A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27024/2012/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 8. §, 78. §] Bírók: Bacsa Andrea, Borsainé dr. Tóth Erzsébet, Vitál-Eigner Beáta

Fővárosi Ítélőtábla

2.Kf.27.024/2012/10. szám

A Fővárosi Ítélőtábla az SBGK. Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Szamosi Katalin ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd által képviselt GAzdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, Alkotmány u. 5., hivatkozási szám: ...) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2011. évi december hó 6. napján kelt 2.K.35.216/2010/20. számú ítélete ellen az alperes által 21. sorszám alatt, a felperes által 22. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen 2012. évi november hó 7. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

Í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a felperes keresetét a fennmaradó részében is elutasítja, egyebekben helybenhagyja.

Kötelezi a felperest arra, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000 (azaz kettőszázezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - további 8.250 (azaz nyolcezer-kettőszázötven) forint kereseti és 96.000 (azaz kilencvenhatezer) forint fellebbezési illetéket

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

Az alperes a ... napján kelt ... határozatában megállapította, hogy a felperes 2007. január 1. és 2007. szeptember 17. között a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított egyes termékei kapcsán adott egyes tájékoztatásaival. A határozat kézhezvételétől számított 6 hónap elteltével megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását a ... és a ... termékcsalád jogsértő tájékoztatást tartalmazó termék csomagolásai vonatkozásában, ezen kívül a felperest 110.000.000 forint bírság és 1.596.000 forint eljárásban felmerült költség megfizetésére kötelezte. Határozatának indokolásában az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 2008. szeptember 1. előtt hatályos 8.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés a.) pont, 9.§, 62.§ (4) bekezdés, 75.§ (1) bekezdés, 77.§ (1) bekezdés d.), f.) és g.) pont, 78.§ (1) és (3) bekezdés rendelkezéseire hivatkozott. Megállapította, hogy a felperes több reklámjában kategorikus ígéreteket fogalmazott meg, adott termék valamely kiemelt tulajdonsága kapcsán megjelentetett százalékos érték alkalmas a fogyasztói döntés befolyásolására. Az ilyen közlés alapján a fogyasztó előtt ismert kell legyen az, hogy a reklámban hivatkozott vizsgálati eredmény szubjektív vagy objektív hatékonysági vizsgálat eredménye-e. Hangsúlyozta, hogy a reklámállításoknak teljesen összhangban kell lenniük a vizsgálati eredményekkel és a vizsgálat körülményeivel, az állítás valóságnak való megfelelését a reklám közzétételekor kell tudnia a vállalkozásnak bizonyítani. A ... 2007. május-június hónapokban alkalmazott 15 mp-s televíziós reklámjai vonatkozásában megállapította, hogy - a szakértői véleményre is tekintettel - valótlan az az állítás, amely szerint a kedvező hatás minden egyes fogyasztónál bekövetkezik. Kifejtette, hogy elégtelen az olyan vizsgálati eredmények bemutatása, amelyek kizárólag összesített eredményeket ismertetnek, és nem tartalmazzák a részletes, az egyes vizsgálati alanyok esetében mért konkrét adatokat. Ezen kívül a "harcoljon a ráncok ellen úgy, mint még soha" és az "erre a hatásra csak ez a termék képes" kifejezések piacelsőbbségi állítások, melyeket a felperes nem tudott bizonyítani. A 30 mp-es reklámfilmben megfogalmazottak szintén kategorikus, nem minden fogyasztóra érvényes, illetve felperes által nem bizonyított piacelsőbbségi állítások. A termékek csomagolásain alkalmazott közlés azért jogsértő, mert az új ráncok kialakulásának nemlegességére vonatkozó kategorikus állítás nem minden esetben igaz. A ... (nappali és éjszakai krém) termékcsalád 2007. februárban és márciusban alkalmazott ... 20 mp-es és a ... 20 mp-es televíziós reklámokból - a reklámok kivitelezése folytán - nem vált ismertté, hogy a százalékos értékek (76 nő visszajelzése) nem egy objektív vizsgálat eredményét tükrözik, de a reklámüzenetek alapján sem azt kellene bizonyítani, hogy a 76 nő 86%-a nyilatkozott úgy, hogy a termék használata révén valamilyen mértékben feszesebb lett a bőre, kevesebb lett a ránca, hanem azt, hogy a termék használata előtti állapothoz képest alakul az arcbőr állapota a százalékérték szerint. Megjegyezte, hogy a vizsgálati dokumentációk sem támasztották alá a feltűnően fiatalos bőrre és szemmel láthatóan kevesebb ráncra vonatkozó állítást, a ... 