62005CJ0334_SUM[1]

A Bíróság (harmadik tanács) 2007. június 12-i ítélete. Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) kontra Shaker di L. Laudato & C. Sas. Fellebbezés - Közösségi védjegy - 40/94/EK rendelet - A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja - Összetéveszthetőség - A »Limoncello della Costiera Amalfitana« és a »shaker« szóelemeket magában foglaló közösségi ábrás védjegy bejelentése - A LIMONCHELO nemzeti szóvédjegy jogosultjának felszólalása. C-334/05 P. sz. ügy

C-334/05. P. sz. ügy

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

kontra

Shaker di L. Laudato & C. Sas

"Fellebbezés - Közösségi védjegy - 40/94/EK rendelet - A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja - Összetéveszthetőség - A »Limoncello della Costiera Amalfitana« és a »shaker« szóelemeket magában foglaló közösségi ábrás védjegy bejelentése - A LIMONCHELO nemzeti szóvédjegy jogosultjának felszólalása"

J. Kokott főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2007. március 8. .

A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2007. június 12. .

Az ítélet összefoglalása

Közösségi védjegy - A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése - Viszonylagos kizáró okok - Azonos vagy hasonló termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás

(40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

Az összetéveszthetőségnek a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja keretében belül történő vizsgálata során a két védjegy közötti hasonlóság értékelése nem korlátozódhat arra, hogy az összetett védjegynek csupán az egyik alkotóeleme kerüljön figyelembevételre és összehasonlításra a másik védjeggyel. Ellenkezőleg: az összehasonlítást a kérdéses védjegyeket megvizsgálva kell elvégezni, mindegyiket egészében tekintve, ami azonban nem jelenti azt, hogy az összetett védjegy által az érintett fogyasztókban keltett összbenyomás szempontjából bizonyos körülmények között ne lehetne domináns a védjegy valamely alkotóeleme vagy alkotóelemei. Ebben a vonatkozásban a hasonlóság értékelése csak akkor végezhető el egyedül a domináns elemet alapul véve, ha a védjegy össze többi eleme elhanyagolható.

(vö. 41-42. pont)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2007. június 12.(*)

"Fellebbezés - Közösségi védjegy - 40/94/EK rendelet - A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja - Összetéveszthetőség - A »Limoncello della Costiera Amalfitana« és a »shaker« szóelemeket magában foglaló közösségi ábrás védjegy bejelentése - A LIMONCHELO nemzeti szóvédjegy jogosultjának felszólalása"

A C-334/05. P. sz. ügyben,

a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselik: O. Montalto és P. Bullock, meghatalmazotti minőségben)

fellebbezőnek

a Bíróság alapokmányának 56. cikke alapján 2005. szeptember 9-én benyújtott fellebbezése tárgyában,

a többi fél az eljárásban:

a Shaker di L. Laudato & C. Sas (székhelye: Vietri sul Mare [Olaszország], képviseli: F. Sciaudone avvocato)

felperes az elsőfokú eljárásban,

a Limiñana y Botella SL (székhelye: Monforte del Cid [Spanyolország])

fél az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: A. Rosas tanácselnök, J. Klučka (előadó), J. N. Cunha Rodrigues, U. Lőhmus és A. Ó Caoimh bírák,

főtanácsnok: J. Kokott,

hivatalvezető: Fülöp B. tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2007. január 24-i tárgyalásra,

a főtanácsnok indítványának a 2007. március 8-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Fellebbezésével a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának a T-7/04. sz., Shaker kontra OHIM - Limiñana y Botella (Limoncello della Costiera Amalfitana shaker) ügyben 2005. június 15-én hozott azon ítélete (EBHT 2005., II-2305. o.,) (a továbbiakban: megtámadott ítélet) hatályon kívül helyezését kéri, amellyel az Elsőfokú Bíróság helyt adott a Shaker di L. Laudato & C. Sas (a továbbiakban: Shaker) kereseti kérelmének, hatályon kívül helyezve az OHIM második fellebbezési tanácsának 2003. október 24-i azon határozatát (a továbbiakban: vitatott határozat), amellyel elutasította e cégnek a "Limoncello della Costiera Amalfitana" és a "shaker" szóelemeket magában foglaló közösségi ábrás védjegybejelentési kérelmét.

