BH 1981.4.143 A kártérítési kötelezettség késedelmes teljesítése a kártérítés mértéke szempontjából azzal a követelménnyel jár, hogy az időközben bekövetkezett értékemelkedés alapulvételével kell a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést megállapítani [Ptk. 355. § (1), (2) és (4) bek., 360. § (1) bek.].

Az alperes 1979. június 22-én a piacon a felperes elárusító bódéjából eltulajdonított egy bőrtáskát, amelyben 2500 forint készpénz és 39 db különböző érme volt.

Az alperes ellen a cselekmény miatt büntető eljárás is indult. A büntető bíróság jogerős ítéletével az alperes bűnösségét kisebb értékre elkövetett lopás vétségében megállapította.

Az érmék összértéke a cselekmény elkövetésekor 8160 forint volt, 1980. évben azonban az ezüstérmék értéke jelentősen emelkedett, így az eltulajdonított érmék összértéke már 19 655 forintot tett ki.

A felperes módosított keresetében kártérítésként 2500 forint, valamint az érméknek az ítélet meghozatala időpontjában meglevő értéke, vagyis 19 655 forint megfizetésére kérte az alperest kötelezni.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Tagadta, hogy az érméket és készpénzt a felperestől eltulajdonította volna.

Az első fokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy a felperesnek 22 155 forint kártérítést, valamint ez után az összeg után 1979. június 22-től járó évi 5% kamatot 15 nap alatt fizessen meg. Kötelezte az alperest emellett 1500 forint perköltség, valamint 1332 forint illeték megfizetésére is. Megállapította, hogy az eltulajdonított készpénzt és az érmék értékét az alperes a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése értelmében köteles megtéríteni.

Az eltulajdonított érmék darabszámát és típusát a büntető eljárás adataihoz és a perben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményéhez képest a felperes előadásával egyezően állapította meg. Az érmék értékére elfogadta a bíróság a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének a szakvéleményét. Erre figyelemmel a kártérítés összegét a Pp. 206. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással állapította meg.

A másodfokú bíróság ítéletével az első fokú ítéletet részben és akként változtatta meg, hogy az alperes által fizetendő kártérítést 10 661 forintra, a perköltség összegét 800 forintra, míg az első fokú eljárási illeték összegét 642 forintra leszállította. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította és úgy rendelkezett, hogy a fellebbezéssel felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A másodfokú bíróság álláspontja szerint: minthogy az érméket az alperes 1979. június 22-én tulajdonította el, azoknak csak a károkozáskori értékét lehet figyelembe venni.

A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.