A Zalaegerszegi Törvényszék G.40081/2015/178. számú határozata biztosítási szerződés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, (3) bek., 78. §, (1) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 536. §, (1) bek., (2) bek. a) pont, 556. §, (1) bek., (1) bek. a) pont, (1) bek. c) pont, (1) bek. d) pont, (2) bek., (3) bek., 567. §, (1) bek., 2006. évi IV. törvény (Gt.) 30. §, (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:24. §, (1) bek.] Bíró: Adorján Csaba

Kapcsolódó határozatok:

*Zalaegerszegi Törvényszék G.40081/2015/178.*, Pécsi Ítélőtábla Gf.40009/2019/46., Kúria Pfv.20313/2020/6. (BH 2021.11.311)

***********

Zalaegerszegi Törvényszék

4.G.40.081/2015/178. szám

A Zalaegerszegi Törvényszék a Dr. Farkas és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédi iroda címe, valamint a dr. Hergert Ibolya ügyvéd ügyvéd címe által képviselt felperes elnevezése felperes székhelye felperesnek, a dr. Jakab Sándor ügyvéd ügyvéd2 címe által képviselt alperes elnevezése alperes székhelye alperes elleni, biztosítási szerződésből eredő helytállási kötelezettség iránti perében, nyivános tárgyaláson meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 2.147.790 (kettőmillió-egyszáznegyvenhétezer-hétszázkilencven) Ft-ot.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a Pécsi Ítélőtáblához intézett, a Zalaegerszegi Törvényszéken, írásban, jogi képviselő útján, elektronikus úton benyújtható fellebbezésnek van helye.

A felek a fellebbezési határidőn belül közösen kérhetik, hogy fellebbezésüket a Pécsi Ítélőtábla tárgyaláson kívül bírálja el, illetve a Pp. 256/A. § (1) b-d) pontjai esetén tárgyalás tartását kérhetik.

INDOKOLÁS

1. A bíróság által megállapított tények

1.1. A felek 2014. január 1-i hatállyal vagyon- és felelősségbiztosítási szerződést kötöttek. A szerződéssel az alperesnek helytállási kötelezettsége keletkezett a felperes zalaszentiváni húsfeldolgozó üzemében bekövetkező tűzkárok után.

1.2. A biztosítási ajánlat tartalmazta a felperes képviselőjének azon nyilatkozatát, miszerint a biztosításközvetítő részletesen és mindenre kiterjedően tájékoztatta a megkötni kívánt biztosítási szerződésről. A tájékoztatást megértette, az - és az átvett dokumentumok - hiánytalanul tartalmazzák többek között a biztosító mentesülésének feltételeit, az alkalmazott kizárásokat.

1.3. A biztosítási szerződés részévé váltak - egyebek mellett - a következő dokumentumok: a Vállalkozói Vagyonbiztosítások Általános Feltétele (2009) és a Tűz- és Elemi Károk Biztosításának Feltétele (2009).

1.4. A Vállalkozói Vagyonbiztosítások Általános Feltétele 13.4. és 13.5. pontjai szerint az alperes mentesül a helytállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

- a biztosított, illetőleg a szerződő fél,

- a biztosítottnak a szabályzataiban megállapított munkakört betöltő alkalmazottai, illetve megbízottai;

- a biztosított jogi személynek a Szabályzatban meghatározott tagjai, vagy szervei szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták.

Súlyosan gondatlan károkozásnak minősül többek között, ha az említett személy

-... a tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,

- a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglalkozási szabályok súlyos, vagy ismétlődő, illetve folyamatos megsértésével okozta.

1.5. A Tűz- és Elemi Károk Biztosításának Feltétele 2. pontja Kizárások címszó alatt úgy rendelkezik, hogy a biztosítási vélelem a Vállalkozói Vagyonbiztosítások Általános Feltételeiben felsorolt kizárásokon túlmenően, tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, melyek

e) Az épületek/építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben.

1.6. A felperes a húsfeldolgozó üzemet 2010-ben bővítette, a bővítést követően a technológia részeként fenntartott átmeneti raklap- és ládatárolót (a továbbiakban: raklaptároló) az épület délkeleti sarkához, közvetlenül a fal mellé helyezte. A szilárd éghető anyagok szabadban, a III. tűzállósági fokozatú épülettől a 12 m-es tűztávolságon belüli folyamatos tárolásával a felperes megsértette az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) 453. §-át, 563. § (4) bekezdését, valamint 563. § (5) bekezdését. A tűzvédelmi szabályszegésről a felperes vezetői tudomással bírtak.

1.7. A raklaptároló környezetében (az árukiadónál) a felperes két piktogramot és feliratot is elhelyezett, amelyek a területen fennálló dohányzási tilalomra figyelmeztettek. Ennek ellenére a dolgozók közvetlenül a raklaptároló mellett dohányoztak, és a hamuzót is ott helyezték el. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. § (1) d) pontjában foglalt szabállyal ellentétes gyakorlatról a felperes vezetői tudomással bírtak.

1.8. 2014. május 21-én 13 óra 48 perckor a raklaptároló melletti dohányzás következtében - a dohányzó dolgozó által a raklaptároló és a fal között tárolt hamutartóban vagy az amellett elhelyezett cigaretta parazsától - tűz keletkezett. A dohányzóhelyről az utolsó dolgozó 13 óra 50 perckor távozott, a helyszínen az első, tűzre utaló jelenség 13 óra 51 perckor jelent meg. A raklaptárolónál keletkezett tűz az épület fémlemez-burkolatán lévő réseken átjutva meggyújtotta a tetőszerkezet fa anyagait és a talpszelemenek közötti réseken közvetlenül a szendvicspanelhez jutott. A szendvicspanel belső rétegén keresztül ezután szétterjedt az épületben.

1.9. Az első tűzoltó-gépjármű 14 óra 28 perckor érkezett a helyszínre, a tűzoltók a tetőszerkezet egyharmadának égését tapasztalták. Az elsődleges felderítést követően a riasztási fokozatot III-as ("kiemelt") szintűre emelték, ennek ellenére a tüzet csak mintegy 5,5 óra alatt sikerült teljesen eloltaniuk, és beavatkozásuk ellenére az épület annak berendezési tárgyaival együtt jelentős károsodást szenvedett.

1.10. 2014. június 13-án a katasztrófavédelmi kirendeltség összefoglaló tűzvizsgálati jelentést készített.

1.11. Az összefoglaló tűzvizsgálati jelentés "a tűz keletkezéséhez vezető folyamat leírása" része szerint "a tűz a rendelkezésre álló adatok alapján minden kétséget kizáróan a húsüzem épületének délkeleti oldalán keletkezett, az épület északi fala mellett elhelyezett raklapok, raklapokon tárolt zsugorfóliával összefogott műanyagládák között, vagy az épületen belül a ládamosó helyiségben 2014. 05. 21. 14:05- kor keletkezett.