A Legfelsőbb Bíróság Bfv.750/2007/6. számú határozata sikkasztás bűntette (JELENTŐS ÉRTÉKRE elkövetett sikkasztás bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 319. §] Bírók: Akácz József, Demeter Ferencné, Márki Zoltán
Kapcsolódó határozatok:
Esztergomi Járásbíróság B.231/2005/17., Tatabányai Törvényszék Bf.96/2007/9., *Kúria Bfv.750/2007/6.* (BH 2010.8.208)
***********
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2008. év január hó 15. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta és a 2008. év január hó 22. napján tartott nyilvános ülésen kihirdette a következő
í t é l e t e t :
A jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője és a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva az Esztergomi Városi Bíróság 4.B.231/2005/17. számú ítéletét és a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Bf.96/2007/9. számú ítéletét megváltoztatja, a terheltet a terhére megállapított bűncselekmények miatt - halmazati büntetésül - 360 (háromszázhatvan) napi tétel, napi tételenként 600 (hatszáz) forint, összesen 216.000 (kettőszáztizenhatezer) forint pénzbüntetésre ítéli.
Elrendeli a terhelt által pénzbüntetés címén befizetett 300.000 (háromszázezer) forintból, 84.000 (nyolcvannégyezer) forintnak és ennek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszafizetését.
Ezen ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
I n d o k o l á s
Az Esztergomi Városi Bíróság a 2006. november 16-án kihirdetett 4.B.231/2005/17. számú ítéletével a terhelt bűnösségét 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében és 1 rendbeli hűtlen kezelés bűntettének kísérletében állapította meg, s ezért őt halmazati büntetésül 500 napi tétel, napi tételenként 600 forint összegű, összesen 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte.
A megállapított tényállás a következőket tartalmazza:
A terhelt a vádbeli időszakban a község polgármestere volt. A hátrányos helyzetű település állami támogatásban részesült, amelyet - amennyiben az önkormányzat saját bevételhez jut - elveszíthetett volna. Ezért a község fejlesztése érdekében az önkormányzat 1999-ben létrehozta az alapítványt. Az alapítványhoz befizetett összegek az önkormányzat pénztárában nem jelentek meg. Az alapítványon belül létrehozták az "iskola" elnevezésű alszámlát is, az iskola fenntartására és fejlesztésére szánt 1 százalékos adót erre lehetett befizetni.
1/ Az Önkormányzati Beruházó Kft. és az önkormányzat 1996-ban szerződést kötött, amelyben az önkormányzat vállalta, hogy a szerződésben összegszerűen meghatározott közműfejlesztési hozzájárulást a gázigénylőktől beszedi. Ennek összegyűjtésére az önkormányzatnak a takarékszövetkezetnél vezetett számlája szolgált.
Az önkormányzat azonban 1.084.713 forinttal tartozott a török-kori malom felújítása kapcsán a kivitelezőnek, amely fizetési meghagyást is benyújtott. A terhelt e tartozás kiegyenlítése érdekében aláírta azt az 1998. október 19-i keltezésű megbízást, amellyel az említett gázszámláról a fenti összeg átutalására adott megbízást az Rt. bankszámlájára.
Az átutalás teljesítése - a helytelen számlaszám feltüntetése miatt - nem történt meg.
2/ Az 1997. február 3-án kelt szerződéssel az önkormányzat 2.000.000 forint értékben ingatlant adott el. Az adásvételi szerződés értelmében a Befektetési Rt-nek, mint vevőnek a vételárat az alapítvány részére kellett átutalnia. Az alapítvány számlájára érkezett 2.000.000 forintot a terhelt - a török-kori malom felújítási munkáinak finanszírozására hivatkozva - 1997. február 7-én felvette, azonban az önkormányzat bankszámlájára nem fizette be, s azt nem is a megjelölt célra fordította. Ezt az összeget eltulajdonította, majd ismeretlen módon felhasználta.
