BH 1990.2.50 Az üzletszerű elkövetés téves megállapítása sikkasztás bűntette esetén [Btk. 317. § (5) bek. b) pont, BK 109. sz.].

A terheltet a városi bíróság folytatólagosan, nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette és társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt - mint különös visszaesőt - halmazati büntetésül 2 évi szigorított javító-nevelő munkára ítélte.

A megállapított tényállás szerint a terhelt lakatosként dolgozott a kertészeti és városgazdálkodási vállalatnál. A kezelésére bízott szerszámok közül egy 5170 forint értékű kulcskészletet, valamint egy 15 400 forintot érő menetmetszőkészletet eltulajdonított, amelyeket később eladott. A kár megtérült. A bűncselekmény elkövetésére 1988. március végén, illetőleg április elején került sor.

1988 március végén a terhelt és B. L. nevű társa 30 méter hosszú drótfonatot tulajdonított el a költségvetési üzem területéről. A 2280 forint kár megtérült.

A cselekmény üzletszerűen elkövetettkénti minősítése miatt emelt törvényességi óvás alapos.

A Btk. 137. §-ának 7. pontja szerint üzletszerűen az valósítja meg a bűncselekményt, aki hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Ez nem jelenti azt, hogy a bűncselekmény elkövetésének az elkövető egyetlen vagy akár fő jövedelmi forrásának kell lennie, de legalább rendszeres mellékkeresetre törekvést jelent.

Az adott esetben ilyen haszonszerzésre való törekvés a terhelt részéről azért nem állapítható meg, mert a szerszámok eladásából két esetben alkalmi és viszonylag nem nagy összegű nyereségre tett szert.