A Budaörsi Járásbíróság G.21423/2012/7. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. Bíró: Szücs Katalin

Budaörsi Járásbíróság

10.G. 21.423/2012/7. szám

A Budaörsi Járásbíróság a ........................................... jogtanácsos által képviselt ...................................... (...................................... szám) felperesnek - ................................................. jogtanácsos által képviselt ............................................... (.................................................. szám) alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 361.020,- (Háromszázhatvanegyezer-húsz) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Budapest Környéki Törvényszéknek címezve a Budaörsi Járásbíróságon kell írásban, 3 példányban előterjeszteni.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

I N D O K O L Á S

A bíróság a felperes keresete, az alperes nyilatkozata, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A ................................ mint vállalkozó és az alperes mint megrendelő között írásbeli vállalkozási szerződések jöttek létre, melynek alapján a ............................... a ......................... kivitelezési munkáinak elvégzésére, az alperes pedig díj fizetésére vállalt kötelezettséget azzal, hogy a vállalkozói díj egy részét a vállalkozó által elvégzett munka átadásakor nem volt köteles a .................................. részére megfizetni, hanem azt garanciális visszatartásként visszatartotta.

A ................................... és az alperes között a fenti feltételekkel a nagyatádi ......................... cölöpalapozási munkálataira 2009. május 18. napján, a hajdúböszörményi ................................ mélyalapozási munkáinak elvégzésére 2009. július 24. napján, a bicskei .................................. mélyépítési munkálataira 2010. február 4. napján jött létre szerződés. Ezt követően a csongrádi és törökszentmiklósi ..........................................mélyalapozási munkáira is jött létre vállalkozási szerződés a felek között.

Budaörsi Járásbíróság - 2 -

10.G. 21.423/2012/7. szám

A fenti szerződések 5.13. pontjában kikötésre került, hogy a ......................................... az alperessel szembeni követeléseit harmadik személyre engedményezni nem jogosult, kivéve, ha erre az alperes külön írásos engedélyt nem ad.

A ........................................... mint engedményező és a felperes mint engedményes 2010. augusztus 23. napján írásbeli engedményezési szerződést kötöttek, melynek értelmében a ......................................... az alperessel szemben fennálló garanciális visszatartásból eredő követelését a felperesre engedményezte.

A felperes keresettel fordult a bírósághoz, és módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 7.220.411,-Ft vállalkozói díj, továbbá 1.227.500,-Ft után 2011. július 1. napjától, 2.045.100,-Ft után 2011. szeptember 1. napjától, 1.239.168,-Ft után 2012. március 1. napjától, 687.400,-Ft után 2012. július 1. napjától, 2.021.243,-Ft után 2012. szeptember 1. napjától a kifizetés napjáig a Ptk. 301/A. §-a szerinti késedelmi kamat, valamint perköltség megfizetésére. A felperes keresetét a Ptk. 389. §-ára és a Ptk. 328. § (1) bekezdésére alapította.

A felperes hivatkozott arra, hogy az alperesnek a nagyatádi .................... kapcsolatban a .................................................. által elvégzett vállalkozási munkálatokért a vállalkozói díjból visszatartott 1.227.500,-Ft tartozása áll fenn, melynek esedékessége 2011. június 30. napja volt. A hajdúböszörményi .......................... cölöpalapozási munkálataival kapcsolatban 2.045.100,-Ft tartozása áll fenn, amely 2011. augusztus 31. napjáig volt esedékes, a bicskei .............................. cölöpalapozásával kapcsolatban 1.239.168,-Ft fizetési kötelezettsége van az alperesnek, amely 2012. február 29. napjáig volt esedékes, a törökszentmiklósi ................ alapozással kapcsolatos kivitelezési munkák ellenértékeként 687.400,-Ft tartozása áll fenn az alperesnek, amely 2012. június 30. napjáig volt esedékes, a csongrádi ........................... végzett kivitelezési munkákkal kapcsolatban pedig 2.021.243,-Ft tartozása áll fenn az alperesnek, amely 2012. augusztus 31. napjáig volt esedékes. A garanciális visszatartásokból tehát mindösszesen 7.220.411,-Ft összegű igénye áll fenn a felperesnek az alperessel szemben.

Az alperes a kereset elutasítását, és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Hivatkozott arra, hogy a perbeli vállalkozási szerződésekben kikötésre került, hogy a .............................................. csak az alperes előzetes hozzájárulása esetén engedményezheti az alperessel szemben követelését harmadik személyre. Az alperes a felperes által hivatkozott engedményezéshez nem járult hozzá, ezért az engedményezési szerződés a Ptk. 215. § (3) bekezdése alapján létre sem jött, így a felperesnek nincs perbeli legitimációja.

A felperes álláspontja szerint az engedményezési szerződés a Ptk. 205. § (1) bekezdése és a Ptk. 328. § (1) bekezdése alapján érvényesen létrejött. A vállalkozási szerződésekben szereplő kikötés, mely szerint az alperes előzetes hozzájárulása szükséges az engedményezéshez, a felperessel mint mint engedményessel szemben nem hatályos, mivel az csak kötelmi hatállyal bír az alperes és az engedményező közti jogviszonyban. Az engedményezési szerződés esetében sem jogszabály, sem a szerződő felek megállapodása nem szabta harmadik személy beleegyezését a szerződés feltételéül.

A felperes álláspontja szerint az alperes és az engedményező megállapodása az engedményező és a felperes közti jogviszony tekintetében nem releváns.

Budaörsi Járásbíróság - 3 -