A Budapest Környéki Törvényszék Gf.21212/2013/5. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 112. §, 114. §, 115. §, 200. §, 215. §, 328. §] Bírók: Beszterceyné dr. Benedek Tímea, Bottka Erzsébet, Lukácsi Beáta

Kapcsolódó határozatok:

Budaörsi Járásbíróság G.21423/2012/7., *Budapest Környéki Törvényszék Gf.21212/2013/5.*, Kúria Pfv.21696/2013/3.

***********

Törvényszék

mint másodfokú bíróság

9.Gf.21.212/2013./5.

A Törvényszék, mint másodfokú bíróság a

által képviselt felperes neve(felperes címe) Kft. felperesnek - a által képviselt Zrt. (.) alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt a Járásbíróság előtt 10.G.21.423/2012./7. szám alatt 2013. február 8. napján kelt ítélete ellen a felperes által 8., 9. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a másodfokú bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 150.000.- (százötvenezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

INDOKOLÁS

A bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 361.020.- forint perköltséget.

Ítélete indokolásában megállapította, hogy a perben nem álló Kft. "fa" és a alperes között írásbeli vállalkozási szerződések jöttek létre, melyek 5.13. pontjában kikötötték, hogy a perben nem álló Kft. "fa" az alperessel szembeni követelését harmadik személyre engedményezni nem jogosult, kivéve, ha erre az alperes külön írásos engedélyt ad. A perben nem álló Kft. "fa", mint engedményező és a felperes, mint engedményes 2010. augusztus 23. napján írásbeli engedményezési szerződést kötöttek, melynek értelmében a Kft. "fa" az alperessel szemben fennálló garanciális visszatartásból eredő követelését a felperesre engedményezte. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Ptk. 200. § (1) bekezdése értelmében a felek a szerződés tartalmát szabadon állapíthatják meg amennyiben azt jogszabály nem tiltja. Ennek alapján a perbeli vállalkozási szerződésekben a Ptk. 328. §-ában foglaltaktól eltérő megállapodást kötöttek ki, melyet jogszabályt nem tilt, és az engedményezést az alperes előzetes hozzájáruló nyilatkozatához kötötték. A felek a szerződéses szabadság elvének megfelelően kizárhatják az engedményezés lehetőségét, azonban ha ennek ellenére az engedményezésre mégis sor kerül, az nem tekinthető érvényesnek. Nem vitásan az alperes a perbeli engedményezéshez nem járult hozzá, abba nem egyezett bele, mivel pedig a Ptk. 215. § (1) bekezdése alapján ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése szükséges, annak megtörténtéig a szerződés nem jön létre, így az alperes beleegyezésének hiányában az engedményezési szerződés sem jött létre. A Ptk. 215. § (3) bekezdése szerint beleegyezés hiányában a szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni, melyre tekintettel az engedményezési szerződés nem jött létre érvényesen, ezért a felperes nem jogosult a perbeli követelés tekintetében igényérvényesítésre, ezért a bíróság a felperes keresetét elutasította. A perköltségről a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján határozott.

Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, keresetének adjon helyt és marasztalja alperest a felmerült perköltségben.