20 mp-es reklámfilmben pedig a szakértői véleményre tekintettel a bőr öregedésének sejtekben való megállítása sem alátámasztott. A folding card és a termékek csomagolásain adott tájékoztatás vonatkozásában a felperes nem bizonyította, hogy az arcbőr megfiatalítására vonatkozó állítás a terméket alkalmazó minden fogyasztó esetében megfelel a valóságnak, a 76 nő részvételével lefolytatott hatékonysági teszt eredményeiből a bárminemű kedvező hatás bekövetkezésének kategorikus ígérete megalapozatlan, és - kizárólag a folding card-ra vonatkoztatva - a szakértő szerint sem helytálló annak állítása, hogy a termék megszünteti a bőröregedés legfőbb okát. A nyomtatott sajtóban és a 2007. márciusi beltéri plakáton alkalmazott tájékoztatások azért jogsértők, mert nem közölték a fogyasztókkal, hogy terméktesztek eredményei egy szubjektív hatékonysági vizsgálat eredményei, a közölt százalékértékek pedig a bőr állapotának változására vonatkozó értelmet hordoztak. Emellett a "bőr fiatalabb lesz" kifejezés sem felel meg annak, amit a terméktől minden fogyasztó elvárhat, a "sejtek DNS-ének megerősítésére" vonatkozó állítás pedig nem felel meg a valóságnak. A ... sejtmegújító koncentrátum 2007. július-augusztus hónapokban alkalmazott televíziós reklámjai ezért jogsértők, mert a reklám kivitelezésénél fogva nem észlelhető, hogy a közölt adatok nem egy objektív vizsgálat eredményei, de a százalékos érték ez esetben sem a vizsgálatban résztvevők arányára, hanem a bőr állapotváltozásának mértékére vonatkozik. Ezen kívül az 57 nő bevonásával végzett vizsgálat eredménye szerint sem felel meg a valóságnak az a kategorikus állítás, mely szerint az arcbőr az első használat után szemmel láthatóan feszesebb. A szakértői véleményre is figyelemmel megállapította, hogy a "pillanatok alatt" elérhető feszes arcbőrre vonatkozó állítás nem felel meg a valóságnak, mert a felperes vizsgálati dokumentációi jellemzően több heti alkalmazás eredményeiről számolnak be. A nyomtatott sajtóban, direct mailben és csomagoláson megjelent reklámok azért jogsértők, mert az azonnali bőrfeszesítésre, ráncfeltöltésre, ránccsökkentésre vonatkozó állítást a vizsgálati dokumentációk nem igazolták. A direct mail-ben szereplő azon állítás sem igazolt, hogy az apró mikropigmenteknek köszönhetően az azonnali látható ráncfeltöltés hatása hosszú távon is megmarad, és a bőr megfiatalítására, sejtmegújításra, sejtmegújulásra vonatkozó kategorikus ígéret - figyelemmel a termékek elnevezésére is - sem felel meg a valóságnak még abban az esetben sem, ha az ésszerűen figyelmes fogyasztó nem gondolja, hogy testrésze ténylegesen megfiatalodhat. Az ... szórólapon alkalmazott közléseit a szakértői vizsgálat nem támasztotta alá; a termék a bőr elvékonyodására, értágulatok és pigmentfoltok meglétére a dokumentumok szerint nincs hatással, azokat elmulasztani nem képes, a bőröregedés jellemző paramétereit a felperes nem vizsgálta, a készítmény összetétele alapján nincs hatással a bőröregedés fő okaként a felperes által máshol megjelölt DNS károsodásra. Egyebekben utalt a kategorikus állítással kapcsolatban kifejtett korábbi megállapítására. Az ... szórólapon alkalmazott tájékoztatások azért jogsértők, mert bár a felperes azt közvetítette a fogyasztóknak, hogy a termék bármilyen típusú napallergia esetén hatásos, a szakértő szerint a fényallergiának több formája ismert, melyek orvosi kezelése nem csak fényvédő használatából áll, a fotóallergiás reakciókat nem lehet kizárólag fényvédő készítménnyel megelőzni. Megjegyezte, hogy ezen a felperes által utóbb csatolt dokumentáció sem változtat. Az ... termék ... szórólapon és 2007. májusi és júniusi nyomtatott sajtóban megjelent reklámközlések egyrészt tévesen azt sugallják, hogy a fogyasztó a felsorolt esetekben a szakember helyett saját maga is helyes döntést tud hozni, másrészt pedig azt, hogy - a szakvéleménnyel ellentétben - a bármilyen gyógyszer által okozott, bármilyen súlyos fényérzékenységben, a napon való bármilyen hosszú idejű tartózkodás melletti "gyógyszerkezelés okozta fényérzékenység esetén" hatásos a termék. Az ... termék ... szórólapok vonatkozásában a szakértői vélemény nem támasztotta alá azt, hogy a készítmény életkortól függetlenül serkenti a lecsökkent sejtaktivitást. A ... krém ... szórólapon és display vonatkozásában megállapította, hogy a szakértő szerint nem bizonyított a belülről, injekciók nélkül érhető el ráncfeltöltés, a felperes összehasonlító vizsgálatot (krém- injekció) nem végzett, ezen kívül a felperes azt sem igazolta, hogy a termék stimulálja a bőr saját hialuronsav termelését. A 2007. januári és februári televíziós reklám vonatkozásában megállapította, hogy az a felperes által nem igazolt piacelsőbbségi állítást tartalmazott. A nyomtatott sajtóban megjelent reklámban és az ... szórólapon hivatkozott azonnali kedvező hatás helyett pedig legalább két hetes kezelés volt szükséges a vizsgálati dokumentációk szerint. Az ... termékcsalád valamennyi tagjára vonatkozóan hivatkozott a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről szóló 40/2001 (XI.23.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) 11.§ (1) bekezdésére azzal, hogy a felperes több - példálózóan kiemelt - esetben terápiás, illetve gyógyhatást tulajdonított termékeinek az ... szórólapokban, melyeket a szórólap egyéb közlései, valamint a tudományos kifejezések is erősítettek. Az ... vonatkozásában a határozat 124. pontjában azt rögzítette, hogy a kisebb jelentőséggel bíró, szakmailag kifogásolható pontatlanság nem alkalmas a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására, míg a 125. pontban azt közölte, hogy a 2007. szeptemberében a nyomtatott sajtóban megjelentetett reklámjaival a felperes a fentiekben kifejtettek szerint a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított.