A Mosonmagyaróvári Járásbíróság P.20544/2007/50. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §] Bíró: Tóth Gabriella

Kapcsolódó határozatok:

*Mosonmagyaróvári Járásbíróság P.20544/2007/50.*, Győri Törvényszék Pf.20081/2010/2., Győri Törvényszék Pf.20081/2010/3., Kúria Pfv.21353/2010/3. (BH 2012.1.8)

***********

Városi Bíróság

8.P.20.544/2007/50.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Városi Bíróság a XY ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe szám alatti lakos) I. r., II.rendű felperes neve (szám alatti lakos) II. r., III.rendű felperes neve (III.rendű felperes címe szám alatti lakos) III. r., valamint IV.rendű felperes neve (IV.rendű felperes címe szám alatti lakos) IV. r. felpereseknek - a XX ügyvéd által képviselt -alperes leánykori neve (alperes címe szám alatti lakos) alperes ellen indított szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az elsődleges kereseti kérelem körében megállapítja, hogy a néhai ajándékozó és alperes leánykori neve megajándékozott közt . napján létrejött "Ajándékozási szerződés", valamint a napján közjegyző előtt . ügykönyvi számon létrejött "Megállapodás tartási kötelezettségekről" megnevezésű közjegyzői okirat s e m m i s e k.

Felhívja a bíróság a Körzeti Földhivatalt, hogy - az ítélet jogerőre emelkedését követően - a ingatlannak alperes leánykori neve () alperes tulajdonaként nyilvántartott 6/12-ed tulajdoni hányada vonatkozásában az alperes tulajdonjogát törölje és ezen tulajdoni hányad tekintetében eredeti állapot helyreállítása jogcímén jegyezze vissza néhai tulajdonjogát.

Kötelezi az alperest annak tűrésére, hogy a tulajdonjogot néhai javára az ingatlan nyilvántartásba visszajegyezzék.

A bíróság a másodlagos kereseti kérelmet e l u t a s í t j a.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. felperesnek 307.800,- (háromszázhétezer-nyolcszáz) Ft, a II.r., III.r. és IV.r. felpereseknek fejenként 102.600,- (egyszázkétezer-hatszáz) Ft perköltséget.

A bíróság felhívja a Körzeti Földhivatalt, hogy - az ítélet jogerőre emelkedését követően - a Városi Bíróság 8.P.20.544/2007/9. számú végzésével elrendelt perfeljegyzés tényét törölje.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Megyei Bírósághoz címzett, de a Városi Bíróságon írásban, három példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy amennyiben a határidőben benyújtott fellebbezés csak a Pp. 256/A. § (1) bekezdésében írtak szerint a kamatfizetésre, perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve előzetes végrehajthatósággal, teljesítési határidővel, részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbezés tárgyában a tárgyalás tartását kérhetik, ellenkező estben tárgyaláson kívül dönthet a megyei bíróság.

Ha a fellebbezés tárgya nem a fent felsoroltakra vonatkozik, hanem kereseti, illetve viszontkereseti, vagy ellenkérelem szerinti főbb kérelmekre, tárgyaláson dönt a megyei bíróság.

Kivételesen a megyei bíróság tárgyaláson kívül dönt az ügyben a felek kérelmére, illetve beleegyezése folytán (Pp. 256/A. § (1) bek. e/ pontja) vagy amennyiben a megyei bíróság megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges (Pp. 256/A. § (1) bek. f/ pontja).

I N D O K O L Á S

A bíróság a peres felek előadása, a csatolt okiratok, a meghallgatott tanúk vallomásai valamint a Grafológiai Intézet 38. szám alatti szakértői véleménye alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Az I.r. felperes néhai fia, a II.r., III.r. és IV.r. felperesek néhai unokái.

Néhai . napján született és . napján, 92 éves korában hunyt el.

Néhai hatvan évig élt házastársával, egészen 2006 áprilisában bekövetkezett haláláig. Néhai magas kora ellenére igen jó szellemi és fizikai állapotnak örvendett, betegeskedő feleségét ellátta, 90 évesen még kerékpározott, krónikus betegsége nem volt, orvosi kezelés alatt nem állt, mindössze magas vérnyomására szedett gyógyszert. Nyugdíja 120.000,-Ft volt.

A ingatlan egymás közt egyenlő arányban képezte néhai és néhai tulajdonát. halálát követően az ½-ed tulajdoni hányad fele részét az I.r. felperes, fele részét pedig a II.r., III.r. és IV.r. alperesek örökölték egymás közt egyenlő arányban özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten.

Néhai felesége hosszú betegsége és halála lelkileg nagyon megviselte. A halálesetet követően napokon belül jelentkezett nála az alperes, aki néhai felesége öccsének gyermeke és akit néhai korábbról is ismert. Alperes felajánlotta az idős embernek, hogy időként meglátogatja, kisebb-nagyobb dolgaiban segíti, aki ezt el is fogadta, majd az időnkénti látogatások egyre sűrűsödtek, végül az alperes mintegy egy hónappal a halálesetet követően néhai költözött.

Alperes családi állapota hajadon, volt élettársa, akivel élettársi közösségük mintegy hét éve szakadt meg, azonban továbbra is közösen használták a tulajdonát képező . szám alatti lakásingatlant akként, hogy az alperes ott egy szobát használt valamint a közös célú helyiségeket. egészen addig, amíg az alperes néhai lakásába költözött, ezt követően az alperesnek lakásába már nem volt lehetősége visszatérni. Az alperes 2006 nyaráig biztonsági őrként dolgozott a élelmiszerboltban, majd időközben az alperes munkaviszonya megszűnt, rokkantnyugdíjat állapítottak meg részére, melynek összege 23.000,-Ft volt.

A felperesek számára eleinte nem volt nyilvánvaló, hogy az alperes néhai lakik. 2006 nyarának folyamán vált ez egyértelművé a hozzátartozók előtt, akik ezt néhai számára előnyösnek is látták, hiszen állandóan volt az idős emberrel valaki, bár a felperesek is rendszeresen látogatták, a II.r. felperes felesége főzött is neki időnként valamint takarított nála.

Alperes az idős férfival való együttélést arra használta fel, hogy vele nagyon szoros érzelmi valamint a szexuális érintkezésre is kiterjedő testi kapcsolatot, élettársi viszonyt alakítson ki, kihasználva, hogy néhai a felesége 2006 áprilisában bekövetkezett halála után igényelte a személyes törődést, figyelmet, erős kötődési-, társaságigény és nyitottság, illetve csökkent döntési szándék, a döntések átengedési hajlandósága jellemezte, mely akaratformálási képességét is befolyásolta. A befolyásolhatóság, függési igény, az egyedülléttől, elhanyagoltságtól, magánytól való félelem az idős ember pszichés működésében érzelmi síkon fennálló zavart okozott. Ezt az érzelmi zavart állapotot és akaratformálási befolyást az alperes felismerte és lehetőséget látott benne arra, hogy néhai arra biztassa, élete további részében az alperes által megvalósítandó támogatás és gondoskodás érdekében juttassa az alperesnek a utcai ingatlan ½-ed tulajdoni hányadát.

2006 őszének elején az alperes és néhai felkeresték ügyvédet, akinek élettársként mutatkoztak be és a megbeszélés során ekként is viselkedtek. Előadták, hogy a köztük fennálló élettársi viszonyra figyelemmel néhai utcai ingatlan ½-ed tulajdoni hányadát az alperesnek kívánja ajándékozni. A szerződéskötésre ekkor még nem került sor.