3/ A H. Rt. 1996. november 13-án 2.500.000 forintot utalt át az alapítvány "iskola" megjelölésű alszámlájára. A terhelt - tudomást szerezve a pénz megérkezéséről - felszólította a számla felett rendelkezésre jogosult két személyt, hogy az összeget vegyék fel, s adják át neki. Minthogy e két személy a terhelt házastársa által igazgatott iskola pedagógusa volt, a felszólításnak eleget tett, s 1996. november 13-án felvette, majd 1996. november 14-én átadta a pénzt a terheltnek.
A terhelt a 2.500.000 forintot 1996. november 14. és 1996. december 20. közötti időben - azért, hogy az önkormányzat a Befektető és Értékesítő Rt. alaptőkéjébe befizetést teljesítsen - átadta az Rt. képviselőjének, így az említett összeggel sajátjaként rendelkezett. A terheltnek erre sem az alapítvány kuratóriumától, sem az önkormányzat képviselő testületétől nem volt felhatalmazása.
4/ 1996. december 13-án ismeretlen befizető az alapítvány "iskola" megjelölésű bankszámlájára 1.375.000 forintot utalt át a "dűlő vízvezeték támogatása" megjelöléssel. A terhelt erről tudomást szerezve ismét felszólította az alapítvány két képviselőjét, hogy a pénzt vegyék fel, s adják át neki. Ez 1996. december 16-án meg is történt. A terhelt az 1.375.000 forintot sem az önkormányzat számlájára, sem a dűlői vízmű társuláshoz nem fizette be, azt eltulajdonította és ismeretlen módon felhasználta.
5/ 1998. június 12-én alapítványi támogatás címén ismeretlen befizető az alapítvány "iskola" alszámlájára 600.000 forintot fizetett be. Ezt az összeget a terhelt felszólítására ezúttal is az előbb említett két személy vette fel 1998. január 16-án, s adta át a terheltnek, aki azzal sajátjaként rendelkezett, mivel azt az általános iskola felújítási munkálatainak finanszírozására fordította.
6/ A község önkormányzata 1992. október 15-én bérleti szerződést kötött a belgiumi székhelyű nonprofit egyesülettel az iskolaépület bérbeadására az 1993-1997. évek június 15-től szeptember 1-ig terjedő időszakára. A bérleti díj éves összege 250.000 forint volt. A felek 1997. február 21-én 1997-1999. év hasonló időszakára újabb bérleti szerződést kötöttek, ezúttal az éves bérleti díj 200.000 forintot tett ki.
Az 1992. október 15-i szerződést a felek akként egészítették ki, hogy az 1996. évre a bérleti díj összegét 400.000, míg 1997. évre 450.000 forintra módosították azzal, hogy az önkormányzat beruházásokkal - amelyek értéke nem haladhatja meg az 1.500.000 forintot - javítja az épület műszaki állapotát. 1996. március 14-én a felek az 1996. június 1. és 2001. május 31. közötti időszakra ugyancsak bérleti szerződést kötöttek az önkormányzat épületének egy 102 m2-es részére.
A külföldi egyesület magyarországi képviselete 1998. május 9-én a felsorolt munkálatok 1998. július 1-jei elkészülte esetén 500.000 forint megfizetését vállalta.
A terhelt a külföldi szervezettől 1996. március 13. és 1998. május 27. között - kilenc részletben - összesen 2.545.785 forintot vett át. Ezeket az összegeket az önkormányzat számlájára nem fizette be, a pénz ismeretlen helyre került. Az 1.100.000 forintért vásárolt építőanyagot is beszámítva összesen 3.995.785 forint állt ilyen módon a terhelt rendelkezésére. Az iskola felújítása során 2.495.525 forint értékben vásároltak anyagot, illetve végeztek munkát, a különbözetként jelentkező 1.500.260 forintot a terhelt ismeretlen módon felhasználta.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!