A Kúria Pfv.20269/2014/4. számú precedensképes határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 118. §, 349. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 151. §, 171. §] Bírók: Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás, Pataki Árpád

A határozat elvi tartalma:

A nyomozó hatóság az 1959. évi IV. tv. 349. §-a alapján közigazgatási jogkörben okozott kárért tartozik felelősséggel, ha a gépjárművet a kereskedelmi forgalomban jogszerűen tulajdonjogot szerzett tulajdonostól indokolatlanul foglalta le és tartotta őrizetében, továbbá, ha ilyen esetben a lefoglalást a jogosult indokolt kérelmére sem szünteti meg. 1959. IV. Tv. 117. § (1), 1959. IV. Tv. 118. § (1), 1959. IV. Tv. 339. § (1), 1959. IV. Tv. 349. § (1), 1998. XIX. Tv. 151. §, 1998. XIX. Tv. 155. § (1), 1998. XIX. Tv. 171. § (1), 1998. XIX. Tv. 172/A. § (1), 1952. III. Tv. 206. § (1)

***********

Pfv.IV.20.269/2014/4.szám

A Kúria a dr. Horváth László ügyvéd által képviselt felperesnek a Balázsné dr. Lendvai Éva jogtanácsos által képviselt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt a Kaposvári Törvényszék előtt 19.P.21.899/2012. számon megindult és a Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.435/2013/4. számú jogerős közbenső ítéletével érintett perében, az alperes által a megismételt eljárásban 2. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartja.

A Kúria megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárásban 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetékköltség, valamint a felperes és az alperes részéről 15.000 - 15.000 (tizenötezer-tizenötezer) forint perköltség merült fel.

Ez ellen a közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős közbenső ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes 2010. március 24-én egy ..i autókereskedésben vásárolt egy .. típusú .. forgalmi rendszámú személygépkocsit 4.000.000 forintért. A .. Zrt., mint lízingbe adó és az .., mint lízingbe vevő között lízingszerződés jött létre több gépkocsi finanszírozására. A lízingbe vevő nem teljesítette a szerződéses kötelezettségét, ezért a lízingbe adó 2010. augusztus 16-án felmondta a szerződést, egyúttal bejelentette igényét a finanszírozott gépjárművekre. Ezek közé tartozott a felperes által megvásárolt gépkocsi. Mivel időközben a gépjárművek egy részét értékesítették, felmerült annak gyanúja, hogy a lízingbe vevő (adós) elvonta a gépjárműveket a fedezet alól. 2011. január 11-én a ..Zrt. megbízásából eljáró .. ügyvezetője feljelentést tett a Btk. 330. §-ába tartozó hitelsértés vétségének gyanúja miatt az alperes alárendeltségébe tartozó .. Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán. Ez alapján a perbeli gépkocsival együtt 11 autóra rendeltek el tárgykörözést. Ezt követően, 2011. február 7-én a .. Városi Rendőrkapitányság illetékes alosztálya a gépjárművet lefoglalta a felperestől, az indítókulccsal és a forgalmi engedéllyel együtt.

Gépkocsijának lefoglalása miatt a felperes panasszal élt, amelyben kérte a lefoglalás megszüntetését és a gépjármű kiadását arra való hivatkozással, hogy a gépjárművön a vételár megfizetésével jóhiszeműen tulajdonjogot szerzett a polgári jog szabályai szerint. Ezt a panaszt a .. Városi Ügyészség B.463/2011/1. szám alatt elutasította azzal, hogy a járművet bizonyítási eszközként foglalták le, így a lefoglalás jogszerű volt. A lefoglalást követő napon a felperes feljelentést tett a .. Rendőrkapitányságon ismeretlen tettes ellen, csalás bűncselekményének gyanúja miatt azzal a személlyel szemben, aki a nyíregyházi autókereskedésben a gépkocsit részére értékesítette. A feljelentést a .. Rendőrkapitányság Gazdaságvédelmi és Vizsgálati Osztálya 15010/1050/2011/Bü. szám alatt elutasította, mert álláspontja szerint a cselekmény nem volt bűncselekmény. A .. Városi Ügyészség a nyomozás továbbfolytatását rendelte el a felperes panasza nyomán B.1792/2011/4. szám alatt. Ezt követően a .. Rendőrkapitányság előtt folyó, a felperes feljelentése alapján indult eljárás a miskolci ügyhöz került egyesítésre 2011. december 21-én. A felperes 2011. szeptemberében ismételten kérte a lefoglalás megszüntetését, amelyet a .. Rendőrkapitányság elutasított. A lefoglalás megszüntetésére 2012. február 1-jén került sor, a gépkocsit a felperes 2012. március 7-én vette át. A hitelsértés miatt folyó büntetőeljárást a .. Rendőrkapitányság ezt követő időben megszüntette.

A felperes keresetében 2.500.000 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest közigazgatási jogkörben okozott kár jogcímén. Álláspontja szerint az alperes alárendeltségébe tartozó .. Rendőrkapitányság megsértette a lefoglalásra és annak foganatosítására vonatkozó szabályokat. A felperes álláspontja szerint már a nyomozás elrendelése is szabálytalan volt, mert az hiányos feljelentés alapján történt. Előadta: a hitelsértés miatt indult eljárásban a jármű lefoglalása szükségtelen volt, tekintettel arra, hogy azon a felperes időközben tulajdonjogot szerzett. A felperes a jogalap tekintetében előadta azt is, hogy maga a lefoglalás indokolatlanul hosszú ideig tartott. Kifogásolta, hogy a lefoglalás idején a jármű állaga romlott, mert az alperes elmulasztotta karbantartási kötelezettségét. Az igényelt 1.500.000 vagyoni kártérítésből a kiesett gépjármű helyére kölcsönzött másik autó kölcsönzési díját 1.170.000 forintban határozta meg, a javítási költséget 196.000 forintban jelölte meg, a kifizetett gépjárműadó és biztosítási díj összegét 84.000 forintra tette, a hazaszállítással kapcsolatos költséget pedig 50.000 forintban határozta meg. A felperes ezen túlmenően 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére is igényt tartott.

Az alperes a kereset teljes elutasítását kérte jogalap hiányára hivatkozással. Előadta, hogy eljárása során jogszerűen járt el, egyébként vitatta a kereset összegszerűségét is.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte. Az első fokú ítélet indokolása értelmében a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének feltételei nem voltak megállapíthatóak. Arra az álláspontra helyezkedett az elsőfokú bíróság, hogy a Be. 151. § (1) és (2) bekezdése alapján a lefoglalás jogszerű volt, a lefoglalt jármű tárolásáról pedig az alperes ugyancsak jogszerűen intézkedett. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a gépjárművek tulajdonjogának tisztázása érdekében a perben érintett gépjármű lefoglalása indokolt és szükségszerű volt, az eljárás pedig azért is elhúzódott, mert a felperes is feljelentést tett ismeretlen tettes ellen és a két ügyet egyesíteni kellett. A büntető iratok alapján azt állapította meg, hogy a tényállás tisztázása érdekében szükséges és azzal összefüggő, indokolt bizonyítást folytatott le az alperes, nem történt olyan mértékű időmúlás, amely a jogellenesség megállapítását megalapozná. Az elsőfokú bíróság összességében arra a következtetésre jutott, hogy a lefoglalást a nyomozás eredményessége érdekében foganatosították, amelyre jogszabály felhatalmazása alapján, az ott megadott keretek között került sor. Azt is megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a vonatkozó jogszabály alapján az alperest karbantartási kötelezettség nem terhelte, a gépjárművet terhelő adókat, a felelősségbiztosítás díját lefoglalás hiányában is fizetni kellett volna a felperesnek, mint tulajdonosnak. Azt is megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az alperest nem terhelte a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonásának kötelezettsége.