A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20399/2012/5. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 30/A. § (1) bek., (1) bek., 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 2. §, 19. §, 20. §] Bírók: Győriné dr. Maurer Amália, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.399/2012/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a Harsányi és Baltay Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Baltay Levente ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) felperesnek a Krzyzewsky Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Krzyzewsky Beáta ügyvéd) által képviselt (alperes neve, címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2012. január 9-én kelt 26.P.24.374/2011/7. számú ítélete ellen az alperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 45.000 (negyvenötezer) forint + áfa együttes első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes módosított kereseti kérelmében a köztársasági elnök ... napja óta meghozott kegyelmi döntéseinek anonimizált másolatai kiadására kérte kötelezni az alperest - amely kezelője a kért adatoknak -, arra hivatkozással, hogy az egyéni kegyelem a jogerősen kiszabott büntetés végrehajthatóságát szünteti meg, a közhatalom egy aktusa, és annyiban áll szemben a jogbiztonsággal, hogy a jogerős büntető ítéletek megváltoztathatatlanságához fűződő társadalmi érdekkel ellentétesen hat, ezért kiemelkedő közérdek fűződik ahhoz, hogy a döntések az érintettek személyes adatainak felismerhetetlenné tétele mellett megismerhetők legyenek, mert a kegyelmi jogkör gyakorlásának korlátja csak a nyilvánosság lehet.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Vitatta adatkezelői minőségét arra hivatkozással, hogy kizárólag adatfeldolgozási tevékenységet végez. Álláspontja szerint kizárólag a döntéseket összegző statisztikai adatok minősülnek közérdekű adatoknak, és az erre vonatkozó nyilvánosságra hozatali kötelezettségének eleget tesz azzal, hogy a honlapján évente közzéteszi azt, hogy a köztársasági elnök hány esetben döntött kegyelmi kérelemről, mennyi volt a kegyelemben részesítés, és mennyi volt a feltételhez kötött kegyelem.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta és ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperes részére a köztársasági elnök ... napja óta meghozott kegyelmi döntéseinek anonimizált másolatát.

Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 29.000 forint perköltséget.

Az ítélet indokolásában hivatkozott az Avtv. 20. § (1), (2), (3), (5), (6) bekezdésére, a 21. § (1), (2), (3) bekezdésére, valamint a (7) bekezdésében foglaltakra.

Rögzítette, hogy a felperes gyakorlatilag egyetlen típusú adatra szűkítette le keresetét, nevezetesen a ... napja óta keletkezett kegyelmi döntések kiadására.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes adatkezelői minősége a kegyelmi határozatok vonatkozásában egyértelműen megállapítható az Avtv. 2. § 8-9. pontjában és a 70/2009. (VI. 11.) KE határozat 7. pontjában, valamint a szervezeti és működési szabályzatról szóló 228/2010. (IX. 17.) KE határozat 9. pontjában foglaltak alapján, mivel tevékenysége, feladata kiterjed a közérdekű adatszolgáltatásra, a kegyelmi döntések rendszerezésére, tárolására, irattározására és azok továbbítására.

Az elsőfokú bíróság egyetértett a felperes azon álláspontjával is, hogy maguk a kegyelmi döntést tartalmazó okiratok - az abban szereplő személyes adatok felismerhetetlenné tétele mellett - közérdekű adatoknak minősülnek, és az Avtv. 2. § 4. pontja alapján a közérdekű adatok megismerhetőségének biztosítása a közfeladatokat ellátó szervek kötelezettsége.

Az alperes kezelésében levő kegyelmi döntések a köztársasági elnök közhatalmi tevékenységének gyakorlása során keletkezett adatok, így - a kegyelemmel érintett személy személyes adatain kívül - a tartalmukban olyan közlést hordoznak, ami az állami közhatalom megnyilvánulásai. Az ítéletek végrehajthatóságát kizáró kegyelmi aktusnak az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a nyilvánosság kontrollja alá kell esnie, mert az Avtv. 1. §-ában megfogalmazott cél csak akkor érvényesül maradéktalanul, ha a kegyelmi döntések anonimizált másolatai kiadásra kerülnek.

Mindezen indokok alapján az elsőfokú bíróság az ítéletével a ... napja óta meghozott kegyelmi határozatok anonimizált másolatainak kiadását rendelte el.

A perköltség viseléséről a Pp. 78. §-a alapján határozott.

Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést.

Álláspontja szerint a ..., mint a kegyelmi döntést meghozó köztársasági elnök munkaszervezete nem adatkezelőnek, hanem adatfeldolgozónak minősül.

Arra hivatkozott, hogy a jelenlegi jogi szabályozás hiányos, nem egyértelmű abban a tekintetben, hogy a kegyelmi eljárás során keletkezett adatok közül mi minősül közérdekűnek. Utalt arra, hogy az adatvédelmi biztos éppen ezen jogi hiányosság miatt kezdeményezte már 2007-ben a kegyelmezésre vonatkozó jogi előírások szabályozását.

Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a kegyelmi döntést tartalmazó okiratot az abban szereplő személyes adatok felismerhetetlenné tétele mellett minősítette közérdekű adatnak, ugyanakkor arról nem rendelkezett, hogy az anonimizálást milyen tekintetben kell megvalósítani. Az anonimizálást ugyanis úgy kell elvégezni, hogy a kegyelmi döntéssel érintett személy semmilyen módon ne válhasson beazonosíthatóvá.

E körben hivatkozott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elsőfokú ítélet meghozatalát követő alperesi megkeresésre adott tájékoztató levelére, amelyben az került kifejtésre, hogy az anonimizálást nem csupán a névadatok tekintetében kell megvalósítani, hanem annak azt kell eredményeznie, hogy az érintetteket ne lehessen egyáltalán kapcsolatba hozni az adott kegyelmi döntéssel.

Álláspontja szerint a kegyelmi döntés megfelelően anonimizált tartalommal már alkalmatlan arra, hogy az a köztársasági elnök kegyelmi aktusainak nyilvánosság által történő kontrollját biztosítsa.

Kiemelte, hogy a jogalkotó számára fontosabb érdek fűződik a személyiségi jogok védelméhez, mint a közérdekű adatok nyilvánosságához, és amíg ebben a kérdésben megfelelő törvényi szabályozás nem születik, a kegyelmi döntést tartalmazó okiratok nem minősülhetnek közérdekű adatnak.

A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte.

Megítélése szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes kezelésében levő kegyelmi döntések a köztársasági elnök közhatalmi tevékenységének gyakorlása során keletkezett adatok, így tartalmukban az állami közhatalom megnyilvánulásainak kifejeződései.

Az alperesi honlapon közzétett statisztikai adatok csak a kegyelmi határozatok ismerete alapján jeleníthetők meg, így az Avtv. 2. § 9. pontjában foglaltak szerint az adatokon végzett műveletek összessége, a gyűjtés, a felvétel, a rögzítés, a rendszerezés, a tárolás, a felhasználás adatkezelésnek minősül, ezáltal az alperes egyértelműen közérdekű adatkezelő. Azt nem kifogásolta, hogy a kegyelmi határozatokat a személyes adatok felismerhetetlensége - anonimizálása - mellett kell a nyilvánosság számára elérhetővé tenni, kiadni.