A Kecskeméti Járásbíróság B.478/2018/21. számú határozata közúti baleset okozásának vétsége tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 235. § (2) bek.] Bíró: Demeter Gábor

Kecskeméti Járásbíróság

8.B.478/2018/21. szám

A Kecskeméti Járásbíróság , 2019. március 28.; 2019. június 4., illetve a 2019. október 14. napján megtartott nyilvános, folytatólagos tárgyalás alapján 2019. október 14. napján meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t:

A bíróság

Terhelt1 vádlottat - aki . napján, született, anyja neve: , lakcíme, tartózkodási helye, levelezési címe: ., személyi igazolvány száma: , magyar állampolgár,

az ellene

közúti baleset gondatlan okozásának vétsége (Btk. 235. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont) miatt emelt vád alól felmenti.

A bíróság a Kecskeméti Rendőrkapitányság által T/17/2018. szám alatt lefoglalt CD lemez lefoglalását megszünteti és megállapítja, hogy az iratok részét képezi.

Az eljárás során eddig felmerült 157.431,- (százötvenhétezer-négyszázharmincegy) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

I n d o k o l á s

A Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség a Közl.B.3616/2017/13. Számú - módosított - vádiratában Terhelt1 vádlott 1 rb. - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény - (továbbiakban Btk.) 235. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés szerint minősülő és büntetendő maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolta, mint tettest.

A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a bíróság az alábbi tényállást állapította meg:

Terhelt1 vádlott Szakmunkásképzőt végzett. Vájár szakképzettséggel rendelkezik. Elvált. Egy felnőtt gyermeke van. Eltartásra szoruló hozzátartozója nincs.-nél autóbusz-vezető. Havonta nettó 200.000 Ft jövedelemben részesül. Vagyona a címe alatti ingatlan 1/1 arányban, 10 millió Ft értékben, egy személygépkocsi 500.000 Ft értékben. Tartozása nincs.

Büntetve nem volt.

Szabálysértési eljárás az elmúlt két éven nem folyt ellen.

1980-ban "B", 1991-ben "B+E", "C1+E", "C+E", 1997-ben "D", "D1", "D12", "D25", "D1+E", "D+E" kategóriába tartozó vezetői engedélyt szerzett. Azóta mintegy 2 millió km-t vezetett. Balesetet nem okozott.

---

Terhelt1 vádlott 2017. április 20. napján eset 18 óra 15 perc körüli időben - nappali, jó látási viszonyok között - lakott területén, a párhuzamos közlekedésre alkalmas út korábbi esőtől nedves felületű, sima aszfalt burkolatú külső forgalmi sávjában közlekedett a út irányából a városközpont irányába, aüzemben tartásába tartozó forgalmi rendszámú Mercedes 628 típusú, . számú helyi közforgalmú autóbusszal.

Haladása során a út és az körút kereszteződése utáni útestrészen a gépjármű, az előtte kialakult forgalmi szituáció - egy gépkocsi hirtelen fékezése - miatt hirtelen fékezett, melynek következtében az 1,4-2 m/s2 átlaglassulással járó, azonban a folyamat során a 4 m/s2 lassulást is elérő autóbuszban, a korábban ülve utazó és a leszállási szándékát jelző készülékkel jóval korábban jelző, 73 éves tanú1 - annak ellenére, hogy az autóbusz, egyik kapaszkodóját fogta - elesett és a jármű vizes padlóján a vezető fülkéig csúszott a teste bal oldalán.

A baleset következtében tanú1 sértett a hajas fejbőr horzsolása és a singcsont csukló közeli végén a tövis nyúlvány feletti elmozdulással járó spiráltörését szenvedte el, mely sérülés büntetőjogi gyógytartama 8 napon túli, ténylegesen mintegy két hónap alatt gyógyuló súlyos sérülés. A sértett sérülése súlyos egészségromlást nem eredményezett, azonban a jobb kéz csökkent funkciója mintegy 10%-s munkaképesség csökkenésben kifejezhető maradandó fogyatékosságot eredményezett.

