A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.86408/2007/35. számú határozata. [1952. évi III. törvény (Pp.) 77. §, 78. §, 219. §, 233. §, 234. §, 260. §, 268. §, 269. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 15. §] Bíró: Parlagi Mátyás

Pesti Központi Kerületi Bíróság

41.P.86.408/2007/35.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

Korn Ügyvédi Iroda - dr. Korn József ügyvéd (1137 Budapest, Radnóti M. u. 9. I. em. 1.) által képviselt

I.rendű felperes neve ... I. r.

II.rendű felperes neve ...

II. r. perújító felpereseknek

dr. Bajkai István ügyvéd (1062 Budapest, Andrássy út 113.) által képviselt

alperes neve ... ... perújított alperes

ellen indított perújítási eljárásában meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 57. Pf. 21.219/2004/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A bíróság a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 0101-I. Vh. 7985/2006. szám alatt folyamatban lévő végrehajtási eljárás felfüggesztését megszünteti.

Kötelezi a bíróság a perújító felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a perújított alperes részére 117.000.- (száztizenhétezer) Ft perköltséget.

Kötelezi a bíróság a perújító felpereseket, hogy külön felhívásra, az állam javára egyetemlegesen fizessenek meg 117.000.- (száztizenhétezer) Ft feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Bírósághoz címzetten, a jelen bíróságnál 3 példányban lehet írásban benyújtani.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a kettőszázezer forintot vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezni csak az első fokú eljárás lényeges szabályainak megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással lehet. Ilyen hivatkozás hiányában a fellebbezést a másodfokú bíróság elutasítja.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek - a fellebbező fél által a fellebbezésben előterjeszthető - kérelmére azonban tárgyalást tart.

Ha fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; vagy csak az ítélet indokolása ellen irányult azt a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve, ha a fellebbező a fellebbezésében vagy a másik fél a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha ezt a felek közösen kérik.

I n d o k o l á s

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 26. P. 88.200/2003/13. számú ítéletében megállapította, hogy a peres felek között 1995. július 20-i kelettel írásba foglalt, a Budapest VIII. kerületi .... számú társasházi különlapra ... helyrajzi számon felvett, Budapest VIII. kerület, ... számú lakásingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés semmis.

Az elsőfokú bíróság ítéletében tényként állapította meg, hogy 1994. április 25-e és 1995. augusztus 15-e között ... összesen 25 esetben vettek fel kölcsönt magánszemélyektől oly módon, hogy azokat a hitelezőtől különböző személyek ingatlanai biztosították úgy, hogy színlelt adásvételi szerződés került megkötésre, melyben eladóként az ingatlantulajdonos, vevőként pedig a hitelező került feltüntetésre. Az ingatlantulajdonosok ellenszolgáltatásul a felvett kölcsön 10%-át kapták. ... közvetítése útján az I.r. felperes és ... is kapcsolatba kerültek egymással, és az I.r. felperes beleegyezett abba, hogy ingatlanát a ... által felvenni szándékozott kölcsönhöz biztosítékul adja. ... az ... Kft. közvetítésével 1.000.000.- és 1.950.000.- Ft közötti összegű kölcsönt vettek fel az alperestől.

A kölcsön fedezeteként a felperes tulajdonát képező ingatlanra az ... Kft-vel megbízási jogviszonyban álló, a peres felek részéről meghatalmazással nem rendelkező ... ügyvéd megbízójának utasításai szerint ingatlan-adásvételi szerződést szövegezett, amely szerint az I.r. felperes, mint tulajdonos, ... - a per folyamán meghalt haszonélvező - és a II.r. felperes, mint haszonélvező eladta az ingatlant 1.950.000.-Ft vételárért azzal, hogy a két haszonélvező e jogukról egyidejűleg feltétel nélkül lemondanak. A szerződés szerint az eladók 1995. szeptember 20. napjáig visszavásárlási jogot gyakorolhatnak úgy, hogy ezen szándékuk közlését követően a vevő kötelezettséget vállal a visszavásárlási szerződés megkötésére. A visszavásárlás módja szerint az eladók már a szerződés aláírásának napjától kezdődően kötelesek 225.000.- Ft-ot foglaló és visszavásárlási részösszeg címén megfizetni legkésőbb augusztus 20. napjáig, majd szeptember 20-ig 1.725.000.-Ft-ot. Rögzítésre került, hogy amennyiben ezen összegeket az eladók nem fizetik meg a megjelölt határidőben, úgy visszavásárlási jogukat visszavonhatatlanul elveszítik. A birtokbalépés időpontjaként a visszavásárlási jog gyakorlására megállapított határidő lejártát követő nap került meghatározásra. Az okiratot a felek 1995. július 20. napján aláírták. Az alperes az általa történt aláírás után adta át a hitel összegét, melyből a felperes az őt megillető 10%-ot magához vette, a fennmaradó összeget pedig ... megbízottja vette át, és továbbította a kölcsönvevőhöz. ... az alperestől felvett kölcsönt határidőre nem fizették vissza. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 16. B. 4261/1997/267. számú elsőfokú, és a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 26. Bf. 9356/2002/26. számú ítéletével ...t és ... bűnösnek mondta ki többrendbeli, jelentős és nagyobb kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében és jelentős értékre üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettében. A büntető ítélet megállapította, hogy ... I.rendű felperes neve ingatlanát fedezetként felhasználva 1995. július 20. napján ... sértettől 1.000.000.- Ft-ot meghaladó, de 1.950.000- Ft-ot el nem érő, pontosan nem ismert összegű kölcsönt vettek fel. Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperesi keresetben megjelölt színleltség okán állapította meg az adásvételi szerződés érvénytelenségét. Indokolása szerint a büntetőeljárás anyaga alapján bizonyított tény, hogy a peres felek kétoldalúan színleltek akkor, amikor az ingatlan-adásvételi szerződést aláírták, közöttük valós ügyleti akarat más szerződés tekintetében sem volt, ezért szerződésük másik szerződést nem leplezett. Az okirat kiállításának célja az volt, hogy a ... és ... által az alperestől felvett kölcsön biztosítékául szolgáljon.

A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 57. Pf. 21.219/2004/6. számú ítéletében az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felpereseket terhelte annak bizonyítása, hogy valamennyi szerződéskötő fél részéről fennállt a színlelés az adásvétel tekintetében. Álláspontja szerint a felperesek ezt még saját vonatkozásukban sem tudták sikerrel igazolni. A II.r. felperes személyes előadása szerint az alperes mondta, hogy amennyiben az I.r. felperes nem fizet, akkor a lakást birtokba veszi. Az okiratot megtekintve észlelte továbbá a II.r. felperes, hogy az a lakás eladására vonatkozik és bár állítása szerint kijelentette, hogy nem akarja azt eladni, nem adott magyarázatot arra, hogy ennek ellenére a szerződést miért írta alá. A felperesek tehát tisztában voltak azzal, hogy amennyiben a kölcsön nem kerül visszafizetésre, elvesztik a lakás tulajdonjogát. A bírói gyakorlat szerint pedig nincsen jogszabályi akadálya annak, hogy a felek a kölcsön visszafizetésének biztosítékaként függő hatályú ingatlan-adásvételi szerződést kössenek. Ugyanakkor az alperes oldaláról sem bizonyított a színlelés. Ezt a felperesi előadáson kívül semmi sem támasztja alá. ... tanúvallomásából az tűnik ki, hogy a maga részéről az irodának jelentette be kölcsönigényét és az iroda állapodott meg a befektetővel a szerződés feltételeiben, illetőleg készítette el az okiratokat olyan tartalommal, ahogy azt a befektető kérte. Ebből arra lehet következtetni, hogy az alperes szerződési akarata adásvételre irányult, biztosítéki jelleggel.