Jogi háttér

2 A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.) hetedik preambulumbekezdése kimondja, hogy:

"[...] a közösségi védjegy által nyújtott oltalom - amelynek rendeltetése különösen annak biztosítása, hogy a védjegyet hordozó áru vagy a védjegy alatt nyújtott szolgáltatás a védjegyjogosulttól származik - a védjegy és a megjelölés, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások azonossága esetén feltétlen; [...] az oltalom a megjelölés és a védjegy, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások hasonlósága esetére is kiterjed; [...] az összetéveszthetőséggel összefüggésben a hasonlóság fogalmát értelmezni kell; [...] az összetéveszthetőség, amelynek értékelése számos tényezőtől - különösen a védjegy piaci ismertségétől, attól a képzettársítástól, amelyet a használt vagy a védjegyként lajstromozott megjelölés előidéz, valamint a védjegy és a megjelölés közötti, valamint a velük megjelölt áruk vagy szolgáltatások közötti hasonlóság mértékétől - függ, az oltalom szempontjából különös feltételt képez."

3 A fenti rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja a következőképpen rendelkezik:

"A korábbi védjegy jogosultjának felszólalása alapján a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha

[...]

b) azt azon a területen, ahol a korábbi védjegy oltalom alatt áll, a fogyasztók összetéveszthetik a korábbi védjeggyel való azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez".

A jogvita előzményei

4 1999. október 20-án a Shaker közösségi védjegybejelentési kérelmet nyújtott be az OHIM-hoz, az alábbi ábrás megjelölés lajstromozása iránt:

KÉP HIÁNYZIK

5 A bejelentést a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15-i Nizzai Megállapodás (a továbbiakban: Nizzai Megállapodás) szerinti 29., 32. és 33. osztályba tartozó árukkal kapcsolatban tették.

6 Az OHIM felszólítását követően a Shaker a 33. osztályba tartozó áruk vonatkozásában az amalfi tengerpartról származó citromlikőrre korlátozta bejelentését, amely a következő leírásnak felel meg: "alkoholtartalmú italok (a sörök kivételével)".

7 2000. június 1-jén a Limiñana y Botella SL a 40/94 rendelet 42. cikkének (1) bekezdése alapján felszólalást nyújtott be a bejelentett védjegy lajstromozásával szemben. A felszólalás indokolásaként az említett rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti, egyrészt a 33. osztályba tartozó áruk vonatkozásában bejelentett védjegy, másrészt a felszólalónak a szintén a 33. osztályba tartozó árukkal kapcsolatban 1996-ban az Oficina Española de Patentes y Marcas (spanyol szabadalmi és védjegyhivatal) előtt lajstromozott "LIMONCHELO" szóvédjegye közötti összetéveszthetőségre hivatkozott.

8 2002. szeptember 9-i határozatával az OHIM felszólalási osztálya helyt adott az említett felszólalásnak, és elutasította a bejelentett védjegy lajstromozását.

9 A vitatott határozatban az OHIM második fellebbezési tanácsa, amelyhez a Shaker fordult, elutasította annak kérelmét. A fellebbezési tanács ugyanis úgy vélte, hogy a bejelentett védjegy domináns eleme a "Limoncello" kifejezés, és hogy e védjegy, akárcsak a korábbi védjegy, vizuális és hangzásbeli szempontból egymáshoz nagyon közel állnak, ami miatt fennáll az összetévesztés veszélye.

Az Elsőfokú Bíróság előtti eljárás és a megtámadott ítélet

10 2004. január 7-én a Shaker keresetet nyújtott be az Elsőfokú Bírósághoz a vitatott határozat hatályon kívül helyezése iránt, elsősorban a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésére, másodsorban hatáskörrel való visszaélésre, harmadsorban pedig a határozatok indokolásának kötelezettsége megsértésére való hivatkozással.

11 Az első jogalapot illetően az Elsőfokú Bíróság, miután megállapította a szóban forgó áruk azonosságát, a megtámadott ítélet 53. és 54. pontjában a kérdéses megjelöléseket illetően kimondta, hogy:

"53. [A] fellebbezési tanácsnak azt kellett vizsgálnia, hogy az összetett védjegy melyik alkotóeleme alkalmas arra vizuális, hangzásbeli vagy fogalmi jellemzői alapján, hogy már önmagában oly mértékben meghatározza az érintett vásárlóközönségben a védjegyről kialakult képet, hogy ezáltal a védjegy többi alkotóeleme elhanyagolhatónak tűnjék. [...]

