A Szegedi Ítélőtábla Bhar.569/2020/7. számú határozata közúti baleset okozásának vétsége tárgyában. Bírók: Hegedűs István, Mezőlaki Erik, Nagy Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Járásbíróság B.478/2018/21., Kecskeméti Törvényszék Bf.29/2020/5., *Szegedi Ítélőtábla Bhar.569/2020/7.*

***********

...

A Szegedi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság a Szegeden, 2021. március 30. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A közúti baleset okozásának vétsége miatt Terhelt1 ellen indított büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék 2020. október 27. napján kihirdetett 3.Bf.29/2020/5. számú ítéletét helybenhagyja.

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A Kecskeméti Járásbíróság a 2019. október 14. napján kihirdetett 8.B.478/2018/21. számú ítéletével Terhelt1 vádlottat az ellene közúti baleset gondatlan veszélyeztetésének vétsége [Btk. 235. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelről és a bűnügyi költség állam általi viseléséről.

[2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint Terhelt1 vádlott 2017. április 20. napján este 18 óra 15 perc körüli időben - nappali, jó látási viszonyok között - Kecskemét lakott területén, párhuzamos közlekedésre alkalmas út korábbi esőtől nedves felületű, sima aszfalt burkolatú külső forgalmi sávjában közlekedett a út irányából a városközpont felé a DAKK Zrt. üzemben tartásába tartozó forgalmi rendszámú típusú, 1. szám helyi közforgalmi autóbusszal. Haladása során a út és az körút kereszteződése utáni úttestrészen a gépjárművel az előtte kialakult forgalmi szituáció - egy gépkocsi hirtelen fékezése - miatt hirtelen fékezett, amelynek következtében az 1,4-2 m/s2 átlaglassulással járó, azonban a folyamat során a 4m/s2 lassulást is elérő autóbuszban, a korábban ülve utazó és a leszállási szándékát a jelző készülékkel jóval korábban jelző 73 éves tanú1 - annak ellenére, hogy az autóbusz, egyik kapaszkodóját fogta - elesett, és a jármű vizes padlóján a vezető fülkéig csúszott a teste bal oldalán.

[3] A baleset következtében tanú1 sértett a hajas fejbőr és a singcsont csukló közeli végén a tövis nyúlvány feletti elmozdulással járó spiráltörést szenvedett el, amely sérülés büntetőjogi gyógytartama 8 napon túli, ténylegesen mintegy két hónap alatt gyógyuló sérülés. A sértett sérülése súlyos egészségromlást nem eredményezett, azonban a jobb kéz csökkent funkciója mintegy 10%-s munkaképesség csökkenésben kifejezhető maradandó fogyatékosságot eredményezett.

[4] Az elsőfokú bíróság azzal indokolta a vádlott felmentését, hogy a vádlott a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban KRESZ) alapján szabályszegést nem követett el, hiszen a sebességet és a követési távolságot is helyesen választotta meg, indokolt volt a jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkentenie, mert így tudta elkerülni az előtte haladó járművel történt ütközést. Ezzel kapcsolatban utalt a járásbíróság arra, hogy az elvárhatóság nem terjed ki annak figyelembevételére, hogy egy váratlan szituációban az utasok miként utaznak a buszban. Indokolásában hivatkozott az EBD2016.B. 2. számú eseti döntésre, amelyből azt a jogi következtetést vonta le, hogy az előre nem látható akadályokkal a közlekedési szabályokat betartó járművezetőnek általában nem kell számolnia, ezért bűnössége nem állapítható meg.

[5] Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést a vádlott terhére a felmentés miatt, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a vádlott bűnösségének közúti baleset okozásának vétségében [Btk. 235. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont] való megállapítása, büntetés kiszabása és a bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezés érdekében.

[6] A Kecskeméti Törvényszék a 2020. október 27. napján meghozott 3.Bf.29/2020/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki közúti baleset okozásának vétségében [Btk. 235. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont] és ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[7] A Kecskeméti Törvényszék a járásbíróság ítéletének tényállását az elsőfokú bíróság által tárgyalás anyagává tett ügyiratok tartalma alapján kiegészítette akként, hogy

- Terhelt1 vádlott az általa vezetett autóbusszal folyamatos gépjárműsorban közlekedett.

- A út és az körút kereszteződésétől számított 100 méteren belül található az az autóbusz-megálló, ahol a sértett az autóbuszról le kívánt szállni. A sértett leszállási szándékáról a vádlott tudomással bírt. Az autóbusz fékezését közvetlenül megelőzően a sértett a leszállása érdekében üléséről felállt.

- Az autóbusz fékezés előtti haladási sebessége mintegy 40 km/h volt.

- A baleset azért következett be, mert a vádlott megszegte azt a közlekedési szabályt, amely szerint járművel a forgalmi és az időjárási viszonyoknak megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságira, az utasokra.

[8] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a járásbíróság téves jogi következtetést vont le, amikor akként foglalt állást, hogy a vádlott által elkövetett cselekmény nem bűncselekmény, és ezért a vádlott felmentéséről határozott. A törvényszék indokolása szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a vádlott még gondatlanságból sem szegte meg a KRESZ 25. § (1) bekezdésében írt közlekedési szabályt. Kifejtette, hogy téves volt a járásbíróság álláspontja, amikor a vádlott által vezetett autóbusz előtt haladó járművek hirtelen fékezését egy előre nem látható akadálynak tekintette, és részben ebből adódott a téves jogi következtetése. Hivatkozva a járásbíróság által megjelölt eseti döntésre is kifejtette, hogy a hirtelen fékezés a közlekedés része, így nem tekinthető előre nem látható akadálynak. Ezen túlmenően a vádlottnak a járműve haladási sebességét és a követési távolságot úgy kellett volna megválasztania, hogy az utasok, így a sértett elesése ne következhessen be az előtte haladó járművek hirtelen fékezése esetén. A vádlott azonban a tőle elvárható figyelmet, körültekintést elmulasztotta, és ezért nem látta előre magatartásának lehetséges következményeit. A vádlott tehát hanyag gondatlanságból megszegte a KRESZ 25. § (1) bekezdésében foglalt közlekedési szabályt, amikor az általa vezetett járművel nem a forgalmi és az időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett és nem volt figyelemmel a jármű sajátosságaira valamint az utasokra. A vádlott gondatlan szabályszegése folytán, azzal okozati összefüggésben következett be a sértett sérülése. Kiemelte, hogy a vádlottól a haladási sebesség és a követési távolság megválasztása során nem csupán a más járművekkel való ütközés elkerülése volt elvárható, hanem a saját utasai testi épségének védelme is.