A Miskolci Törvényszék Bf.385/2020/8. számú határozata közúti baleset okozásának vétsége (HALÁLOS közúti baleset okozásának vétsége) tárgyában. [2017. évi XC. törvény (Be.) 592. § (1) bek.] Bírók: Pabis Attila, Páricsiné dr. Nagy Ágnes, Spisák Sándor

Kapcsolódó határozatok:

Kazincbarcikai Járásbíróság Bpk.168/2017/2., Kazincbarcikai Járásbíróság B.277/2019/15., *Miskolci Törvényszék Bf.385/2020/8.*, Kúria Bfv.914/2021/7. (BH 2022.6.146)

***********

Miskolci Törvényszék, mint másodfokú bíróság

7.Bf.385/2020/8. szám

A Miskolci Törvényszék, mint másodfokú bíróság Miskolcon, a 2021. február 08. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és 2021. február 19. napján kihirdette a következő

végzést:

A halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt Terhelt1 és társa ellen indult büntetőügyben a Kazincbarcikai Járásbíróság 2020. július 08. napján kelt 13.B.277/2019/15. számú ítéletét Terhelt2 II. r. vádlott tekintetében helybenhagyja.

I n d o k o l á s

[1] A Kazincbarcikai Járásbíróság a rendelkező részben megjelölt ítéletében Terhelt2 II. r. vádlottat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban Btk.) 235.§ (1) bekezdése és (2) bekezdés b./ pontja szerinti közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Megállapította, hogy az eljárás során Terhelt2 II. r. vádlott vonatkozásában felmerült 321.405.- forint bűnügyi költség az állam terhén marad.

[2] Az ítélet ellen a nyilatkozattételre nyitva álló határidőn belül az ügyész Terhelt2 II. r. vádlott terhére bűnösség megállapítása és büntetés végett jelentett be fellebbezést.

[3] Az ügyészi fellebbezés szerint - a járásbíróság azon indokolásával szemben, hogy Terhelt2 II. r. vádlott terhére a vádiratban hivatkozott olyan KRESZ 34.§ (1) bekezdés b./ pontjában foglalt és más KRESZ szabályszegés sem állapítható meg, amely ok-okozati összefüggésben állt volna a baleset kialakulásával, illetve annak eredményével - a hivatkozott KRESZ szabályszegés és a baleset bekövetkeztében és annak eredményében az ok-okozati összefüggés megállapítható. A KRESZ 34.§ (1) bekezdés b./ pontja szerint előzni abban az esetben szabad, ha az előzni kívánó jármű előzését más jármű nem kezdte meg. A hivatkozott KRESZ szabály szerint az előzést akkor szabad megkezdeni, ha a járművezető meggyőződött az előzés végrehajtásának biztonságos feltételeiről, így arról, hogy a járműve előzését a mögötte haladó másik jármű még nem kezdte meg. A KRESZ kommentár alapján az előzés folyamata több szakaszra osztható fel, így az előzésre felkészülés szakasza, az előzési manőver megkezdése, amely a szemközti forgalmi sávba történő áttérés szakasza, az előzés tényleges végrehajtása, majd a menetirány szerinti forgalmi sávba visszatérés, mely az előzés befejezését jelenti.

Az előzés felkészülési szakaszában a járművezetőnek még a menetiránya szerinti forgalmi sávban kell tartózkodnia és ekkor kell meggyőződnie arról, hogy más mögötte haladó jármű megkezdte-e már az előzését. A járművezető csak akkor kezdheti meg a szemközti sávba való áttérést, ha már meggyőződött arról, hogy az előzés biztonságos feltételei adottak. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság ítéletének 42./ pontjában arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel Terhelt2 II. r. vádlott által vezetett jármű a felezővonalat nem lépte át, így gyakorlatilag az előzésbe sem kezdett bele, csupán annak előkészületi szakaszát hajtotta végre, mely az általa vezetett jármű jellegéből adódóan egy hosszabb több másodpercet idénybe vevő időszak, így terhére a KRESZ 34.§ (2) bekezdés b./ pontjában írt szabályszegést nem lehet felróni.

Amennyiben a járásbíróság indokolását fogadnánk el, úgy az ahhoz vezetne, hogy a járművezetőnek akkor kellene meggyőződnie arról, hogy a mögötte haladó jármű megkezdte-e már az előzését, amikor a szemközti forgalmi sávba áthúzódik. Az ügyészi álláspont szerint azzal, hogy Terhelt2 II. r. vádlott a tényleges előzési manőver megkezdése előtt csupán 12,9 másodperccel nézett bele a visszapillantó tükörbe és nem közvetlenül a manőver megkezdésekor, megvalósította a KRESZ 34.§ (1) bekezdés b./ pontjában foglalt rendelkezést, mely még akkor is így van, ha csupán járműve visszapillantó tükre ért át a szemközti forgalmi sávba. Terhelt2 II. r. vádlott a balra irányjelző készüléket használta, megkezdte a forgalmi sávokat elválasztó terelővonalhoz balra húzódni, időközben észlelte, hogy Terhelt1 I. r. vádlott már előzési helyzetben van, így előzési szándékáról lemondott és visszahúzódott az általa igénybe vett forgalmi sávba jobbra. Terhelt2 II. r. vádlott ezen magatartását - szemben a bíróság 41./ pontban kifejtett álláspontjával - Terhelt1 I. r. vádlott nem értékelhette másként, minthogy Terhelt2 II. r. vádlott előzni kíván és ez vezetett ahhoz, hogy Terhelt1 I. r. vádlott a járművét balra kormányozva letért az úttestről, mely a baleset bekövetkeztéhez vezetett.

Ezért az elsőfokú ítélet megváltoztatását, Terhelt2 II. r. vádlottnak a Btk.235.§ (1) bekezdése, illetve (2) bekezdés b./ pontja szerinti halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségében való bűnösnek kimondását, vele szemben szabadságvesztés büntetés kiszabását, a végrehajtási fokozat fogházban való megállapítását, a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését, annak megállapítását, hogy - a végrehajtás elrendelése esetén - a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap, a közúti járművezetéstől történő eltiltását, a közúti járművezetéstől eltiltás tartamába a vezetői engedély leadásától eltelt idő beszámítását és a Terhelt2 II. r. vádlott vonatkozásában felmerült bűnügyi költség viselésére történő kötelezését indítványozta.

[4] A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség 2020. november hó 13. napján kelt Bf.főügyészi indítvány száma számú átiratában a bejelentett ügyészi fellebbezést annak helyes indokainál fogva, de kiegészítésekkel tartotta fenn. Észrevételezte, hogy a járási ügyészség fellebbezésében megjelölt Be.583.§ (3) bekezdés a./ pontja téves jogszabályi hivatkozás.

A felülbírálatot érintően kifejtette, hogy a járásbíróság az eljárási szabályok betartásával folytatta le a bizonyítási eljárást, azonban a Terhelt2 II. r. vádlott tekintetében megállapított tényállás részben felderítetlen, a Be.592.§ (2) bekezdés b./ pontjában írt okból részben megalapozatlan, ugyanis a járásbíróság nem vizsgálta azt az Terhelt1 I. r. vádlott által hangoztatott körülményt, hogy amikor észlelte a Terhelt2 II. r. által vezetett gépkocsi balra térését - az általa vezetett gépkocsi balra kormányzása előtt - hangjelzést adott. A tényállás teljeskörű megállapítása érdekében a másodfokú eljárásban további bizonyítás felvétele szükséges, melynek során indokolt Terhelt1 I. r. vádlottat ezen körülmény pontosítása érdekében meghallgatni, majd az elhangzottak alapján annak ismeretében kiegészítő igazságügyi műszaki szakértői vélemény beszerzése szükséges mindkét vádlott reakciópontja változásának tisztázása érdekében. A főügyészség álláspontja szerint az elsőfokú ítélet a Be.592.§ (2) bekezdés d./ pontja alapján részben megalapozatlan, mert a járásbíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett. A jelenleg megállapítható tényállásból egyértelműen levonható az a további megállapítás, hogy a közúti balesethez vezető okfolyamatot Terhelt2 II. r. vádlott vészhelyzetet generáló magatartása indította el, melyhez kapcsolódott Terhelt1 I. r. vádlott abszolút sebességtúllépésben megnyilvánuló KRESZ szabályszegése. Terhelt2 II. r. vádlott tényállásban rögzített magatartása a közlekedés többi résztvevője számára egyértelműen az előzési folyamathoz felkészülést, majd azonnali folytatásaként az előzés megkezdését jelenti. Az igazságügyi műszaki szakértői vélemény rögzítette, hogy a Terhelt2 II. r. vádlott által vezetett tehergépkocsi bal hátsó ikerkerekeinek féknyoma közvetlenül a terelő vonal mellett van, tehát a bal oldali forgalmi sávba a bal oldali visszapillantó tükör áttért, a két gépkocsi között csupán 30 cm oldaltávolság volt.