BH+ 2005.3.137 A jóléti célra rendelt és ténylegesen ilyen célra szolgáló ingatlan hasznosítása tekintetében az üzemi tanácsot a törvényben biztosított együttdöntési jog attól függetlenül megilleti, hogy a kollektív szerződés az adott ingatlanról nem rendelkezik [Mt. 65. § (1) bekezdés].

A kérelmező üzemi tanács a munkaügyi bíróságtól annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezett munkáltató a H. P. ingatlan értékesítésével megsértette az Mt. 4. § (1) bekezdésében és az Mt. 65. § (1) bekezdésében foglaltakat, illetve az ingatlan adás-vételi szerződés érvénytelen.

A munkaügyi bíróság végzésével megállapította, hogy a kérelmezett a H. P. értékesítésével a kérelmező együttdöntési jogosultságát megsértette, az ingatlan értékesítésére tett intézkedése érvénytelen; ezt meghaladóan az eljárást megszüntette és a kérelmezettet perköltség megfizetésére kötelezte.

A végzés indokolásában megállapított tényállás szerint a kérelmezett 1994. július 1-jétől hatályos kollektív szerződésében jóléti jellegű létesítményként szerepeltek - egyebek mellett - a munkásszállók. A H. P. részben munkásszállóként (140 hely), részben - a kérelmezettel szerződéses kapcsolatban álló kft. üzemeltetésében - kereskedelmi szálláshelyként működött. A felek a H. P. hasznosítására vonatkozó javaslatok kidolgozása érdekében munkabizottságot hoztak létre, amelyben a kérelmező azt az álláspontot képviselte, hogy az ingatlan jóléti jellege erősödjön, a munkásszállón elhelyezett munkavállalók számát a kérelmezett növelje, másrészt az ifjú házasok lakás problémájának megoldására hasznosítsa. E tárgyban a felek között egyetértés nem jött létre. Ezt követően a H. P. hasznosításával kapcsolatban újabb javaslatot a kérelmezőnek nem tettek. A kérelmezett 2003. február 17-én a kollektív szerződést felmondta, majd ezután szóban tájékoztatta a kérelmezőt arról, hogy a H. P.-t értékesíteni kívánja. A kérelmező közölte, hogy a jóléti jellegű intézmények hasznosításával kapcsolatban együttdöntési jogát gyakorolni kívánja, az egyoldalú értékesítés törvénysértő. A kérelmezett a kollektív szerződés hatályának megszűnte után a kérelmező együttdöntési jogát nem ismerte el, és a H. P.-t 2003. augusztus 27-én értékesítette.

A munkaügyi bíróság a kollektív szerződés felmondását követően haladéktalanul a jóléti célú intézmények elidegenítése érdekében tett intézkedésből arra következtetett, hogy a kérelmezett a felmondási jogát nem rendeltetésszerűen gyakorolta, mert az üzemi tanács együttdöntési joga gyakorlásának akadályozására irányult. Ezért a bíróság megállapította, hogy a H. P. értékesítésével kapcsolatban a munkáltató megsértette a kérelmező üzemi tanács együttdöntési jogát, emiatt a munkáltató intézkedése az Mt. 67. §-a szerint érvénytelen.

A felek fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzésének a fellebbezéssel érintett - a jogsértést és a munkáltatói intézkedés érvénytelenségét megállapító - rendelkezését megváltoztatta és a kérelmet elutasította, a kérelmezettet mentesítette a perköltség megfizetése alól.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint kizárólag a kollektív szerződésben meghatározott jóléti jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében illeti meg az üzemi tanácsot együttdöntési jog. A kérelmezett a kollektív szerződést illetően a törvényben biztosított felmondási jogával élt, az nem jelentett rendeltetésellenes joggyakorlást. A kérelmet így azért utasította el a másodfokú bíróság, mert a kérelmező olyan jogosítványt akart gyakorolni, amely kollektív szerződés hiányában nem illette meg.

A kérelmező felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben a jogerős végzés megváltoztatását, lényegében a kérelmének helyt adó határozat hozatalát kérte az Mt. 65. § (1) bekezdésébe ütköző törvénysértésre hivatkozással. Téves jogszabály értelmezést panaszolt, mert álláspontja szerint a törvény a kollektív szerződéstől függetlenül biztosítja az együttdöntési jogot a jóléti jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. Vitatta azt az indokolásbeli megállapítást, hogy késedelmesen indította az eljárást és sérelmezte az Mt. 4. § (1) bekezdés megsértése megállapításának mellőzését.

A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályában való fenntartására irányult. A másodfokú bíróság helyes jogértelmezését hangsúlyozta, és arra is hivatkozott hogy az értékesített ingatlan a perbeli időben már csekély számú munkavállaló elhelyezését szolgálta.

A felülvizsgálati kérelem alapos.

Az Mt. 165. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató szociális juttatást biztosíthat. Az ilyen juttatás, támogatás önkéntes, de ilyet kollektív szerződés kötelezően is előírhat.