BH+ 2013.6.225 Elévülés határidejének kezdő napja befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a bűncselekmény megvalósul. Csalás esetén az a nap, amikor az elkövetési magatartás - a tévedésbe ejtés, vagy a tévedésben tartás megvalósul, és az eredmény (a kár) bekövetkezik. Amennyiben a tényállás teljes egészében nem valósul meg, legfeljebb kísérletről [Btk. 16. §] lehet szó. Ha az elkövetők csalárd kölcsönszerződést kötöttek, úgy ez az elkövetési magatartás, a bűncselekmény pedig az ennek alapján folyósított hitelnyújtással a kár bekövetkezik, s a cselekmény befejezetté válik. Az elévülés tehát innen kezdődik, s ha ettől számítva (a konkrét cselekményre előírt) öt év eltelt, az elévülés bekövetkezett [Btk. 32. § b) pont, 33. § (1) bek. b) pont, 35. § (1) bek., Be. 6. § (3) bek. c) pont].

Az elsőfokú bíróság a 2012. január 19. napján hozott végzésével megszüntette a pótmagánvádló által emelt vád alapján jelentős kárt okozó csalás bűntette [Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont] miatt az I. rendű és a II. rendű terhelt ellen indult eljárást.

A pótmagánvádló vádindítványának végzésben foglalt tényállása:

- a terheltek kérésére a pótmagánvádló és a férje a takarékszövetkezettől 2005. július 13. napján 15 millió forint hitelt vett fel a közöttük aznap kelt megállapodás alapján, miszerint a pótmagánvádló és a férje a terhelteknek átadja a 15 millió forintot, amit majd nekik visszafizetnek havi részletekben és közreműködésükért évi 500 eFt-ot is fizetnek,

- a megállapodásnak megfelelően 2005. július 13-án átadásra került a terheltek részére a felvett 15 mFt,

- a terheltek kilenc hónapon át fizettek, majd nem, a pénzintézet 2007. március 20-án a szerződést felmondta,

- a terheltek őket a visszafizetési szándékuk és képességük tekintetében már a szerződés megkötésekor tévedésbe ejtették, és 26 mFt kárt okoztak.

Az elsőfokú bíróság megállapította továbbá, hogy a pótmagánvádló 2010. július 22. napján tett feljelentést a terheltek ellen a vádindítvánnyal egyező tényállás alapján.

Az elsőfokú bíróság jogi értékelése szerint a csalás a Btk. 318. §-ának (1) bekezdésében meghatározott elkövetési magatartás (tévedésbe ejtés/tévedésben tartás) tanúsításával tekintendő elkövetettnek, s ennek megfelelően az elkövetés a jelen ügyben 2005. július 13. napján megtörtént. Az adott elkövetési magatartás a tévedésbe ejtés volt.

Ehhez képest a szerződés felmondásának napja irreleváns, az elévülés pedig 2010. július 12. napján beállt - ugyanis az elévülési idő a büntetési tétel felső határához igazodva öt év volt [Btk. 33. § (1) bekezdés b) pont]. A feljelentésre csak ezután került sor.

Mindezekre figyelemmel az eljárást a Be. 267. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján, elévülés miatt, megszüntette.

A pótmagánvádló fellebbezése alapján eljárt törvényszék a 2012. március 21. napján hozott végzésével helybenhagyta az elsőfokú döntést.

A másodfokú bíróság helytállónak találta az elsőfokú végzés indokait. Megerősítette, hogy a terheltek részéről tévedésbe ejtés történt, az elkövetési magatartás az volt, hogy a terheltek vállalták a hitel visszafizetését, de az ténylegesen nem állt szándékukban. Közömbösnek találta a pótmagánvádló tudatállapotát, azt, hogy mikor szerzett tudomást a szerződés felmondásáról és arról, hogy a terheltek tovább nem törlesztenek.

A pótmagánvádló - képviselője útján - nyújtott be felülvizsgálati indítványt a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terheltek terhére a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján, a megszüntető végzés hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében.

