A Kecskeméti Törvényszék Bf.29/2020/5. számú határozata közúti baleset okozásának vétsége tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 13. § (1) bek., 2017. évi XC. törvény (Be.) 320. § (1) bek.] Bírók: Bihari Ádám, Horváthné dr. Endrényi Mónika, Szörényi Mariann

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Járásbíróság B.478/2018/21., *Kecskeméti Törvényszék Bf.29/2020/5.*, Szegedi Ítélőtábla Bhar.569/2020/7.

***********

Kecskeméti Törvényszék, mint másodfokú bíróság

3.Bf.29/2020/5. szám

A KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK

mint másodfokú bíróság a Kecskeméten, 2020. október 27. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság a közúti baleset okozásának vétsége miatt vádlott ellen indult büntetőügyben

a Kecskeméti Járásbíróság 2019. október 14. napján 8.B.478/2018/21. szám alatt hozott ítéletét megváltoztatja.

a vádlott

bűnös

közúti baleset okozásának vétségében [Btk. 235. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont].

Ezért a törvényszék a vádlottat - önálló intézkedésül - 2 (kettő) évre próbára bocsátja.

Köteles a vádlott az elsőfokú eljárás során felmerült 157.431,- (százötvenhétezer-négyszázharmincegy) forint bűnügyi költséget megfizetni külön felhívásra az államnak.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

I n d o k o l á s

[1] Az elsőfokú bíróság a rendelkező részben írt ítéletével a vádlottat az ellene közúti baleset okozásának vétsége [Btk. 235. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmentette. A nyomozó hatóság által bűnjelként lefoglalt CD lemez lefoglalását megszüntette, és megállapította, hogy az az iratok részét képezi. Úgy rendelkezett, hogy az eljárás során az elsőfokú ítélet meghozataláig felmerült 157.431,- forint bűnügyi költséget az állam viseli.

[2] Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, bűnösségének a végindítvány szerinti, maradandó fogyatékosságot okozó közúti baleset okozásának vétségében történő megállapítása és vele szemben pénzbüntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést.

[3] A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a Bfel.B.1029/2019/2. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet változtassa meg akként, hogy a vádlottat mondja ki bűnösnek közúti baleset okozásának vétségében [Btk. 235. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont], őt ítélje pénzbüntetésre és kötelezze a felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

[4] A másodfokú bíróság a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 590. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint, teljes terjedelmében bírálta felül az elsőfokú ítéletet és az azt megelőzően lefolytatott eljárást.

[5] A felülbírálat eredményeként megállapította, hogy a járásbíróság a bizonyítási eljárást az ügy érdemi elbírálásához szükséges körben lefolytatta, a bizonyítékokat egyenként és összességükben, megfelelően értékelte, indokolási kötelezettségének eleget tett, eljárási szabálysértést nem követett el.

[6] A megalapozott elsőfokú ítélet történeti tényállását a másodfokú bíróság a Be. 593. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával az iratok tartalma alapján az alábbiakkal egészítette ki:

- a vádlott az általa vezetett autóbusszal folyamatos gépjárműsorban közlekedett.

- A ..... út és az ....... körút kereszteződésétől számított 100 méteren belül található az az autóbusz-megálló, ahol a sértett az autóbuszról le kívánt szállni. A sértett leszállási szándékáról a vádlott tudomással bírt. Az autóbusz fékezését közvetlenül megelőzően a sértett a leszállása érdekében üléséről felállt.

- Az autóbusz fékezés előtti haladási sebessége mintegy 40 km/h volt.

- A baleset azért következett be, mert a vádlott megszegte azt a közlekedési szabályt, amely szerint járművel a forgalmi és az időjárási viszonyoknak megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra.

[7] Az így kiegészített tényállás már minden tekintetben megalapozott, és a Be. 593. § (3) bekezdése értelmében irányadó volt a felülbírálat során.

[8] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat egyenként és egymással való összefüggéseiben is megfelelőn értékelte, a logika szabályait betartva mérlegelte. Ennek során számot adott arról, hogy mely bizonyítékot és milyen indokok alapján fogadott vagy vetett el, és ehhez képest mire alapította a tényállást, mely bizonyítékok alapján milyen tényeket állapított meg.

[9] A vádlott vallomása az egész eljárás során következetes volt abban a tekintetben, hogy mindvégig azt állította, hogy az előtte, a folyamatos gépjárműsorban haladó járművek fékezése miatt kényszerült az autóbusz hirtelen fékezésére az ütközés elkerülése érdekében. A fékezést megelőzően megfelelő követési távolságot tartott, sebességét az irányadó közlekedési szabályoknak megfelelően választotta meg, fékezésre pedig egy váratlan forgalmi helyzet miatt kényszerült.

[10] A sértett vallomása ugyancsak következetes és két körülmény kivételével a releváns tények tekintetében a vádlott vallomásával egybehangzó volt.