A Fővárosi Ítélőtábla Mpkf.35032/2021/4. számú határozata. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 47. §, 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 17. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 6. §, 233. §, 270. §, 272. §, 283. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:63. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. §, 364. §, 365. §, 391. §, 2017. évi CXVIII. törvény (Bnpt.) 1. §] Bírók: Bicskei Ildikó, Kovács Edit, Vajas Sándor

Fővárosi Ítélőtábla

mint másodfokú bíróság

1.Mpkf.35.032/2021/4.

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság dr. Gyurta Tibor Roland ügyvéd (Kérelmező képviselőjének címe.) által képviselt kérelmező neve (kéelmező címe.) kérelmezőnek, Dr. Porpáczy Ügyvédi Iroda (kérelmezett képviselőjének címe.; ügyintéző: dr. Porpáczy Szilvia ügyvéd) által képviselt kérelmezett neve (kérelmezett címe.) kérelmezettel szemben tájékoztatási kötelezettség megsértése tárgyában indított nemperes eljárásban a Fővárosi Törvényszék 11.Mpk.75.062/2021/6.számú végzése ellen, a kérelmezett 7. sorszámú fellebbezése folytán- tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

Kötelezi a bíróság a kérelmezettet, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezőnek 4.375 (négyezerháromszázhetvenöt) forint +ÁFA másodfokú perköltséget.

Kötelezi a bíróság a kérelmezettet, hogy a NAV külön felhívására fizessen meg 7.000 (hétezer) forint fellebbezési illetéket az állam javára.

A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmező 2017. november 22. napján megtartotta az alakuló ülését, amelyen elfogadták az Alapszabályát, megválasztották a tisztségviselőket. Az Alapszabály szerint a szakszervezet elnöke törvényes képviselő, az elnökség tagjai elnökségi tag 1. és elnökségi tag 2.. A Fővárosi törvényszék .... számú kivonata szerint a kérelmezőt törvényszéki nyilvántartásba vette, mely végzés jogerőre emelkedett 2018. március 22-én. elnökségi tag 2 2018. január 17-én a gazdasági alelnöki tisztségét elfogadta.

[2] A kérelmező 2019. január 9-i keltezéssel bemutatkozó levelet küldött a kérelmezettnek, melyben személyes találkozót kért, melyre a kérelmezett nem válaszolt.

[3] A kérelmező 2019. február 20. napján kelt levelével jelezte a kérelmezettnek, hogy képviseletre jogosult szakszervezetnek minősül, és egyúttal a munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő kérdések rendezése érdekében, konzultációt kért. A kérelmezett ezen megkeresésre sem válaszolt.

[4] A kérelmező 2019. november 6. napján újabb levélben megerősítette a képviseletre történő jogosultságát, mellyel egyidejűleg megnevezte védett tisztségviselőjét és a felsőbb szakszervezeti szervet, a kérelmezett azonban e levelére sem reagált.

[5] A kérelmező 2020. január 8-án ismét megkereste a kérelmezettet, utalva arra, hogy a szakszervezet negligálása miatt további lépésekre fog kényszerülni.

[6] A kérelmezett a 2020. február 14-én kelt válaszában elsődlegesen azt kifogásolta, hogy a kérelmező nem igazolta képviseleti jogosultságát. Emellett megjegyezte, hogy "amennyiben lenne is az kérelmezett-nél jogosultságokkal rendelkező szakszervezet, úgy jelen pillanatban nem látnak olyan munkaügyi kapcsolatokkal, valamint munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális kérdést, amely tekintetében az Mt. értelmében a munkáltatónak konzultálnia kellene bármilyen szakszervezettel."

[7] A kérelmező a 2020. november 10-én kelt levelével ismételten megkereste a kérelmezettet, hivatkozva a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 272.§ (4) bekezdésére, mely szerint a szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonyával összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet. A kérelmező erre tekintettel élt az adatigénylés jogával, mellyel kapcsolatban 2020. november 30-i határidőt határozott meg. Kérése ahhoz kapcsolódott, hogy a szakszervezet felkészülten tudjon javaslatokat tenni az éves bérfejlesztések mértékére. Előadta, hogy az adatok birtokában a szakszervezet az Mt. 272.§ (5) bekezdése alapján konzultációt fog kezdeményezni. A kérelmezett ezen megkeresésre sem válaszolt.

[8] A kérelmező 2021. január 8. napján kezdeményezte a bértárgyalások és az ehhez kapcsolódó konzultáció lefolytatását. A találkozó javasolt idejét 2021. január 19-én 14.00 órában határozta meg. A korábban megküldött adatigénylésre 2021. január 22-én 16.00 óráig kérte a választ.

[9] A kérelmező ezt követően jogi képviselője útján fordult a kérelmezetthez, igazolva a védett tisztségviselő jogosultságát, de a kérelmezett ezen megkeresést is válasz nélkül hagyta.

[10] A kérelmezett továbbra sem reagált a megkeresésekre, így kérelmező 2021. január 13. napján küldött e-mailjében már konkrétan megjelölte, hogy a 2021. évi bértárgyalásokat 2021. január 19. napján 14.00 órától szeretnék megkezdeni. Ezzel egyidejűleg kérte, hogy a bértárgyalásokhoz szükséges adatokat a kérelmezett 2021. január 22-én 16.00 óráig küldje meg a részére

[11] A kérelmezett a kezdeményezésre nem válaszolt és a kért tájékoztatást sem küldte meg.

Kérelem, és ellenkérelem

[12] A kérelmező 2021. január 26. napján előterjesztett kérelmében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelmezett megsértette a tájékoztatásra vonatkozó szabályt, amikor a 2021. január 22. napján 16.00 óráig kért tájékoztatásnak nem tett eleget.

[13] Hivatkozott arra, hogy Mt. 283. §-a alapján eltérést nem engedő Mt. 272. § (4) bekezdése alapján a munkáltató jogsértését már önmagában az megalapozza, hogy a szakszervezet kifejezett, írásbeli kérelme ellenére sem tett eleget a munkavállalók széles körét érintő, a bérek 2018-2020 évek közötti alakulásával kapcsolatos, és a bértárgyalásokhoz szükséges tájékoztatási kötelezettségének.

[14] A kérelmezett képviseleti jogosultságát vitató nyilatkozatával összefüggésben állította, hogy elnökségi tag 2 elnökségi tag, mely minőségében az Alapszabály alapján vezető tisztségviselőnek minősül.

[15] A kért tájékoztatás terjedelmével és tartalmával összefüggésben előadta, hogy az igényelt tájékoztatás terjedelme nem haladja meg egy HR osztálynál lévő bérrel kapcsolatos adatállomány mértékét, így az nem lépi túl az Mt. 6. §-a szerinti elvárhatósági mércét.

[16] A konzultáció kért időpontjának és az adatszolgáltatás teljesítési határidejének egymáshoz képesti időpontjával összefüggésben állította, hogy a pontos adatok kézhezvételéig előzetesen tájékozódtak a munkavállalóktól, illetőleg terveik szerint kérdéseket intéztek volna a munkáltatóhoz.

[17] Az elkésettségre való hivatkozásával összefüggésben állította, hogy az adatigénylést 2021. január 13. napján e-mailben küldte meg 2021. január 22-ei határidővel, melyhez képest a 2021. január 26-ai kérelme határidőben került benyújtásra. Előadta, hogy kérelmének tárgya nem a 2020. november 10-ei megkeresés volt.

[18] Kérelmezett érdemi ellenkérelmében a kérelem elutasítását és az eljárással felmerült költségeinek megtérítését kérte.

[19] Elsődlegesen vitatta, hogy a kérelmező az Mt. 270. § (2) bekezdése szerinti képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősülne. Másodlagosan előadta, hogy a kérelmezőnek nem volt joga a tájékoztatáshoz az általa kért terjedelemben. Emellett hivatkozott arra, hogy a kérelmező határidőn túl fordult a bírósághoz.