A Tatabányai Törvényszék Bf.364/2013/15. számú határozata sikkasztás bűntette tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 335. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 53. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 335. §, 348. §, 352. §, 353. §, 363. §, 371. §, 372. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §, 37. §, 38. §, 74. §, 79. §, 81. §, 85. §, 372. §, 459. §] Bírók: Király Szonja, Korcsok Marianna, Széplakiné dr. Balogh Éva
Tatabányai Törvényszék, mint másodfokú bíróság
2.Bf.364/2013/15.
A Tatabányai Törvényszék, mint másodfokú bíróság Tatabányán, 2014. évi április hó 3. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta az alábbi
í t é l e t e t :
A törvényszék sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt N. M. Gy-né született G. M. ellen indított büntető ügyben az Esztergomi Járásbíróság 2013. évi április hó 29. napján kihirdetett 3.B.310/2008/102. számú ítéletét megváltoztatja azzal, hogy a vádlott terhére rótt bűncselekményeket egységesen:
sikkasztás bűntettének (Btk. 372. § (4) bekezdés b/ pont, (2) bekezdés bc/ pont),
36 rb. sikkasztás bűntettének (Btk. 372. § (1) bekezdés, (3) bekezdés b/ pont, (2) bekezdés bc/ pont) és
6 rb. sikkasztás vétségének (Btk. 372. § (1) bekezdés, (2) bekezdés bc/ pont) minősíti.
Ezért a vádlottat - halmazati büntetésként - az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetésre ítéli, a szabadságvesztés büntetés felfüggesztésére vonatkozó ítéleti rendelkezés érintetlenül hagyása mellett.
A kiszabott szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetén a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
A vádlottal szemben 22.000.- (huszonkettőezer) Ft összeg erejéig vagyonelkobzást rendel el.
K. S. (...D., B. G. ltp. ... ...) magánfél részére 33.000.- (harmincháromezer) Ft megtérítésére kötelezi a vádlottat kártérítés címén.
A. I. magánfél részére megállapított 165.000.- (százhatvanötezer) Ft kártérítési igényt A. G. I. (... D., H. K. ltp. ... ..) és A. P. A. (... K., L. k. ...) törvényes örökösök részére megítéltnek tekinti.
M. L. magánfél polgári jogi igényére vonatkozó ítéleti rendelkezést azzal változtatja meg, hogy a magánfél polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasítja.
T. E. magánfél által előterjesztett polgári jogi igényt elutasítja.
B. (F.) M., K. Zs., S. Gy. F., K. J-né, H-né K. M., L. L., M. H., D. A-né, J. É. M., H. I-né, P. J., P. Z., K. J-né, K. P., K. F-né, P. K-né, N-né H. M., G. J., G. L. A., B. B-né, E-né H. I. P., B. I., W. Cs., N. P-né, N. Z., M. L., P-né F. F., S. P. magánfelek polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja.
A vádlottat terhelő eljárási illeték összegét 8.800.- (nyolcezer-nyolcszáz) Ft-ra mérsékli azzal, hogy a megállapított eljárási illetéket leletezés terhe mellett az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 (tizenöt) napon belül köteles megfizetni.
A bűnügyi költségre vonatkozó ítéleti rendelkezést azzal változtatja meg, hogy az állam terhén 419.435.- (négyszáztizenkilencezer-négyszázharmincöt) Ft bűnügyi költség marad.
Egyebekben helybenhagyja azzal, hogy Sz. Gy. magánfél neve helyesen Sz. Gy..