54. Mindazonáltal ha a bejelentett védjegy vizuális jellegű összetett védjegy, akkor vizuális vizsgálat alapján kell a védjegy által keltett összbenyomást értékelni és a védjegy esetleges domináns alkotóelemét megállapítani. Ebből kiindulva, ezért ha egy esetleges domináns alkotóelem nem-vizuális, szemantikai jellegű, csak ilyenkor kell adott esetben egyrészt ezt az elemet a korábbi védjeggyel összehasonlítani, másrészt figyelembe kell venni a többi olyan szemantikai tényezőt is, mint a hangzásbeli szempontokat vagy a szóbajövő elvont fogalmakat."

12 E módszert követve az Elsőfokú Bíróság a megtámadott ítélet 59. pontjában megállapította, hogy a citrommintás szegélyű, kerek tányér a bejelentett védjegy domináns alkotóeleme. Kimondta, hogy a védjegy szóbeli elemei vizuális szempontból nem dominánsak, és úgy vélte, hogy nem kell vizsgálni ezen elemek hangzásbeli vagy fogalmi jellemzőit.

13 Következésképpen, ugyanezen ítélet 65. pontjában kimondta, hogy a kerek tányért ábrázoló alkotóelem semmilyen tekintetben nem egyezik a korábbi védjeggyel, amely tisztán szóvédjegy.

14 Az említett ítélet 66-69. pontjában az Elsőfokú Bíróság megállapította, hogy:

"66. Ennélfogva nem áll fenn az összetévesztés veszélye a szóban forgó védjegyek között. Minthogy a citrommintás szegélyű, kerek tányér ábrája meghatározó jellegű a bejelentett védjegy többi alkotóeleméhez képest, ez kizárja a szóban forgó védjegyekben szereplő »limonchelo« és »limoncello« szavak vizuális, hangzásbeli vagy fogalmi hasonlóságán alapuló összetéveszthetőséget.

67. Az összetéveszthetőség átfogó értékelésénél emlékeztetni kell továbbá arra, hogy az átlagos fogyasztónak ritkán adódik arra lehetősége, hogy a különböző védjegyeket közvetlenül összehasonlítsa, így kénytelen az azokról alkotott tökéletlen emlékképre hagyatkozni [...]. Így a megjelölés átfogó vizsgálatánál nagyobb jelentősége van a bejelentett védjegy citrommintás szegélyű, kerek tányért ábrázoló domináns elemének, mivel a fogyasztó a magas alkoholtartalmú ital címkéjét szemlélve a megjelölés meghatározó elemét veszi figyelembe és jegyzi meg, és ez a későbbi vásárlás során is elősegíti a választást.

68. Mivel a citrommintás szegélyű, kerek tányért ábrázoló alkotóelem döntő fontosságú a bejelentett védjegyben, az a jelen ügyben ahhoz vezet, hogy a korábbi védjegy megkülönböztető elemei értékelésének nincsen szerepe a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásánál. Ugyanis, még ha ki is hatna a korábbi szóvédjegy megkülönböztető képességének súlya az összetéveszthetőség megítélésére [...], ez a feltétel megszabja, hogy legalább bizonyos mértékben fennálljon az összetévesztés veszélye a korábbi védjegy és a bejelentett védjegy között. A szóban forgó védjegyek összetéveszthetőségének átfogó értékeléséből azonban kitűnik, hogy a bejelentett védjegyben a citrommintás szegélyű, kerek tányér miatt kizárt az összetéveszthetőség a korábbi védjeggyel. Következésképpen nem kell tovább vizsgálni a korábbi védjegy megkülönböztető képességét [...].

69. A fenti gondolatmenet alapján meg kell állapítani, hogy a megjelölt áruk azonossága ellenére a szóban forgó védjegyek közötti hasonlóság mértéke nem elegendő ahhoz, hogy arra lehessen következtetni, hogy a spanyol célközönség azt hiheti, hogy a szóban forgó áruk ugyanattól a vállalkozástól vagy adott esetben gazdaságilag egymással kapcsolatban álló vállalkozástól származnak. Ezért az OHIM által a [megtámadott] határozatban képviselt állásponttal ellentétben nem áll fenn a védjegyek között az összetévesztés veszélye a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint."

15 Ezért az Elsőfokú Bíróság helyt adott az első jogalapnak, úgy ítélte meg, hogy a többi jogalapot nem kell vizsgálni, és hatályon kívül helyezte a vitatott határozatot. A határozatot egyben megváltoztatta akként, hogy a Shaker által az OHIM-hoz benyújtott fellebbezés megalapozott, és következésképpen a felszólalást el kell utasítani.

A fellebbezésről

16 Fellebbezésének alátámasztásaként az OHIM két jogalapra hivatkozott, azonban a másodikat a Bíróság előtti eljárás folyamán ejtette, az Elsőfokú Bíróság által a 2006. június 12-i végzéssel elvégzett kiigazítást követően. Ezért e jogalapot nem kell vizsgálni.

A felek érvei

17 Az OHIM által a fellebbezéséből fenntartott jogalap a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának téves értelmezésén és alkalmazásán alapul.

18 Az OHIM azt rója fel az Elsőfokú Bíróságnak, hogy az kizárta az összetéveszthetőséget azzal, hogy értékelését egyedül a bejelentett védjegy vizuális érzékelésére alapozta, a szóban forgó védjegyeket alkotó összes elem hangzásbeli és fogalmi vizsgálatának elvégzése nélkül, ezáltal figyelmen kívül hagyta az összetéveszthetőség átfogó értékelésének elvét, amely különösen a Bíróság C-251/95. sz. SABEL-ügyben 1997. november 11-én hozott ítéletéből (EBHT 1997., I-6191. o.) következik.

19 Egyébiránt az OHIM a megtámadott határozatnak a megjelölések megkülönböztető és domináns alkotóelemei meghatározásával kapcsolatos részét is kifogásolja. Véleménye szerint az Elsőfokú Bíróság kizárólagos és döntő jelentőséget tulajdonított a citrommintás tányér ábrájának anélkül, hogy elismerte volna, hogy a többi alkotóelemnek is lehet megkülönböztető értéke.

20 Az OHIM úgy véli, hogy az Elsőfokú Bíróságnak értékelnie kellett volna a "Limoncello" szó tényleges kihatását a szóban forgó termékeknek az átlagos fogyasztó által történő észlelésére, és figyelembe kellett volna vennie a jelen ügyben érintett közönséget. Alkoholtartalmú italokról lévén szó, az átlagos fogyasztó mindenekelőtt a szóbeli alkotóelemnek tulajdonít figyelmet, lévén, hogy általában inkább a termék nevével, semmint a címkén ábrázolt grafikai elemekkel beazonosításra kerülő árukategóriáról van szó.

21 A megtámadott határozat azáltal, hogy elmulasztotta értékelni a korábbi védjegy bennerejlő megkülönböztető sajátosságait, megfordította azt a folyamatot, amelynek az összetéveszthetőség értékelését kellett volna eredményeznie. Az Elsőfokú Bíróság így - az OHIM véleménye szerint - a megjelölések egyszerű vizsgálatára szorítkozott anélkül, hogy elvégezte volna annak átfogó értékelését.

22 A Shaker viszont először is úgy véli, hogy a fellebbezés a fent hivatkozott SABEL-ügyben hozott ítélet téves értelmezésén alapul. Véleménye szerint a 40/94 rendelet nem írja elő a szóban forgó védjegyek minden egyes vizuális, hangzásbeli és fogalmi elemének vizsgálatát.

23 Egyébként, az Elsőfokú Bíróság T-169/02. sz., Cervecería Modelo kontra OHIM - Modelo Continente Hipermercados (NEGRA MODELO) ügyben 2005. február 15-én hozott ítélete (EBHT 2005., II-505. o.), amelyre az OHIM hivatkozott, és amelynek 40. pontjában az Elsőfokú Bíróság kimondta, hogy a lajstromoztatni kívánt és a korábbi védjegy domináns elemei közötti hangzásbeli és fogalmi azonosság közömbösíti a grafikai jellemzőkből eredő vizuális különbségeket, a jelen ügyben nem releváns. Ezen ítélet két ábrás védjegyre vonatkozik, és a hangzásbeli és fogalmi hasonlóság közömbösítő ereje egybeesik a két védjegyben közös hallás szerinti és fogalmi alkotóelemmel. A Shaker szerint az OHIM által kifejtett tézisnek az a következménye, hogy a domináns vizuális alkotóelem közömbösítheti a hangzásbeli és fogalmi hasonlóságot, mivel a domináns jelleg így az összetéveszthetőség értékelésénél alkalmazhatatlanná válik.

24 Másodsorban a Shaker hangsúlyozza, hogy azáltal, hogy az OHIM azt állítja, hogy az Elsőfokú Bíróság kizárólagos és döntő jelentőséget tulajdonított a citrommintás tányér ábrájának, valójában arra kéri a Bíróságot, hogy az vizsgálja felül a ténybeli elemeknek az Elsőfokú Bíróság által elvégzett értékelését, miközben ezen értékelés nem vethető alá a Bíróság felülvizsgálatának.

25 Következésképpen a fenti érv - véleménye szerint - elfogadhatatlan, vagy legalábbis megalapozatlan azon részét illetően, miszerint az OHIM nem kifogásolhatja, hogy az Elsőfokú Bíróság a ténybeli elemeket csak részben értékelte, miközben ő maga is ilyen értékelést végzett. A vizsgálatot az Elsőfokú Bíróság T-6/01. sz., Matratzen Concord kontra OHIM - Hukla Germany (MATRATZEN) ügyben 2002. október 23-án hozott ítéletére (EBHT 2002., II-4335. o.) - amelyet a Bíróság C-3/03. P. sz., Matratzen Concord kontra OHIM ügyben 2004. április 28-án hozott végzése (EBHT 2004., I-3657. o.) is megerősített - figyelemmel kell elvégezni, ami nem zárja ki azt, hogy az összetett védjegy által az érintett vásárlóközönségben keltett összbenyomást bizonyos körülmények között a védjegy egy vagy több alkotóeleme határozza meg.

26 Harmadszor, a Shaker az OHIM azon érveinek elfogadhatatlanságára hivatkozik, amelyek az átlagos fogyasztóknak és a kölcsönös függőség elvének a nem megfelelő figyelembevételére vonatkoznak, mivel ezen érvek arra irányulnak, hogy a Bíróság végezze el az Elsőfokú Bíróság által már elvégzett ténybeli elemek újbóli értékelését. A Shaker egyébiránt hangsúlyozza, hogy az Elsőfokú Bíróságnak az OHIM által hivatkozott ítéletei a jelen ügyben nem relevánsak, mivel ezen ítéletek meghozatalakor az ügy körülményei nem ugyanazok voltak, mint a jelen ügyben.

27 Az érintett közönséget illetően az Elsőfokú Bíróság helyesen állapította meg, hogy az a spanyol átlagos fogyasztókból áll, és az összetéveszthetőség értékelésénél különösen rájuk hivatkozott.

A Bíróság álláspontja

Az elfogadhatóságról

28 A Shaker által az OHIM részéről felhozott jogalappal szemben hivatkozott elfogadhatatlansági okot illetően emlékeztetni kell arra, hogy az EK 225. cikk első bekezdéséből és a Bíróság alapokmánya 58. cikkének első albekezdéséből következően a fellebbezés kizárólag jogkérdésre vonatkozhat. Így az Elsőfokú Bíróság hatásköre kizárólag a releváns tények megállapítására, és a bizonyítékok értékelésére terjed ki. E tények megállapítása és e bizonyítékok értékelése tehát - amennyiben nincsen szó az elferdítésükről - nem jogkérdés, amelyek vizsgálata a fellebbezési eljárás keretein belül a Bíróságra tartozna (lásd különösen e tekintetben a Bíróság C-104/00. P. sz., DKV kontra OHIM ügyben 2002. szeptember 19-én hozott ítéletének [EBHT 2002., I-7561. o.] 22. pontját; a C-173/04. P. sz., Deutsche SiSi-Werke kontra OHIM ügyben 2006. január 12-én hozott ítéletének [EBHT 2006., I-551. o.] 35. pontját; és a C-25/05. P. sz., Storck kontra OHIM ügyben 2006. június 22-én hozott ítéletének [EBHT 2006., I-5719. o.] 40. pontját).

29 Jelen esetben az OHIM által hivatkozott jogalap jogkérdésre vonatkozik, mivel annak bizonyítására irányul, hogy az Elsőfokú Bíróság tévesen értelmezte a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának terjedelmét, amikor a szóban forgó védjegyek vizuális elemzésére szorítkozott, és nem végezte el e védjegyek hangzásbeli és fogalmi elemzését.

30 Ezért ezt a jogalapot elfogadhatónak kell tekinteni.

Az ügy érdeméről

31 A 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának téves értelmezésére és alkalmazására alapított jogalap megalapozottságát illetően emlékeztetni kell arra, hogy e rendelkezésnek megfelelően, a korábbi védjegy jogosultjának felszólalása alapján a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha azt azon a területen, ahol a korábbi védjegy oltalom alatt áll, a fogyasztók összetéveszthetik a korábbi védjeggyel való azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt. Az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.

32 E kérdésben a közösségi jogalkotó a 40/94 rendelet hetedik preambulumbekezdésében pontosan leírta, hogy az összetéveszthetőség értékelése számos tényezőtől - különösen a védjegy piaci ismertségétől, attól a képzettársítástól, amelyet a használt vagy a védjegyként lajstromozott megjelölés előidéz, valamint a védjegy és a megjelölés közötti, valamint a velük megjelölt áruk vagy szolgáltatások közötti hasonlóság mértékétől - függ.

33 E tekintetben az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében összetéveszthetőség veszélye áll fenn, ha a közönség azt hiheti, hogy a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások ugyanattól a vállalkozástól vagy adott esetben gazdaságilag egymással kapcsolatban álló vállalkozásoktól származnak (lásd e tekintetben a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelv [HL 1989. L 40., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 92. o.] kapcsán a Bíróság C-342/97. sz., Lloyd Schuhfabrik Meyer ügyben 1999. június 22-én hozott ítéletének [EBHT 1999., I-3819. o.] 17. pontját és a C-120/04. sz. Medion-ügyben 2005. október 6-án hozott ítéletének [EBHT 2005., I-8551. o.] 26. pontját).

34 Egyébiránt, a közönség tudatában fennálló összetévesztés veszélyét átfogóan kell értékelni, figyelembe véve az ügy valamennyi releváns tényezőjét (lásd e tekintetben a fent hivatkozott SABEL-ügyben hozott ítélet 22. pontját; a fent hivatkozott Lloyd Schuhfabrik Meyer ügyben hozott ítélet 18. pontját; a C-425/98. sz., Marca Mode ügyben 2000. június 22-én hozott ítélet [EBHT 2000., I-4861. o.] 40. pontját; a fent hivatkozott Matratzen Concord kontra OHIM ügyben hozott végzésének 28. pontját; a fent hivatkozott Medion-ügyben hozott ítélet 27. pontját; és a C-206/04. P. sz. Mülhens kontra OHIM ügyben 2006. március 23-án hozott ítélet [EBHT 2006., I-2717. o.] 18. pontját).

35 Szintén az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az összetéveszthetőség átfogó értékelésének - a szóban forgó védjegyek vizuális, hangzásbeli és fogalmi hasonlósága tekintetében - az ezek által keltett összbenyomáson kell alapulnia, figyelembe véve különösen azok megkülönböztető és domináns elemeit. A védjegyeknek a szóban forgó árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban az átlagfogyasztó által történő észlelése döntő szerepet játszik az összetéveszthetőség átfogó értékelésénél. E tekintetben az átlagfogyasztó rendszerint egészében érzékeli a védjegyet, és nem vizsgálja egyenként a részleteit (lásd e tekintetben a fent hivatkozott SABEL-ügyben hozott ítélet 23. pontját, Lloyd Schuhfabrik Meyer ügyben hozott ítélet 25. pontját, Medion-ügyben hozott ítélet 28. pontját, Mülhens kontra OHIM ügyben hozott ítélet 19. pontját, valamint Matratzen Concord kontra OHIM ügyben hozott végzés 29. pontját).

36 Hozzá kell tenni, hogy az érintett védjegyek közötti hasonlóságot a vizuális, hangzásbeli és fogalmi hasonlóságuk mértéke alapján kell megítélni, valamint - adott esetben - mérlegelni kell, hogy mekkora jelentőséget kell ezen különféle elemeknek tulajdonítani, tekintettel a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások kategóriájára, valamint azok forgalmazásának körülményeire (lásd a fent hivatkozott Lloyd Schuhfabrik Meyer ügyben hozott ítélet 27. pontját).

37 Jelen esetben az Elsőfokú Bíróság a megtámadott ítélet 49. pontjában kiemelte azt az ítélkezési gyakorlatot, amelyre a jelen ítélet 35. pontjában emlékeztettünk, és amelynek értelmében az összetéveszthetőség átfogó értékelésének a szóban forgó megjelölések által keltett összbenyomáson kell alapulnia.

