A Kúria Kfv.37739/2016/3. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (RENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 339. §, 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 15. §, 33. §] Bírók: Mudráné dr. Láng Erzsébet, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során csak a támadott határozatban megjelölt indokok vehetők figyelembe. Jogszerűtlen a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat, ha nem - vagy nem kellő részletezettséggel - tartalmazza a mérlegelés szempontjait.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.37.739/2016/3.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd

Az alperes: Országos Rendőrfőkapitány

Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos

A per tárgya: rendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes

A felülvizsgálati kérelem száma: 9.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. május 19. napján kelt 13.K.33.963/2015/8. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K.33.963/2015/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2014. február 9-én társaival megjelent a Köztársasági Elnöki Hivatal épülete (a továbbiakban: Sándor-palota) előtt abból a célból, hogy a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatban tiltakozzanak. A magukkal hozott létrát a Sándor-palota déli homlokzatának erkélyéhez támasztották, azon a felperes és két társa az erkélyre felmásztak. Ott két darab molinót feszítettek ki, az erkélyen található két zászlót a tartóikból kiemelték. A felperes és két társa - az erkély elhagyására és a zászlók erkélyen hagyására irányuló - többszöri rendőri felszólítást követően, megközelítőleg 20 perc elteltével hagyták el az erkélyt. A felperes az erkélyen tartózkodás alatt a magánál tartott zászló visszaszolgáltatását feltételhez kötötte. A helyszínre érkező rendőrök a felperest és társait igazoltatták, majd a rendőrkapitányságra előállították. Az előállítás jogalapja a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 33. § (2) bekezdés f) pontjában került meghatározásra.

[2] A felperes előállítása 13 óra 20 perctől 18 óra 43 percig tartott, az alatt garázdaság és jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértés elkövetése miatt, mint eljárás alá vontat meghallgatták. A Budai Központi Kerületi Bíróság a 2014. április 23-kelt és 2014. június 17-én jogerős 33.Sze.I.424/2014/8. számú végzésével a felperessel szemben garázdaság és jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértés elkövetése miatt az eljárást megszüntette.

[3] A felperes a rendőri intézkedés ellen panaszt terjesztett elő, melyben az előállítás jogszerűségét, szükségességét és arányosságát vitatta. A Független Rendészeti Panasztestület (a továbbiakban: Panasztestület) a 24/2015. (II.26.) számú állásfoglalásával megállapította, miszerint a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor, egyben állásfoglalását megküldte az alperesnek. Az indokolás szerint az előállításnak az Rtv. 33. § (2) bekezdés f) pont I. fordulatában meghatározott feltételei fennálltak, az arányos volt, nem sérült a felperes személyi szabadsághoz való joga. Ugyanakkor az előállítás időtartama nem felelt meg az Rtv. 15. §-ában foglalt követelményeknek, ehhez kapcsolódóan sérült a felperes személyes szabadságához való joga. Továbbá a helytelenül kiállított igazolás kapcsán a Panasztestület rögzítette a felperes tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét.

[4] Az alperes a 2015. május 4-én kelt 29000/105/234/27/2014.P számú határozatával a felperes rendőri intézkedés elleni panaszát elutasította. Hangsúlyozta, a felperes magatartása megalapozta a rendőrök azon feltételezését, hogy szabálysértés elkövetésével gyanúsítható, a rendőrök részéről fennállt az Rtv. 33. § (2) bekezdés f) pontjának alkalmazási lehetősége. Kifejtette, a felperes és társai be nem jelentett módon demonstrálták véleményüket, engedély nélkül behatoltak egy kiemelten védett objektum területére, majd az ott talált nemzeti jelképet előre nem látható szándékkal birtokukba vették, ezek alapján nem állt rendelkezésre más jogkorlátozó eszköz az elérni kívánt cél érdekében, mint az előállítás foganatosítása. A személyi szabadságot korlátozó intézkedés végrehajtása jogszerű és szakszerű volt, az megfelelt az arányosság követelményének. A felperes panasza nem terjed ki az előállítás időtartamára és a helytelenül kiállított igazolásra, ezért ebben a körben a hatóság érdemben nem dönthetett.

A kereseti kérelem

[5] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Vitatta az előállítás jogalapját, arányosságát és szükségessségét.

Az elsőfokú ítélet

[6] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítélet az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az indokolásban felhívta az Rtv. 15. § (2) bekezdését, 19. § (1) bekezdését, 33. § (2) bekezdés f) pontját, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. §-át és 339/B. §-át.