A Gyulai Törvényszék M.70023/2023/9. számú határozata pótlék tárgyában. [2012. évi I. törvény (Mt.) 143. § (4) bek.] Bírók: Fodorné dr. Szabó Zsuzsanna, Juhász Gábor, Stier Istvánné

Gyulai Törvényszék

mint munkaügyi perben eljáró elsőfokú bíróság

Az ügy száma: 7.M.70.023/2023/9/I.

A felperes: felperes neve (lakóhely: felperes lakcíme)

A felperes képviselője: dr. Hevesi Szilvia egyéni ügyvéd (székhely: ügyvéd székhelyének címe.), illetve ügyvezető elnök neve ügyvezető alelnök által képviselt szakszervezet elnevezése (székhely: szakszervezet székhelyének címe)

Az alperes: alperes teljes elnevezése (székhely: alperesi székhely címe.)

Az alperes képviselője: dr. Fetzerné dr Landi Anett kamarai jogtanácsos (székhely: alperesi székhely címe.)

A per tárgya: elmaradt heti pihenőidő, rendkívüli munkaidőben történt munkavégzés fejében járó bérpótlék

Í t é l e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 113214 (száztizenháromezer-kétszáztizennégy) forint perköltséget.

A bíróság megállapítja, hogy 135856 (százharmincötezer-nyolcszázötvenhat) forint eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül elektronikus kapcsolattartás útján fellebbezésnek van helye, melyet - a Szegedi Ítélőtáblához címezve - a Gyulai Törvényszéknél lehet előterjeszteni. Munkaügyi perben a fellebbezési eljárásban nem kötelező a jogi képviselet. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, vagy ha a fellebbezés csak a perköltség viselésével vagy összegével kapcsolatos, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, vagy ha a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

[1] A település megnevezése lakos felperes mozdonyvezető, utazó munkavállaló, a kollektív szerződés (KSz.) szóhasználatában vezényelt vontatási utazó, akire kiterjed a KSz. és annak Helyi Függeléke (HF) hatálya; Magyarországon végzi munkáját, nem minősül az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkaválalónak; a 2018. január 1-től 2020. december 31-ig tartó perbeli időszakban havi munkaidőkeretben történik a foglalkoztatása, a megszakítás nélküli munkarend keretei között esetében egyenlőtlen munkaidő-beosztás érvényesül, illetve vezényelt vontatási utazói munkaidőkeretben foglalkozatott utazói munkarend érvényesül.

[2] Felperes részére napi pihenőidő gyanánt az általános szabályhoz (11 óra) képest kedvezőbb, 12 órás úgynevezett lakóhelyi napi pihenőidőt biztosított a munkáltató. A 2005. évi CLXXXIII. törvény (Vasúti tv.) 68/B. § (1) bekezdése folytán érvényesült a megszakítás nélkül tizenkettő óra lakóhelyi napi pihenőidő utalással a 68/A.§ (4) bekezdésére. A telephely település megnevezése telephelyhez tartozó felperes lakóhelyét tekintve közigazgatási határon kívül (vidéken) lakó; a munkáltatói jogok gyakorlása szerinti szervezeti egységre a Szeged TSZVI KSz. Helyi Függeléke (HF) rendelkezései (16. § 2. pontja) az irányadóak, így a lakóhelyi napi pihenőidő biztosítása kapcsán felperes vidéki besorolása alapján 75+75 perc a munkahelyről a lakásra és a lakásról a munkahelyre történő utazás kijelölt ideje, annak érdekében, hogy a lakóhelyi napi pihenőidő az általános napi pihenőidőhöz képest hosszabb, nettó időben érvényesülhessen.

[3] Az alperesi munkáltató gyakorlata szerint lakóhelyi napi pihenőidőt és utazási időt a heti pihenőidőt/heti pihenőnapokat megelőzően nem jelölt ki, nem biztosított, továbbá egyéb távollétek, így az üzemei tanácsi, illetve szakszervezeti tagsággal összefüggő munkaidő-kedvezmény, illetve a szabadsággal, fizetett szabadsággal érintett napok vonatkozásában sem került lakóhelyi napi pihenőidő kijelölésre és ilyenkor ehhez tapadó utazási idő sem merülhetett fel.

[4] A munkaidő-beosztás jogát a munkáltató akként gyakorolja, hogy a megelőző hónap 23-adikáig, februárban 21-edikéig elkészül a vezénylés, mely terv-vezénylésben kijelölésre, illetve beosztásra kerül a munkaidő és a pihenőidő, illetve ez a Ksz. 30. § 1. pontjában foglaltak szerint közlésre kerül, arról a munkavállalók értesülnek. Amennyiben a vezényelt munkavállalók munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó bejelentése a vezénylés elkészítése időpontjáig ismertté válik, a vezénylés elkészítésével megbízott, a munkaidő beosztásban a bejelentésben meghatározott időpontra napi teljes munkaidőnek megfelelő időtartalmú (8 óra szolgálatot, távolétet) tervez be, ha a bejelentésre később kerül sor, a vezénylés elkészületét követően a kikérés miatt ténylegesen nem teljesített, de vezénylésben szereplő szolgálatnak az időtartama kerül figyelembevételre mint munkaidő-kedvezmény.

[5] A munkáltató a napi és heti pihenőidő fogalmak értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban a több évtizedes, közösségi jog implementálása utáni - munkaügyi közigazgatási szempontjából megvalósulásában ellenőrzött - magyar munkajogi szabályozásnak és értelmezésének megfelelően járt el, és ennek megfelelően történt az utazási idő-kijelölés gyakorlata is.

[6] Felperes a megszakítás nélküli tevékenység következtében, illetve az egyenlőtlen munkaidő-beosztás folytán az általános heti munkarendnek megfelelő heti 5 napnál általában kevesebb napon dolgozik, beosztott munkaidején túl pihenőidejét tölti.

[7] Az alperesnél kollektív szerződés (KSz.) volt hatályban, melynek releváns, 46. § és 47. §-ban foglalt szabályai nem változtak. A Ksz. mellékletei 2017. december 1. napjától hatályosak, ezt követően 2018. január 1. napjától, majd 2019. január 31. napjától, végül 2020. július 1. napjától hatályosulnak a kollektív szerződések.

[8] A KSz. "A PIHENŐIDŐK" címet viselő 4. fejezetének 47. §-a releváns rendelkezései szerint történt a heti két pihenőnap beosztása, akként, hogy két szolgálat között legalább 48 óra megszakítás nélküli pihenőidő legyen, illetve havonta egyszer úgy történt a 48 óra pihenőidő biztosítása, hogy abban egy teljes szombat és vasárnap is beleesett. A pihenőnap (pihenőidő) annak kezdő és befejező időpontjai feltüntetésével került kijelölésre. A munkarend szerint a heti referencia-időszak alapján biztosított heti pihenőidő kiadására sor került a felperes esetében, azzal, hogy a KSz. folytán kettőnél több pihenőnap összevontan is kiadható volt, illetve hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező volt. A 48 órát kitevő pihenőnapok helyett, hetenként legalább 42 órát kitevő megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható volt, azzal, hogy a munkaidőkeret átlagában legalább 48 óra heti pihenőidőben a felperesnek részesülnie kellett. Havonta legalább 1 alkalommal a pihenőidőt úgy kellett biztosítani, hogy annak tartalma szombat 0 órától hétfő reggel 6 óráig terjedjen.

[9] Pótlék-kérdésben a Ksz. 10. számú melléklete 11. § tartalmazza a vontatási utazó munkavállalókra vonatkozó külön rendelkezéseket, melynek lényege, hogy az Mt. rendelkezései az irányadóak (pl: Mt. 143. (4) bek. - 100 %), kivéve pihenőnapon végzett munka esetében (KSz. 40. § 1. pont c) alpont), ha a sávosan megállapított rendkívüli munka pótlék-mértéke a munkavállalóra nézve kedvezőbb (1-200 óráig 50%; 201-300 órigi 150%). 300 óra fölött külön további 100 óra rendkívüli munkavégzésére vonatkozó írásbeli megállapodás esetén a pótlék-mérték 195 %, azonban külön megállapodás csak 2019 és 2020 években érvényesült.