38 Mindenesetre az Elsőfokú Bíróság a megtámadott ítélet 54. pontjában hangsúlyozta, hogy ha a bejelentett védjegy vizuális jellegű összetett védjegy, akkor vizuális vizsgálat alapján kell a védjegy által keltett összbenyomást értékelni és a védjegy esetleges domináns alkotóelemét megállapítani. Hozzátette, hogy ebből kiindulva ezért ha valamely esetleges domináns alkotóelem nem vizuális, szemantikai jellegű, csak ilyenkor kell adott esetben egyrészt ezt a védjegyet a korábbi védjeggyel összehasonlítani, másrészt figyelembe venni a többi szemantikai tényezőt is, így például a hangzás szempontjait vagy a szóbajövő elvont fogalmakat.

39 E megfontolásokra tekintettel az Elsőfokú Bíróság a szóban forgó megjelölések elemzésekor legelőször is úgy vélte, hogy a bejelentett védjegy egy, a citrommintás, kerek tányér ábrájából álló domináns elemet tartalmaz. Ebből aztán a megtámadott ítélet 62-64. pontjában azt a következtetést vonta le, hogy nem szükséges a védjegy többi alkotóelemének hangzásbeli vagy fogalmi jellemzőit vizsgálni. Végül az ítélet 66. pontjában arra a következtetésre jutott, hogy mivel a citrommintás szegélyű, kerek tányér ábrája domináns jellegű a bejelentett védjegy többi alkotóeleméhez képest, ez kizárja a szóban forgó védjegyekben szereplő "limonchelo" és "limoncello" szavak vizuális, hangzásbeli vagy fogalmi hasonlóságán alapuló összetéveszthetőséget.

40 Márpedig azáltal, hogy az Elsőfokú Bíróság így járt el, nem végezte el a szóban forgó védjegyek összetéveszthetőségének átfogó értékelését.

41 Valójában hangsúlyozni kell, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az összetéveszthetőség vizsgálatának keretében a két védjegy közötti hasonlóság értékelése nem vezethet oda, hogy az összetett védjegynek csupán az egyik alkotóeleme kerüljön figyelembevételre, illetve összehasonlításra a másik védjeggyel. Ellenkezőleg: az összehasonlítást a kérdéses védjegyeket megvizsgálva kell elvégezni, mindegyiket egészében tekintve, ez azonban nem jelenti azt, hogy az összetett védjegy által az érintett fogyasztókban keltett összbenyomás szempontjából bizonyos körülmények esetén ne lehetne domináns a védjegy valamely alkotóeleme vagy alkotóelemei. (lásd e tekintetben a fent hivatkozott Matratzen Concord kontra OHIM ügyben hozott végzés 32. pontját, és a fent hivatkozott Medion-ügyben hozott ítélet 29. pontját).

42 Ahogyan arra a főtanácsnok asszony indítványának 21. pontjában rámutatott, a hasonlóság értékelése csak akkor végezhető el kizárólag a domináns elemet alapul véve, ha a védjegy össze többi eleme elhanyagolható.

43 Ebből következik, hogy az Elsőfokú Bíróság tévesen alkalmazta a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontját.

44 E körülményekre tekintettel az OHIM megalapozottan állítja azt, hogy a megtámadott ítélet jogi hibában szenved.

45 Ez előbbiekben kifejtettekből következően a megtámadott ítéletet hatályon kívül kell helyezni.

46 A Bíróság alapokmánya 61. cikke első bekezdése második mondatának értelmében a Bíróság az Elsőfokú Bíróság határozatának hatályon kívül helyezése esetén az ügyet határozathozatalra visszautalhatja az Elsőfokú Bírósághoz.

47 Jelen peres eljárásban az ügyet vissza kell utalni az Elsőfokú Bíróság elé, és a költségekről jelenleg nem kell határozni.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

1) Az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának a T-7/04. sz., Shaker kontra OHIM - Limiñana y Botella (Limoncello della Costiera Amalfitana shaker) ügyben 2005. június 15-én hozott ítéletét hatályon kívül helyezi.

2) Az ügyet határozathozatalra visszautalja az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához.

3) A költségekről jelenleg nem határoz.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: olasz.