---

Terhelt1 vádlott az eljárás során végig következetesen tagadta a terhére rótt cselekmény elkövetését. Védekezésének lényege szerint normális, a megengedett sebességi határon belül közlekedett az általa jól ismert, műszakilag kifogástalan gépjárművel. A kereszteződésbe behaladt, majd amikor a utcai megállóhoz közeledett, előtte egy dobozos" kis-tehergépkocsi hirtelen fékezett, ami miatt neki is hirtelen kellett fékeznie, hogy el kerülje az ütközést. Ezen manőver során esett el a sértett, aki álláspontja szerint nem ült a helyén és nem is kapaszkodott.

Álláspontja szerint nem követett el bűncselekményt, mivel az előtte kialakult váratlan forgalmi helyzet miatt fékezett, mivel egy ütközést került ezzel el, melynek során el esett az utas. Álláspontja alátámasztásául hivatkozott a Kúria 2/2016. számú büntető elvi döntésre, illetve csatolta a z EBD2016.B.2. számú döntés másolatát.

tanú1 sértett a nyomozás során tett tanúvallomásában elmondta, hogy a utcai megállóban szállt fel a buszra és helyett foglalt. Mikor a jármű áthaladt a vádbeli kereszteződésben felállt és ekkor érezte a fékezést, amitől a táskája "kiszakadt" a kezéből, ő megpördült a tengelye körül többször és a padlóra esve, előre csúszott. Valamilyen tárgy még a fejére is esett. Ugyanezen vallomásában beszélt arról is, hogy a sofőr egy piros autóra hivatkozott a fékezés okaként, azonban ezt a tanú nem látta, mert ezen nyilatkozata szerint ekkor már a buszmegálló irányában állt a buszon, a függőleges fém oszlopba kapaszkodva végig és az azon elhelyezett leszállásjelzővel jelezte a leszállási szándékát. Elmondása szerint rajta kívül, mintegy 5 fő utazott még, de nem tudta megmondani, hogy valaki állt-e még a buszon.

Beszámolt sérüléseiről is, megemlítve, hogy 2006. évben gerincsérvet állapítottak meg nála, amit nem operáltatott meg néhány évig, injekciós kezeléssel enyhítették tüneteit. Azonban 2017. májusában, azt követően, pedig augusztus hónapban egy-egy műtétre került sor.

tanú1 tanú a bíróság előtt akként nyilatkozott, hogy a kereszteződésen történt áthaladáskor állt föl az ülőhelyéről, majd kapaszkodott az oszlopba és jelzett, ekkor következett a fékezés és ő elesett. Előadása szerint dupla ülésnél ült, majd az autóbusz belsejéről készült fotók megtekintését követően, akként nyilatkozott, hogy a leszálláshoz használt ajtó előtti ülésen ült. Erről a bíróság megbizonyosodott, hogy szimpla ülés.

A sértett vallomásában nem cáfolta a vádlott azon kijelentését, mely szerint egy előttük kialakult váratlan közlekedési szituáció miatt került sor a hirtelen fékezésre az autóbusszal, ugyanakkor következetesnek tűnt azon nyilatkozata a tanúnak, mely szerint álló helyzetben kapaszkodott a leszálláshoz készülődve a fékezés pillanatában, mely tényt támaszt alá az is, hogy a padlózaton előre csúszott, ami nem következett volna be az ülésen ülve, hiszen ebben az esetben az előtte található másik ülésnek ütközött volna.

Az eljárás során beszerzett igazságügyi műszaki szakértői vélemény szerint a rendelkezésre álló adatok alapján az autóbusz balesetkori haladási sebességére és lassulására vonatkozó számítások nem voltak elvégezhetők, a rekonstruált szemle mérései alapján az autóbusz haladási sebessége 40 km/óra körüli volt, míg az átlagos lassulás 1,4-2 m/s2 között került meghatározásra. A szakvélemény szerint a rekonstruált szemle során mért átlagos lassulás mértéke akkora volt, hogy az a 68 év feletti női utasok esetében eredményezhette elesésüket, míg a fiatalabb átlagos fizikai állapot mellett ilyen eredmény nem várható, míg az elért maximális lassulás esetén az átlagos fizikai állapot mellett is elestek volna az utasok.