BH 2013.2.38 I. Egyéb érdekeltként vesz részt a büntetőeljárásban a terheltként felelősségre nem vont az a természetes vagy jogi személy, aki bűncselekményből eredő vagy a bűncselekmény elkövetése során, avagy ezzel összefüggésben szerzett vagyonnal gazdagodott, s emiatt vele szemben vagyonelkobzást lehet elrendelni [Be. 55. § (1), (2) bek., Btk. 77/B. § (2) bek.].

II. A jogerős ügydöntő határozat ellen az egyéb érdekelt - minthogy a sértett eljárási jogait gyakorolhatja - felülvizsgálati indítvány benyújtására a vagyonelkobzásra kötelezés tekintetében sem jogosult; az ezzel összefüggő tulajdoni igényét azonban egyéb törvényes úton - polgári perben - érvényesítheti [Be. 417. § (1) bek. II. pont; Be. 55. § (3) bek.].

A városi bíróság ítéletével a polgármester és alpolgármester terhelteket bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett, az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettében és más bűncselekményekben, és ezért velük szemben büntetést szabott ki; továbbá a község önkormányzatával szemben 3 576 000 forint összegben vagyonelkobzást rendelt el.

Az ítélet ellen a község önkormányzata a vagyonelkobzás intézkedés mellőzése érdekében jelentett be fellebbezést.

A törvényszék, mint másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú ítéletet - azt az egyéb jogosultak által bejelentett fellebbezésekre is figyelemmel felülbírálva - helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozatokkal szemben e község önkormányzata, mint egyéb érdekelt jogi képviselője útján felülvizsgálati indítványt terjesztett elő.

Az indítványozó szerint az önkormányzat a jogerős ítélet szerinti vagyonelkobzással érintett összeggel nem gazdagodott, mivel a számlájukra utalt összeget a megjelölt feladatra használták fel. Továbbá álláspontja szerint az önkormányzat nem minősül gazdálkodó szervezetnek, ezért vele szemben vagyonelkobzásnak nincs helye, emellett a vagyonelkobzásnak egyébként sem jogalapja, mivel az Államkincstár az adósságrendezési eljárás ellenére sem kötelezte az önkormányzatot az összeg visszafizetésére.

Utalt végül arra, hogy a követelés részben elévült, részben pedig az adósságrendezés megindítását megelőzően keletkezett, így az adósságrendezési eljárás lezárását követően nem volt érvényesíthető.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta, mivel az nem jogosulttól származik.

A jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálatának az indítvány alapján nincs helye.

A felülvizsgálat olyan rendkívüli perorvoslat, amelynek hatóköre mind a kezdeményező személyét, mint az alapul szolgáló okokat tekintve is korlátozott.

A Be. 417. §-ának (1) bekezdése tételesen felsorolja mindazon személyeket, akik felülvizsgálati indítvány benyújtására jogosultak. Ebben a felsorolásban a büntetőeljárásban egyéb érdekeltként résztvevő nem szerepel.

A Btk. 77/B. §-ának (2) bekezdésén alapuló vagyonelkobzással érintett önkormányzat az eljárásban egyéb érdekeltként vett részt, ily módon felülvizsgálati indítvány benyújtására nem jogosult.

Mindezekre figyelemmel a Kúria a községi önkormányzat mint indítványát, mint nem arra jogosulttól származót a Be. 421. §-ának (2) bekezdése alapján - a Be. 424. §-ának (1) bekezdés a) pontja alapján tanácsülésen eljárva - elutasította.

Utal arra a Kúria, hogy a Be. - az egyéb érdekelt jogállásáról szóló - 55. §-ának (3) bekezdése szerint akkor, ha a bíróság vagyonelkobzást rendelt el, az egyéb érdekelt az ítélet jogerőre emelkedését követően a tulajdonjogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti. Mindebből következően az önkormányzat felülvizsgálati indítvány előterjesztésére ugyan nem jogosult, azonban a beadványában kifejtett álláspontját polgári peres eljárásban érvényesítheti.

(Kúria Bfv. I. 896/2012.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria Budapesten, a 2012. év szeptember hó 13. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t: