BH+ 2013.4.141 A félelemkeltés céljával, életveszélyes fenyegetéssel elkövetett zaklatás megállapíthatóságát nem zárja ki az a körülmény, hogy a verbális fenyegetés a sértett bántalmazása közben hangzott el, de az utóbbi magatartás jogi értékelés nélkül maradt [Btk. 176/A. § (1) (2) bek. a) pont].

A városi bíróság a 2012. május 8-án kihirdetett és jogerős ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki zaklatás vétségében [Btk. 176/A. § (2) bek. a) pont]. Ezért őt 3 évre próbára bocsátotta.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a bűnösség megállapítása miatt, hatályon kívül helyezés érdekében.

Indokai szerint ártatlan, a felrótt bűncselekményt nem követte el, a sértettet (aki a felesége) nem bántotta. Az ügyben a sértettről készült fényképek nem valósak. Hivatkozott továbbá arra, hogy csupán védője rábeszélésére és feszült idegállapota miatt vette tudomásul a kihirdetéskor az ítéletet.

A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta és elutasítását indítványozta.

Az indítványban foglaltak alapján felülvizsgálatra nincs törvényi lehetőség.

A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.

A Be. 423. §-a (1) bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható; felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. § (1) bek., 388. § (2) bek.].

Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, vitatására. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

Ezzel szemben a felülvizsgálati indítvány - és annak felhívásra történt kiegészítése is - kizárólag olyan eljárásjogi indokokra hivatkozott, melyek nem szerepelnek a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontjában konkrétan és kimerítően meghatározott, a felülvizsgálatra okot adó eljárási szabálysértések között.

Valójában az irányadó tényállást, illetve a bíróság mérlegelésének helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, átértékelését célozta, tényállástól eltérő körülményekre hivatkozott és ezen keresztül kifogásolta a bűnösség megállapítását.

Az indítványban foglaltak kapcsán megjegyzi a Kúria, hogy az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti, miszerint 2010. szeptember 15-én a terhelt dulakodás közben a sértett fejét megütötte és megfenyegette, hogy megöli, elvágja a torkát, ami a sértettben komoly félelmet keltett, ezért aznap magánindítványt terjesztett elő.

Kétségtelen, hogy amennyiben a Btk. 176/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szóbeliségben megnyilvánuló zaklatás egyidejűleg bántalmazással jár, akkor utóbbinak a része, a bántalmazó indulatának kifejezője és a bántalmazással (testi sértéssel stb.) halmazatban nem értékelhető. Ez azonban nem jelenti, hogy amennyiben a bántalmazó magatartás nem nyer értékelést, akkor a szóbeli, félelmet keltő fenyegetés sem lenne felróható. Jelen esetben is erről van szó.

Észlelte ugyanakkor a Kúria, hogy a vád és a tényállás is tartalmaz olyan magatartást, ami kívül esik a magánindítvány határidején. Ez azonban legfeljebb a felrótt cselekmény folytatólagosként való minősítését érinti, s önmagában nem jelenti, hogy a bűnösség, vagy a kiszabott intézkedés törvénysértő. Ehhez képest felülvizsgálat okát nem képezi.

Ekként a Kúria - a Be. 424. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint tanácsülésen eljárva - a felülvizsgálati indítványt, mint törvényben kizártat a Be. 421. §-ának (2) bekezdése alapján elutasította. (Kúria Bfv. III. 726/2012.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria Budapesten, a 2012. év október hó 15. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t :