BH 1997.3.148 A művészeti alkotóközösségre vonatkozó jogszabály megsemmisítésével az alkotóközösség elvesztette jogi személyiségét, s társadalmi szervezetként kell - megalakulása után - nyilvántartásba vételét kérni [83/1982. (XII. 29.) MT r. 7-11. §, 27/1993. (IV. 29.) AB hat., 1989. évi II. tv. 3-5. §, 1989. évi XXXII. tv. 42. §, 49. § (1)-(2) bek.].

A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja 1984-ben vette nyilvántartásba a kérelmezőt a képzőművészet, az iparművészet, a fotóművészet és az ipari tervezőművészet egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 83/1982. (XII. 29.) MT rendelet alapján.

A kérelmező felügyelete 1992. október 1-jei hatállyal átkerült a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz, miután a 83/1982. (XII. 29.) MT rendeletet a 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelet módosította.

Az Alkotmánybíróság az 1993. április 29-én megjelent 27/1993. (IV. 29.) AB határozatával megállapította, hogy a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának megszüntetéséről és a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létesítéséről rendelkező 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelettel módosított, a képzőművészet, az iparművészet, a fotóművészet és az ipari tervezőművészet egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 83/1982. (XII. 29.) MT rendeletnek a művészeti alkotóközösségekre vonatkozó 7-11. §-ai alkotmányellenesek, ezért ezeket a rendelkezéseket megsemmisítette azzal, hogy az alkotmánybírósági határozat közzétételének napjával vesztik hatályukat. Tartalmazza az alkotmánybírósági határozat indokolása azt is, hogy a megsemmisítés folytán az alkotóközösségekre mint társadalmi szervezetekre az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) rendelkezései alkalmazandók. A kérelmező 1995. június 29-én érkezett beadványában előadta, hogy az 1984-ben elnyert jogi személyiségét az alkotmánybírósági határozat következtében sem vesztette el, álláspontja szerint nyilvántartásba vétele iránt volt felügyeleti szervének kellett volna intézkednie, melyet azonban elmulasztott.

Az elsőfokú bíróság a kérelmezőt hiánypótlásra hívta fel, a kérelmező azonban ennek nem tett eleget, hanem 1995. október 2-án érkezett beadványában az eljárás szabálytalansága miatt kifogást terjesztett elő arra alapítottan, hogy jogi személyisége a Ptk. 57. §-án és az egyesületekről szóló 1970. évi 35. tvr.-en alapszik. Elismerte, hogy az alkotóközösségekre és így reá is mint társadalmi szervezetre az 1989. évi II. törvény rendelkezései az irányadóak, de állította, hogy ismételt nyilvántartásba vétele nem lehetséges, hanem az addigi államigazgatási felügyeletet ellátó és nyilvántartást végző Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak kellett volna megkeresnie a bíróságot a 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet 7. §-a szerinti lajstromba vétel végett. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium - a bíróság felhívására közölt - jogi álláspontja szerint a Művészeti Alap az alkotóközösségeket nem az 1970. évi 35. tvr. alapján vette nyilvántartásba, ugyanis azok működése jelentősen eltért az egyesületi működéstől. Mivel pedig az Alkotmánybíróság döntése értelmében az alkotóközösségekre az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a döntés közzététele napjával jogi személyiségüket elvesztették, így az egyesületekre vonatkozó szabályok szerint kell megalakulniuk, és alapszabályukat a hatályos rendelkezéseknek megfelelően átalakítaniuk, amennyiben egyesületi formában kívánnak a jövőben tovább működni.

Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmező társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét megtagadta. A végzés indokolásában írtak szerint az Etv. 23. §-a értelmében a törvény hatálybalépése előtt külön jogszabály alapján létesített, illetőleg működő társadalmi szervezetek tevékenységére, szervezetére és felügyeletére e jogszabályok módosításáig vagy hatályon kívül helyezéséig a korábbi, rájuk vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Az Alkotmánybíróság a kérelmezőre mint alkotóközösségre vonatkozó szabályozást megsemmisítette, melynek következtében reá a társadalmi szervezetekre irányadó Etv. rendelkezései az alkalmazandók. A kérelmező azonban nyilvántartásba vétele iránt kérelmet nem terjesztett elő, a bíróság felhívásának nem tett eleget, nem igazolta, hogy az 1989. évi II. törvényben foglaltaknak megfelelően megalakult, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét, jelenléti ívét, az elfogadott alapszabályt és a tisztségviselők részéről a törvényben megkívánt nyilatkozatot nem csatolta. A törvényi feltételek fennálltának hiányában így az elsőfokú bíróság a nyilvántartásba vételt megtagadta.

Az elsőfokú bíróság végzése ellen a kérelmező nyújtott be fellebbezést, és elsődlegesen az első fokon eljárt bíróság újabb eljárásra és újabb határozat meghozatalára való utasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását kérte. Állította, hogy az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget, az eljárási kifogás figyelmen kívül hagyásának indokát nem közölte. Továbbra is hivatkozott a kérelmező arra, hogy jogképessége jelenleg is fennáll, mert az alkotmánybírósági határozat kihirdetésével nem az egyesülés jogról szóló törvény 23. §-ában előírt módosításról vagy hatályon kívül helyezéséről van szó. Kérte figyelembe venni, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény 43. §-ának (2) bekezdése szerint a jogszabály megsemmisítése nem érinti a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat és a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket.