62003CJ0409_SUM[1]

A Bíróság (első tanács) 2005. május 26-i ítélete. Société d'exportation de produits agricoles SA (SEPA) kontra Hauptzollamt Hamburg-Jonas. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Bundesfinanzhof - Németország. Export-visszatérítések - Szarvasmarhahús - Különleges kényszervágás - 3665/87/EGK rendelet - 13. cikk - Egészségügyileg megfelelő, jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőség - Szokásos feltételek melletti forgalomba hozhatóság. C-409/03. sz. ügy.

C-409/03. sz. ügy

Société d'exportation de produits agricoles SA (SEPA)

kontra

Hauptzollamt Hamburg-Jonas

(a Bundesfinanzhof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Export-visszatérítések - Marhahús - Különleges kényszervágás - 3665/87/EGK rendelet - 13. cikk - Egészségügyileg megfelelő, jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőség - Szokásos feltételek melletti forgalomba hozhatóság"

P. Léger főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2005. február 3.

A Bíróság ítélete (első tanács), 2005. május 26.

Az ítélet összefoglalása

Mezőgazdaság - Közös piacszervezés - Export-visszatérítések - A biztosítás feltételei - Egészségügyileg megfelelő, jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőségű termékek - Fogalom - Szokásos feltételek mellett forgalomba nem hozható hús - Kizártság

(3665/87 bizottsági rendelet, 13. cikk)

A mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló 3665/87 rendelet 13. cikke akként értelmezendő, hogy azt az állat-egészségügyi követelményeknek megfelelő húst, amelynek az Európai Közösségben az emberi fogyasztásra történő forgalomba hozatalát a közösségi szabályozás - azon tényre figyelemmel, hogy az különleges kényszervágással levágott állatokból származik - a helyi piacra korlátozza, nem lehet az export-visszatérítés megadásának szükséges feltételeként megszabott "egészségügyileg megfelelő, jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőségűnek" tekinteni. Ugyanis az ilyen hús, mivel azt nem lehet a szokásos feltételek mellett forgalomba hozni, még akkor sem felel meg a visszatérítés megadása említett feltételének, ha kielégíti az állat-egészségügyi követelményeket, és kereskedelmi ügylet tárgyát képezi.

(vö. 22., 30., 32. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2005. május 26.(*)

"Export-visszatérítések - Marhahús - Különleges kényszervágás - 3665/87/EGK rendelet - 13. cikk - Egészségügyileg megfelelő, jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőség - Szokásos feltételek melletti forgalomba hozhatóság"

A C-409/03. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundesfinanzhof (Németország) a Bírósághoz 2003. október 1-jén érkezett 2003. július 15-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Société d'exportation de produits agricoles SA (SEPA)

és

a Hauptzollamt Hamburg-Jonas

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: P. Jann tanácselnök, K. Lenaerts, N. Colneric, K. Schiemann és Juhász E. (előadó) bírák,

főtanácsnok: P. Léger,

hivatalvezető: M.-F. Contet főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2004. november 18-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a SEPA képviseletében D. Ehle Rechtsanwalt,

- a Hauptzollamt Hamburg-Jonas képviseletében M. Blaesing, meghatalmazotti minőségben,

- a görög kormány képviseletében G. Kanellopoulos, V. Kontolaimos és E. Svolopoulou, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében E. Paasivirta és G. Braun, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2005. február 3-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1987. november 27-i 3665/87/EGK bizottsági rendelet (HL L 351., 1. o.) értelmezésére vonatkozik.

2 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket a Société d'exportation de produits agricoles SA (a továbbiakban: SEPA) és a Hauptzollamt Hamburg-Jonas (Hamburg-Jonas vám-főhivatala, a továbbiakban: Hauptzollamt) közötti jogvitában terjesztették elő, amelynek tárgya a különleges kényszervágással levágott állatokból származó és a SEPA által harmadik országokba exportált marhahúsra vonatkozó export-visszatérítés megtagadása volt.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

3 A 3665/87 rendelet kilencedik preambulumbekezdésében kimondja:

"[A] termékek olyan minőségűek kell legyenek, hogy azokat a Közösségben a szokásos feltételekkel lehessen értékesíteni".

4 Ugyanezen rendelet 13. cikke ekként rendelkezik:

"Nem jár visszatérítés az olyan termékek után, amelyek nem megbízható és kifogástalan kereskedelmi minőségűek [helyes fordítás: egészségügyileg megfelelő, jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőségűek], valamint, ha az ilyen termékeket emberi fogyasztásra szánták, amennyiben jellemzőik vagy állapotuk rendeltetésszerű felhasználásukat kizárják vagy lényegesen korlátozzák."

5 A 3665/87 rendelet helyébe 1999. július 1-jei hatállyal a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1999. április 15-i 800/1999/EK bizottsági rendelet (HL L 102., 11. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 129. o.) lépett, amely 11. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Visszatérítés olyan termékekre kerül kifizetésre, amelyek [...] szabad forgalomban vannak a Közösségen belül [...]".

6 Ugyanezen rendelet 21. cikke (1) bekezdésének első, második és harmadik albekezdése szerint:

"(1) Nem jár visszatérítés az olyan termékek után, amelyek a kiviteli nyilatkozat elfogadásának időpontjában nem megbízható és kifogástalan kereskedelmi minőségűek [helyes fordítás: egészségügyileg megfelelő, jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőségűek].

A termékek akkor tekinthetők az első albekezdésben megállapított követelménynek megfelelőnek, ha a Közösség területén a szokásos feltételek mellett hozhatók forgalomba a visszatérítési kérelemben feltüntetett leírás alapján, valamint emberi fogyasztásra alkalmasak, és ilyen célú felhasználásukat jellemzőik vagy állapotuk nem zárja ki vagy lényegesen nem korlátozza.

A termékek első bekezdésben megállapított követelményeknek való megfelelőségét a Közösségben hatályos előírásoknak vagy gyakorlatnak megfelelően kell vizsgálni."

7 Az 1991. július 29-i 91/497/EGK tanácsi irányelvvel (HL L 268., 69. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 12. kötet, 72. o.) módosított és egységes szerkezetbe foglalt, a friss hús Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló, 1964. június 26-i 64/433/EGK tanácsi irányelv (HL 1964. 121., 2012. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 1. kötet, 34. o., a továbbiakban: 64/433 irányelv) 2. cikkének n) pontja a következő meghatározást adja:

"»[K]ülönleges kényszervágás«: bármely, baleset, vagy súlyos élettani és funkcionális probléma miatt állatorvos által elrendelt vágás. A különleges kényszervágásra a vágóhídon kívül is sor kerülhet, amennyiben az állatorvos úgy véli, hogy az állat szállítása lehetetlen, illetve az annak szükségtelen szenvedését okozná."

8 Ezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdése az alábbiak szerint fogalmaz:

"A tagállamok biztosítják, hogy:

[...]

e) a különleges kényszervágáson átesett állatok emberi fogyasztásra csak a helyi piacon legyenek engedélyezhetők, és csakis akkor, ha megfelelnek a következő feltételeknek [...]".

A nemzeti szabályozás

9 Az 1996. január 19-i német húshigiéniai törvény (Fleischhygienegesetz, BGBl. 1996. I., 59. o.) 13. cikke a következőképpen rendelkezik:

"13. cikk - Vágások betegség esetén

(1) Azokat az állatokat, amelyeket

1. különleges okból kell levágni, vagy amelyeket

2. kórokozó anyagok fertőztek meg,

csak különleges vágóhidakon (ún. elkülönített vágóhidak) lehet levágni. A különleges vágóhídon történt minden egyes vágás után a helyiséget és az alkalmazott gépeket tisztítani és fertőtleníteni kell.

(2) Az így levágott beteg állatokból származó húst csak az illetékes hatóságok által e célból külön engedélyezett és ellenőrzött, említett vágóhidak értékesítési pontjain keresztül, különösen felismerhetővé téve lehet élelmiszerként kereskedelmi forgalomba hozni,.

[...]

(4) A szövetségi minisztérium a Bundesrat által jóváhagyott rendelettel a fogyasztók védelméhez szükséges mértékben vagy az Európai Közösségek intézményei jogi aktusainak végrehajtása érdekében meghatározhatja a következő tárgykörökre vonatkozó rendelkezéseket:

1. a kórokozó anyagok elterjedése veszélyének megelőzése érdekében az elkülönített vágóhidakra alkalmazandó állat-egészségügyi minimumszabályok,

2. az érintett hús címkézése,

3. az értékesítési pontokra, valamint azok engedélyezésére és ellenőrzésére alkalmazandó állat-egészségügyi minimumszabályok, továbbá az engedélyeztetésük és engedélyük felfüggesztésének feltételei és a követendő eljárás,

4. a fent meghatározott feltételek mellett levágott beteg állatokból származó hús tárolására, szállítására, valamint az értékesítési pontokon történő árusítására alkalmazandó állat-egészségügyi minimumszabályok,

5. a kényszervágások végrehajtására, valamint e vágástípusból származó hús árusítására alkalmazandó állat-egészségügyi minimumszabályok."

10 Az említett törvény rendelkezéseinek végrehajtására adták ki a húshigiéniai rendeletet (Fleischhygieneverordnung, BGBl. 1997. I., 1138. o.), amelynek 10. cikke akként rendelkezik, hogy az elkülönített vágóhidakon előállított húst "[...] csak az engedélyezett értékesítési pontokon lehet árusítani [...], és kizárólag a végső fogyasztóknak [...]".

Az alapeljárás tényállása és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

11 A SEPA francia vállalkozás a beteg, valamint különleges okokból (például baleset következtében) kényszervágás alá tartozó állatok levágására szolgáló német elkülönített vágóhidakról származó húst exportált harmadik országokba. E kivitelre 1997 októberéig engedélyezték számára a visszatérítéseket.

12 A SEPA 1997 novemberében az említett vágóhidakon levágott állatokból származó fagyasztott marhahús-szállítmányra vonatkozó kiviteli nyilatkozatot nyújtott be, amelyre vonatkozóan az export-visszatérítés megadását kérte a Hauptzollamttól. Az export-visszatérítés megadását megtagadták tőle azon az alapon, hogy ez a termék nem volt a 3665/87 rendelet 13. cikke értelmében vett "jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőségű", mivel az ilyen körülmények között levágott hús forgalomba hozatali körét a nemzeti szabályozás szigorúan korlátozza.

13 A megtagadó határozattal szemben a SEPA által benyújtott keresetet a Finanzgericht Hamburg azzal az indokolással utasította el, hogy az export-visszatérítés megadásának feltételei nem teljesültek. E bíróság álláspontja szerint a hús nem volt "jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőségű", mivel az elkülönített vágóhidakról származó hús kereskedelmére különleges korlátozások vonatkoznak a német jogban.

14 Mivel az elkülönített vágóhidak rendelkeztek azokkal az állatorvosi igazolásokkal, amelyek szerint a hús emberi fogyasztása alkalmas volt, és megfelelt a német húshigiéniai szabályozás követelményeinek, valamint a vámeljárás érdekében további egészségügyi igazolásokat is kiadtak, a SEPA "felülvizsgálat" iránti kérelmet terjesztett elő a Bundesfinanzhofhoz a Finanzgericht Hamburg határozata ellen.

15 Tekintettel arra, hogy a jogvita eldöntéséhez a közösségi jog értelmezése szükséges, a Bundesfinanzhof az eljárás felfüggesztéséről határozott, és a következő előzetes döntéshozatal iránti kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) A »jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőség« fogalma révén a 3665/87 rendelet 13. cikke megköveteli-e, hogy az érintett áruk előállítása és forgalomba hozatala csak olyan általánosan alkalmazandó jogi rendelkezéseknek legyen alávetve, amelyek valamennyi ilyen típusú árura alkalmazandók, és következésképpen kizárja-e az export-visszatérítés megadását olyan áruk vonatkozásában, amelyekre különösen azok beszerzése, kezelése és forgalomba hozatala vonatkozásában olyan különleges korlátozások vonatkoznak, mint például különleges állat-egészségügyi ellenőrzés lefolytatása vagy bizonyos forgalmazási csatornákra való korlátozása?

2) A »jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőség« fogalma révén a 3665/87 rendelet 13. cikke az exportált áru átlagos minőségét követeli-e meg, és így kizárja-e az export-visszatérítés megadását olyan gyengébb minőségű áru vonatkozásában, amely ugyanakkor a visszatérítési kérelemben feltüntetett leírás alatt kereskedelmi forgalomban szokásosan részt vesz? Ugyanez áll-e akkor is, ha az áru gyengébb minősége egyáltalán nem befolyásolja a kereskedelmi ügylet teljesítését?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

A Bíróság elé terjesztett észrevételek

16 A SEPA kifejti, hogy az export-visszatérítés megadásának egyetlen feltétele az árura vonatkozó állat-egészségügyi igazolás kiadása. Álláspontja szerint a "jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőséget" magában az áruban rejlő objektív jellemzők alapján kell értékelni, amelyek a "korlátlan forgalomba hozatal" és a "forgalmazás mederben tartása" kérdésétől függetlenül léteznek. Következésképpen a bizonyos forgalmazási csatornákra történt leszűkítés nem korlátozhatja az áru forgalomba hozhatóságát. Kiemeli, hogy a 3665/87 rendelet 13. cikke értelmében az áru helyi piacon való forgalomba hozhatóságának lehetősége elegendő a "kereskedelmi minőség" eléréséhez. A SEPA mindezeken felül előadja, hogy az egyenlő bánásmód elve és a jogbiztonság elve, amelyek a visszatérítések közösségi rendszerének keretében kiemelt fontossággal rendelkeznek, megkövetelik, hogy a kötelezettségeket előíró szabályozások világosak és pontosak legyenek, annak érdekében, hogy a visszatérítésre jogosult egyértelműen megismerhesse jogait és kötelezettségeit, és ennek megfelelően járhasson el.

17 A Hauptzollamt, amely nem nyújtott be írásbeli észrevételeket, a tárgyalás során úgy érvelt, hogy jóllehet a különleges kényszervágáson levágott állatokból származó hús önmagában nem gyengébb minőségű, és az állatorvosi ellenőrzés alapján emberi fogyasztásra alkalmasnak minősül, jogi szempontból csak a helyi piacon és csak bizonyos különleges értékesítési pontokon árusítható. A vonatkozó közösségi és német szabályozás szerint az ilyen hús forgalomba hozhatósága igen korlátozott; így az a 3665/87 rendelet 13. cikke értelmében se nem kereskedelmi minőségű, se nem forgalomba hozható. Ami a releváns piacot, az értékesítési lehetőségeket, a versenyt és a húsra vonatkozó rendszert illeti, e hús és a forgalmazási hálózatokba korlátozás nélkül belépő hús közötti különbségek száma olyan jelentős, hogy az egyetlen hasonlóság mindössze annyi, hogy húsról van szó. A Hauptzollamt egyebekben azt állítja, hogy az említett 13. cikknek nem kizárólag az egészségvédelem, hanem az export-visszatérítésnek kizárólag az arra valamilyen módon érdemes termékekre való korlátozása is a célja.

18 A Görög Köztársaság álláspontja szerint a mezőgazdasági termékek forgalomba hozatalának "szokásos feltételei" mind e termékek előállítására és forgalmazására vonatkozó, ugyanazon csoportba tartozó valamennyi termékre érvényes, általánosan alkalmazandó rendelkezések, mind pedig a különleges, különösen bizonyos termékek előállítására, kezelésére és forgalmazására vonatkozó korlátozások által szabályozott helyzetek keretéül szolgálhatnak Egyrészt az általánosan alkalmazandó szabályozások, másrészt a különleges korlátozások együttesen alkotják a mezőgazdasági termékek esetében az előírt "jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőségnek" való megfelelés kritériumait, oly módon, hogy a forgalomba hozatal "szokásos feltételeitől" való különbözőség kérdése fel sem merül.

19 Az Európai Közösségek Bizottsága szerint az "egészségügyileg megfelelő, jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőség" fogalma azt jelenti, hogy a terméket a szokásos feltételek mellett lehet forgalomba hozni. Álláspontja szerint az olyan, elkülönített vágóhidakról származó hús, mint amely az alapügy tárgyát képezi nem felel meg e követelménynek, mivel kereskedelme korlátozott. Így a Bizottság szerint az ilyen termék, noha egészséges volta nem vitatott, nem felel meg az "egészségügyileg megfelelő, jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőség" feltételének, mivel a szokásos feltételek mellett nem hozható forgalomba.

A Bíróság álláspontja

20 A kérdést előterjesztő bíróság e kérdéssel arra vár választ, hogy figyelemmel az alapeljárás tényállására, a 3665/87 rendelet 13. cikkét akként kell-e értelmezni, hogy azt az állat-egészségügyi követelményeknek megfelelő húst, amelynek az Európai Közösségben az emberi fogyasztás érdekében történő forgalomba hozatalát a közösségi szabályozás - azon tényre figyelemmel, hogy az különleges kényszervágással levágott állatokból származik - a helyi piacra korlátozza, "egészségügyileg megfelelő, jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőségűnek" lehet-e tekinteni vagy sem, mivel ez az export-visszatérítés megadásának szükséges feltétele.

21 A 3665/87 rendelet a 13. cikkében előírja, hogy nem jár visszatérítés az olyan termékek után, amelyek nem "egészségügyileg megfelelő, jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőségűek", valamint ha az ilyen termékeket emberi fogyasztásra szánták, amennyiben jellemzőik vagy állapotuk rendeltetésszerű felhasználásukat kizárják vagy lényegesen korlátozzák.

22 A Bíróság az egységáras rendszer alá tartozó termékek ágazatában az export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1967. december 21-i 1041/67/EGK rendelettel (HL 1967. 314., 9. o.) kapcsolatban e tekintetben kimondta, hogy az "egészségügyileg megfelelő, jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőség" követelménye a visszatérítés megadásának általános és objektív feltétele, függetlenül attól, hogy melyek az egyes termékek esetében a visszatérítendő összegeket meghatározó szabályozások által előírt típus- és minőségi követelmények. A Közösség területén a szokásos feltételek mellett és a visszatérítési kérelemben feltüntetett leírás alatt forgalomba nem hozható termék nem teljesíti ezeket a minőségi követelményeket (lásd a 12/73. sz. Muras-ügyben 1973. október 9-én hozott ítélet [EBHT 1973., 963. o.] 12. pontját).

23 A 3665/87 rendelet kilencedik preambulumbekezdése átveszi ezt az értelmezést, és kimondja, hogy a termékeknek olyan minőségűeknek kell lenniük, hogy azokat a Közösségben a szokásos feltételekkel lehessen értékesíteni (lásd a C-235/97. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben 1998. november 19-én hozott ítélet [EBHT 1998., I-7555. o.] 77. pontját).

24 Mindezeken túlmenően a Bíróság kimondta, hogy az "egészségügyileg megfelelő, jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőség" fogalmát meghatározó közösségi norma hiányában ugyan a tagállamok feladata az erre vonatkozó pontosabb rendelkezések elfogadása, ezek a nemzeti rendelkezések azonban nem lehetnek ellentétesek az alkalmazandó közösségi szabályozás általános rendszerével, amely a szokásos feltételek mellett történő forgalomba hozatalt lehetővé tévő minőséget követeli meg (lásd különösen a C-371/92. sz., Ellinika Dimitriaka ügyben 1994. június 8-án hozott ítélet [EBHT 1994., I-2391. o.] 23. pontját, és a fent hivatkozott Franciaország kontra Bizottság ítélet 76. és 77. pontját).

25 Következésképpen a tagállamoknak joguk van az "egészségügyileg megfelelő, jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőség" közösségi jogi fogalmára vonatkozóan pontosabb nemzeti rendelkezéseket elfogadni, azonban jogalkotói hatáskörüket a közösségi szabályozás, nevezetesen a 3665/87 rendelet 13. cikke által meghatározott és ugyanezen rendelet kilencedik preambulumbekezdésének fényében értelmezett követelmények behatárolják.

26 Az a tény, hogy a termék "szokásos feltételek melletti" forgalomba hozhatósága az "egészségügyileg megfelelő, jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőség" fogalmának szerves része, egyértelműen következik a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítésre vonatkozó szabályozásból, ugyanis az 1041/67 rendelet óta valamennyi vonatkozó rendelet alkalmazza mind az "egészségügyileg megfelelő, jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőség" fogalmát, mind a termék "szokásos feltételek melletti" forgalomba hozhatósága követelményét, mint a termék vonatkozásában az export-visszatérítés megadásának feltételeit.

27 A 800/1999 rendeletet illetően meg kell említeni, hogy annak 21. cikke (1) bekezdésének első és második albekezdése előírja, hogy semmilyen visszatérítés nem jár az olyan termékek után, amelyek a kiviteli nyilatkozat elfogadásának időpontjában nem "egészségügyileg megfelelő, jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőségűek", és a termékek akkor tekinthetők e követelménynek megfelelőnek, ha "a Közösség területén a szokásos feltételek mellett hozhatók forgalomba". Meg kell állapítani, hogy ez a rendelkezés, amely az alapügyben szereplő tényeket követően lépett hatályba, a fent említett fogalmak átvételével nem módosította, hanem éppen ellenkezőleg, megerősítette a már létező jogi helyzetet.

28 A "szokásos feltételek melletti forgalomba hozatal" kifejezést illetően nem lehet elfogadni azt az álláspontot, hogy a termékek előállítására, kezelésére és forgalmazására vonatkozó különleges korlátozások a szabályozott helyzetek kereteit képezik, és így részei a "szokásos feltételeknek", mivel az kiüresítené ez utóbbi fogalmat. Ezen érvelés követése arra vezetne, hogy valamennyi, jogszerű kereskedelmi ügylet tárgyát képező terméket "szokásos feltételek mellett forgalomba hozhatónak" kellene minősíteni.

29 E tekintetben hivatkozni kell a 64/433 rendeletre, amely 6. cikke (1) bekezdésének e) pontjában akként rendelkezik, hogy a tagállamok biztosítják, hogy a különleges kényszervágáson levágott állatok húsának emberi fogyasztás céljából történő forgalomba hozatala csak a helyi piacon legyen engedélyezhető, és csakis akkor, ha különböző további feltételek teljesülnek.

30 Így az olyan húst, mint amely az alapügy tárgyát képezi, amelynek előállítása, kezelése és forgalmazása számottevően korlátozott, még akkor sem lehet a "szokásos feltételek mellett" forgalomba hozhatónak minősíteni, ha megfelel az állat-egészségügyi követelményeknek, és kereskedelmi ügylet tárgyát képezi.

31 Ezen túlmenően, egyébként is következetlennek tűnne e termékek harmadik országokba történő exportját támogatni, miközben a Közösségen belül azok csak a helyi piacokon hozhatók forgalomba.

32 A fentiekből következik, hogy az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 3665/87 rendelet 13. cikke akként értelmezendő, hogy azt az állat-egészségügyi követelményeknek megfelelő húst, amelynek az Európai Közösségben az emberi fogyasztásra történő forgalomba hozatalát a közösségi szabályozás - azon tényre figyelemmel, hogy az különleges kényszervágással levágott állatokból származik - a helyi piacra korlátozza, nem lehet az export-visszatérítés megadásának szükséges feltételeként megszabott "egészségügyileg megfelelő, jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőségűnek" tekinteni.

A második kérdésről

33 A második kérdéssel a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 3665/87 rendelet 13. cikkét akként kell-e értelmezni, hogy az exportált árut, amely forgalomba hozatal szokásos tárgya, lehet-e vagy sem az export-visszatérítés megadásának szükséges feltételeként megszabott "egészségügyileg megfelelő, jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőségűnek" tekinteni, amennyiben minősége gyengébb az ilyen típusú áruk átlagos minőségénél.

34 Az első kérdésre adott válaszra figyelemmel a második kérdésre nem szükséges válaszolni.

A költségekről

35 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

A mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1987. november 27-i 3665/87/EGK bizottsági rendelet 13. cikke akként értelmezendő, hogy azt az állat-egészségügyi követelményeknek megfelelő húst, amelynek az Európai Közösségben az emberi fogyasztásra történő forgalomba hozatalát a közösségi szabályozás - azon tényre figyelemmel, hogy az különleges kényszervágással levágott állatokból származik - a helyi piacra korlátozza, nem lehet az export-visszatérítés megadásának szükséges feltételeként megszabott "egészségügyileg megfelelő, jogszabályi követelményeket kielégítő, kereskedelmi minőségűnek" tekinteni.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.