A Győri Ítélőtábla Pf.20429/2009/4. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 51. §, 78. §, 82. §, 121. §, 164. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, 114. §, 116. §, 117. §, 193. §, 200. §, 205. §, 215. §, 234. §, 251. §, 261. §, 262. §, 295. §, 375. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. §, 30. §, 62. §, 65. §] Bírók: Ferenczy Tamás, Hammer Sándor, Szalai György

Győri Ítélőtábla

Pf.II.20.429/2009/4.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Győri Ítélőtábla dr. Takáts Ádám ügyvéd által képviselt felperesnek a felszámolóbiztos) által képviselt I.r. és a Schein Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Schein István ügyvéd) által képviselt III.r. alperessel szemben tulajdonjog megállapítása és járulékai iránt indított perében a Zala Megyei Bíróság 2009. október 22. napján kelt 5.P.21.418/2008/39. sorszám alatti ítéletével szemben a felperes által 41. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja. Megállapítja, hogy a felperes a 2007. november 20. napján kelt, az I.r. alperessel megkötött szerződés alapján, adásvétel jogcímén megszerezte a helység 1-i .... hrsz-ú társasházi lakásingatlan tulajdonjogát; melynek tűrésére a III.r. alperest kötelezi.

Az ítélőtábla - az elsőfokú bíróság útján - megkeresi a Helység 1-i Körzeti Földhivatalt , hogy a helység 1-i ... hrsz-ú ingatlanról a III.r. alperes tulajdonjogát, valamint (a ... határozattal) az ingatlanra feljegyzett perindítás tényét t ö r ö l j e , egyben a felperes kizárólagos tulajdonjogát j e g y e z z e b e .

A III.r. alperes viszontkeresetét elutasítja.

Kötelezi az I, III.r. alperest, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra egyetemlegesen fizessenek meg 1.800.000. (Egymillió-nyolcszázezer) Ft le nem rótt kereseti- és fellebbezési illetéket; valamint a felperesnek egyetemlegesen 950.000. (Kilencszázötvenezer) Ft első- és másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A felperes 2007. november 20. napján vevőként az I.r. alperes eladóval adásvételi szerződést kötött az I.r. alperes által kivitelezett Helység 1, .. szám alatti társasház ... hrsz. alatti ... m2 alapterületű .. lépcsőház... ajtószám megjelölésű lakásingatlanra 15.000.000,- forint + ÁFA (18.000.000,- forint) vételárat kikötve. A szerződés szerint a felperes a vételárat a szerződéskötés napján az eladó pénztárába befizette, melynek átvételét az eladó a szerződés aláírásával elismerte. A szerződésben az I.r. alperes eladó tájékoztatta a vevőt, hogy a társasházi ingatlanokra, így az átruházott ingatlanra is a beruházást finanszírozó "A" Bank Zrt. jelzálogjog bejegyzése iránti kérelemmel élt. Egyben az I.r. alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy az átruházott ingatlant tehermentesíti. (13.pont) A szerződés aláírásával az eladó I.r. alperes a felperes tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez feltétlen hozzájárulását adta. Az adásvételi szerződés okiratát a felperes, valamint az I.r. alperes szervezeti képviselője - "B" - látta el aláírásával, azt az okiratszerkesztő ügyvéd ("C") nem írta alá, nem ellenjegyezte, és a felperes tulajdonjoga bejegyzése érdekében a földhivatalhoz nem nyújtotta be.Az okiratszerkesztő ügyvédet az ügyvédi kamarai névjegyzékből 2008. március 18. napjával törölték.

Az I.r. alperes adós, valamint a hitelező bank között 2005. december 5. napján jött létre hitelszerződés, valamint annak biztosítására opciós megállapodás. A hitelszerződés 16/6. pontja szerint a beruházás keretében kivitelezett ingatlanegységek tekintetében a bank az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjoga és vételi joga törléséhez a hozzájáruló nyilatkozatát azt követően adja ki, hogy a konkrét "ingatlanegységgel" kapcsolatos teljes vételár a banknál nyitott óvadéki számlán jóváírásra került. E szerződések alapján a bank javára - 2005. december 8.-i ranghelyen - a felperes részére átruházott ingatlanra is bejegyzésre került - 265.000.000,- forint és járulékai erejéig - a jelzálogjog, valamint - 2010. december 5. napjáig - a vételi jog.

Az I.r. alperes felszámolását a 2008. április 18.-i kezdőidőponttal rendelte el a megyei bíróság. A felszámolási eljárás során a felszámoló - nyilvános pályázat útján - a 2009. március 13. napján kelt adásvételi szerződéssel értékesítette a III.r. alperesnek az adós gazdálkodó szervezet által kivitelezett 14 társasházi ingatlant, közte: a felperesnek átruházott ....hrsz. alatti ingatlant. A szerződésben ez utóbbi ingatlan vételárát 6.370.000,- forintban határozták meg. Az eladó I.r. alperes tájékoztatta a vevő III.r. alperest, hogy az ingatlan tulajdoni lapjára a felperes keresetére indított perben a perindítás ténye fel van jegyezve. Kitért arra is (4.pont), hogy az átruházott társasházi ingatlant a földhivatalhoz be nem nyújtott adásvételi szerződésre és a vételár kifizetésére hivatkozva a felperes lakja, aki tulajdonjogának érvényesítése érdekében pert indított. Emiatt az I.r. alperes "jogszavatosságot nem vállal, felelősségét kizárja."

A felperes a 2008. július 17. napján érkezett, utóbb módosított keresetében - egyrészt - az I.r. alperessel 2007. november 20. napján megkötött ingatlan adásvételi szerződés érvényességének megállapítását, tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzését; - másrészt - az I. és III.r. alperes között 2009. március 13-án ugyanerre az ingatlanra megkötött adásvételi szerződés érvénytelensége megállapítását (Ptk.200.§.(2) bekezdés) és a szerződéskötés előtti helyzet helyreállítását kérte.

A felperes kereseti érvelése szerint a 2007. november 20-án megkötött adásvételi szerződés - a Ptk.205.§.(1) bekezdése, 218.§.(1) bekezdése, 365.§.(1) bekezdése, illetve a XXV.számú PED alapján - érvényesen létrejött. Az ingatlan vételárát az I.r. alperes szervezeti képviselőjének több részletben kifizette, a kifizetések közül 11.000.000,- forintról kapott az I.r. alperes által kiállított bevételi pénztárbizonylatot. Az érvényesen létrejött szerződés alapján pedig követelheti tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási feltüntetését. A perindítást követően, a felszámolási eljárás alatt a lakásingatlan értékesítése nyilvánvalóan a jó erkölcsbe (Ptk.200.§.(2) bekezdése) ütközik, mivel mind az I.r. alperes felszámolója, mind pedig a III.r. alperes vevő - a feljegyzett perindítás tényéből - tudott a felperes tulajdoni igényéről, így jóhiszeműek nem lehettek. A felszámoló pedig nem értékesíthetett volna a felépített 24 lakásból 14 társasházi ingatlant, mivel azokból 12-t az I.r. alperes már a felszámolás kezdő időpontja előtt eladott.

Az I.r. alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Alaki okokból vitatta a felperes által megkötött adásvételi szerződés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmasságát; vitatta továbbá a vételár felperesi kifizetését. Ez utóbbit azért, mert a rendelkezésére álló felszámolási okiratok nem támasztják alá, hogy "B" szervezeti képviselő a vételárat az I.r alpereshez bevételezte volna. A felszámolás kezdő időpontjában a ....hrsz-ú ingatlan az ingatlan-nyilvántartás szerint az adós gazdálkodó szervezet tulajdonában állt, így azt a felszámoló a felszámolási eljárás során a hitelezői igények kielégítése érdekében értékesíthette. A felperes - vételár fizetése erejéig - hitelezői igénnyel élhet a felszámolás során. Ugyanakkor a felperes csak tartalmilag jelentett be hitelezői igényt, regisztrációs díjat pedig nem fizetett.