A pótmagánvádló az indítványt 2012. június 14. napján adta postára és az a bírósághoz 2012. június 16-án érkezett, így nyilvánvalóan joghatályos [Be. 418. § (1) bekezdés].

Az indítvány indokai:

- a terheltek cselekvősége nem évült el,

- ugyanis a terheltek tényállásszerű elkövetési magatartása nem a megállapított 2005. július 13-án, hanem néhány hónapos törlesztést követően 2006 áprilisában fejeződött be, mert

- csak ekkor derült ki a pótmagánvádló számára, hogy a terheltek tovább nem törlesztenek a pénzintézet felé és a pótmagánvádlót tévedésbe ejtették, s kifogásolta, hogy erre nézve a másodfokú bíróság közömbösnek találta a pótmagánvádló tudatállapotát,

- meglátása szerint a szerződés 2005. július 13-i megkötése, a kölcsön összegének a terheltek részére történt aznapi átadása és 2006 áprilisa között az elévülés nyugodott, így az elévülés 2006 áprilisától számítandó, tehát a pótmagánvádló 2010. július 22-én tett feljelentésekor az elévülés nem állt be.

A Kúria a Be. 422. §-ának (4) bekezdése szerint az indítványt megküldte a terheltek és a védő részére azzal, hogy arra tizenöt napon belül észrevételt tehetnek.

Észrevétellel egyedül a védő élt. Álláspontja szerint az indítvány nem alapos, a kölcsönösszeg átvételével az elkövetés befejezetté vált. Indítványt tett a támadott határozat hatályában fenntartására.

A pótmagánvádló felülvizsgálati indítványa nem alapos.

A Be. 423. §-ának (5) bekezdése szerint a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be.

A Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján felülvizsgálati ok a Be. 373. §-a (1) bekezdésének II.e) pontja szerinti eljárási szabálysértés és a Be. 424. §-ának (2) bekezdése folytán felülvizsgálatban is feltétlen hatályon kívül helyezést eredményez, ha az eljárt bíróság a Be. 373. §-a (1) bekezdésének I. pontjában meghatározott valamely ok - így az a) ponton belül: a cselekmény elévülésének - törvénysértő megállapítása miatt szüntette meg az eljárást.

A büntetőeljárás megindításának, a megindult eljárás folytatásának akadályait - az alapvető rendelkezések között - a Be. 6. §-ának (3) bekezdése határozza meg.

Az okok között vannak büntető anyagi jogi, eljárási jogi és vegyes (kettős) természetű akadályok.

A Be. 6. § (3) bekezdése c) pontjának második fordulata alapján, büntethetőséget megszüntető okként, a cselekmény elévülése a büntetőeljárás eljárásjogi, azonban kettős természetű akadálya.

Ha ugyanis a korábbi jogerős elbírálást követően állapították meg az elévülést, illetve annak figyelmen kívül hagyásával hoztak ügydöntő határozatot, akkor az a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti felülvizsgálati ok, ha azonban a cselekmény elévülésének törvénysértő megállapítása miatt szüntették meg az eljárást, akkor az a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontja, illetve a Be. 373. §-a (1) bekezdésének II.e) pontja szerinti felülvizsgálati okot képez.

A különbségtétel oka, hogy az előbbi esetben ilyen ok ellenére ügydöntő határozatot hoztak, az utóbbi esetben pedig ilyen ok hiányában nem folytatták le az eljárást.

Jelen ügyben ez utóbbi a felülvizsgálat oka.

Ez egyben azt is jelenti, hogy az indítvány - bár megjelölte a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontját - valójában kizárólag eljárásjogi okból kifogásolta a megtámadott határozatot.

Ha az indítvány eljárásjogi okból alapos, akkor a Be. 428. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezésnek és a Be. 373. § (1) bekezdés I-IV. pontja bevezető rendelkezése szerinti döntésnek van helye.