes részére sérelemdíjat ítélt meg és egyéb jogcímeken is kötelezte az alpereseket az őt ért károk megtérítésére. Álláspontja szerint ezek az egyéb kártérítések és az aktív protézis miatti járadékigény átfedésben állnak egymással, ezért az utóbbi körben a keresetet elutasította. Rámutatott arra is, hogy az I. rendű felperes a kártérítés összegével szabadon rendelkezik, és ezért az egyéb jogcímeken megítélt összegeket választása szerint az aktív protézis megvásárlására is felhasználhatja.

[12] Az I. rendű felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezései közül az I. rendű felperes keresetveszteség iránti keresetét elutasító rendelkezést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot ebben a körben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az I. rendű felperes javára az I. és IV. rendű alperes egyetemleges marasztalását 44 530 195 forintról 112 655 905 forintra, a 2023. április 5-től fizetendő járadék összegét 464 800 forintról 484 800 forintra felemelte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.