I n d o k o l á s :
Az Esztergomi Járásbíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki 10 rb. sikkasztás bűntettében (1978. évi IV. törvény 317. § (1) bekezdés, (2) bekezdés II. fordulat c) pont, (5) bekezdés b) pont), 33 rb. sikkasztás bűntettében (1978. évi IV. törvény 317. § (1) bekezdés, (2) bekezdés II. fordulat c) pont, (4) bekezdés b) pont), ezért a vádlottat - halmazati büntetésül - 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Kötelezte a vádlottat, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 30 napon belül fizessen meg kártérítés jogcímén L. M-né magánfél részére 100.000.- Ft-ot, Sz. Gy. magánfél részére 250.000.- Ft-ot, P. F. I-né magánfél részére 60.000.- Ft tőkét és 2004. október 26. napjától a kifizetés napjáig terjedő törvényes kamatait, B. I. magánfél részére 54.257.- Ft tőkét és 2004. szeptember 27. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatait, T. J-né magánfél részére 104.000.- Ft-ot, Ú. F. magánfél részére 100.000.- Ft tőkét és 2004. szeptember 23. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatait, B. B. magánfél részére 50.000.- Ft tőkét és 2004. október 9. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatait, M. L. magánfél részére 440.000.- Ft tőkét és 2005. február 22. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatait, A. I. magánfél részére 165.000.- Ft-ot, D. I. magánfél részére 120.000.- Ft-ot, S. P. magánfél részére 140.000.- Ft-ot, N. T-né magánfél részére 55.000.- Ft-ot. Kötelezte a vádlottat, hogy 98.000.- Ft illetéket - külön felhívásra - az államnak fizessen meg. B. M. (korábbi nevén F. M.), K. Zs. É., S. Gy. F., K. J-né, K. J-né, H-né K. M., L. L., M. H., D. A-né, J. É. M., H. I-né, P. J., P. Z., K. P., K. F-né, N-né H. M., G. J., G. L. A., B. B-né, E-né H. I., B. I., W. Cs., N. P-né, N. Z., M. L., P-né F. F. magánfelek által előterjesztett polgári jogi igényeket elutasította. Kötelezte a vádlottat 236.135.- Ft bűnügyi költség állam részére történő megfizetésére és megállapította, hogy a megismételt eljárásban felmerült bűnügyi költség az állam terhén marad.
Az elsőfokú ítélettel szemben a vádlott és védője felmentés érdekében és a megítélt polgári jogi igények elutasítása végett, K. F-né, N-né H. M. és B. M. magánfelek a polgári jogi igények elutasítása miatt jelentettek be fellebbezést.
A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség Bf.283/2005/11. számú átiratában T. E. nyomozati vallomásának felolvasásával bizonyítás felvételét, a tényállás kiegészítését, a polgári jogi igényre vonatkozó ítéleti rendelkezés megváltoztatását, a zár alá vétel feloldásáról való rendelkezést, illetve a vádlott édesanyja nevének A. M. névre helyesbítését, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.
A vádlott és védője írásban indokolt jogorvoslati kérelmében hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, miután az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás hiányos és részben ellentétes az iratok tartalmával, illetve az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat helytelenül értékelve helytelen következtetést vont le a vádlott bűnösségére és a polgári jogi igényekre vonatkozóan.
1.a.) Megalapozatlannak tartotta az elsőfokú ítélet azon megállapítását, hogy a vádlott a hirdetésekben jelentős árengedményt ígért, hivatkozva a tényállásbeli időszak hirdetési újságaiban fellehető hirdetésekre, melyben 15-20 %-os mértékű árengedményeket ígértek.
1.b.) Félreérthetőnek, bár a tényekkel megegyezőnek tartotta azt az ítélet 4. oldalának 9. bekezdésében tett megállapítást, hogy a R. Kft.-nél az a kereskedelmi gyakorlat alakult ki, hogy a nyílászárókat megrendelő vevőktől a vádlott a megrendelés értékének 50 %-a erejéig terjedő vagy foglalót vagy előleget kért, míg tévesnek tartotta azt az ítéleti megállapítást, hogy az előlegként vagy foglalóként átvett összegek fedezték a nyílászárók legyártásának az árát.
1.c.) Hivatkozott arra, hogy az ítélet azon ténymegállapítása helyes, hogy a vádlott mint a R. Kft. ügyvezetője a sértettektől felvett pénzösszeget a R. Kft. más kiadásaira, tartozásaira, üzletmenetében felmerülő egyéb kiadásaira fordította és az átvett előlegek egy része nem került lekönyvelésre, abból azonban, hogy az ítélet nem tartalmaz olyan ténymegállapítást, amely szerint a vádlott a sértettektől átvett előlegeket valamilyen részében ne a Kft. kiadásaira fordította volna, magából a könyvelési hiányosságból nem következik, hogy a sértettektől átvett pénzösszegeket a vádlott nem a társaság kiadásaira fordította volna.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!