A Kúria Pfv.20489/2014/7. számú precedensképes határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 312. §] Bírók: Bartal Géza, Farkas Attila, Simonné dr. Gombos Katalin

A határozat elvi tartalma:

Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. 1959. IV. Tv. 312. § (2), 1959. IV. Tv. 312. § (3), 2006. XXVIII. Tv. 4. cikk (1)

***********

Pfv.V.20.489/2014/7.

A Kúria a dr. Kalló János Márk ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kohlrusz Milán ügyvéd által képviselt alperes ellen 4.250.000 Euro megfizetése iránt a Fővárosi Törvényszéken 15.G.41.731/2009. szám alatt folyamatban volt, és a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.320/2013/5. számú ítéletével befejezett perében az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperes részére 2.540.000 (Kettőmillió-ötszáznegyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felek között 2003. január 27-én fővállalkozási szerződés jött létre egy háztartási, ipari és kereskedelmi hulladékok kiválogatását és műanyag hulladékok újrahasznosítását lehetővé tevő ipari létesítmény megtervezésére és kivitelezésére. A szerződés alapján a felperes két részletben 4.250.000 Euro előleget utalt át az alperes részére.

A beruházás finanszírozását bankhitelből kívánták biztosítani. A hitelkérelem elbírálásához szükséges, a megvalósítandó létesítményre vonatkozó műszaki dokumentációt azonban az alperes nem bocsátotta a felperes, illetve a pénzintézet rendelkezésére. A többször, legutóbb 2007. február 13-án módosított fővállalkozási szerződés teljesítése ezért lehetetlenné vált.

A felperes keresetében az előlegként átadott 4.250.000 Euro visszafizetésére kérte az alperest kötelezni.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A felperes követelésének erejéig beszámítási kifogást, valamint - arra hivatkozással, hogy a szerződés teljesítése nem az ő, hanem a felperes hibájából lehetetlenült - 7.369.106 Euro és járulékai megfizetése iránti viszontkeresetet is előterjesztett.

Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 4.250.000 Euro és járulékai megfizetésére kötelezte, a viszontkeresetet pedig elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A jogerős ítélet indokolása szerint a jogvita elbírálása során a magyar anyagi jog szabályait kellett alkalmazni, a felek ugyanis a 2003. január 27-én létrejött fővállalkozási szerződésben a magyar jog alkalmazását kötötték ki, és e kikötést a szerződés későbbi módosításai sem érintették. A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, a 2006. évi XXVIII. törvénnyel kihirdetett, Rómában 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezmény (Római Egyezmény) 3. cikkének (1) bekezdése értelmében egyébként a jelen ügyben kifejezett jogválasztás hiányában is a magyar jog szabályai lennének irányadók. A fővállalkozási szerződés 2007. február 13-án kelt módosítására ugyanis nem vitásan a banki finanszírozás biztosítása érdekében került sor, a pénzintézet pedig az előzetes finanszírozási ajánlatában a magyar jog szerinti fővállalkozási szerződést és az alperestől a magyar jognak megfelelő szavatossági kötelezettségvállalást kívánt meg.

A bíróság rámutatott, hogy a beszerzett okiratokból és a meghallgatott tanúk vallomásaiból kitűnően a fővállalkozási szerződés teljesítése a banki finanszírozás elmaradása miatt hiúsult meg, a hitelkérelem pozitív elbírálása pedig azért maradt el, mert az alperes az őt a 2007. február 13-i szerződésmódosítás alapján terhelő adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget. A szerződés teljesítése tehát - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 312. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - az alperes hibájából lehetetlenné vált. Erre figyelemmel az alperes kártérítés jogcímén köteles az általa nem vitásan átvett vételárelőleget visszafizetni, elszámolási igényt ugyanakkor a felperessel szemben megalapozottan nem érvényesíthet. Miután pedig a lehetetlenülés az alperes hibájából következett be, a beszámítási kifogás és a viszontkereset teljesítésére sem kerülhetett sor.

A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása, másodlagosan pedig az elsőfokú ítélet megváltoztatása, a kereset elutasítása és a viszontkeresetének helyt adó döntés meghozatala iránt - az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel.