A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37584/2009/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. §, 78. §, 99. §, 115. §, 128. §] Bírók: Bauer Jánosné, Kovács Ákos, Kovács András
Kfv.III.37.584/2009/5.szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Leé Tamás László ügyvéd által képviselt Gy. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. felperesnek a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal alperes ellen kereskedelmi hatósági ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fővárosi Bíróság 2009. április 23. napján kelt 27.K.30.624/2009/3. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
í t é l e t e t :
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 27.K.30.624/2009/3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és egyben a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000.- /azaz tízezer/ forint elsőfokú és 10.000.- /azaz tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I N D O K O L Á S
A Budapest Fővárosi Polgármesteri Hivatal Jegyzője /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ 2007. január 19. napján kelt határozatával a B. Kft. kérelmére a B., J. u. 57-63. szám alatti 161.792 hrsz-ú ingatlan Hunyadi utca felőli részén két darab meglévő üzlet összevonásával egy üzlet kialakítására, meghatározott kikötések előírása mellett építési engedélyt adott, majd 2007. április 26. napján kelt határozatával a használatbavételi engedélyt is megadta. Az elsőfokú hatóság 2007. június 7. napján kelt XXI-614-13/2007. számú határozatával a felperes kérelmére az érintett ingatlanon 113. jelzőszámra "élelmiszer jellegű vegyes üzlet" TEÁOR 52.11 üzletkörű üzlet működését "J. ABC" elnevezéssel, 83 m² alapterületen, meghatározott kikötések előírása mellett engedélyezte.
A B., J. u. 57-63. szám alatti társasház közös képviselője az F. Közös Képviselet 2007. augusztus 8. napján kérte, hogy a nemlakás céljára szolgáló utcai üzlethelyiségeknek a működési engedélye kiadása előtt a tulajdoni közösség véleményét és hozzájárulását kérjék ki, és azt vegyék figyelembe a működési engedély megadása során. Az elsőfokú hatóság 2007. szeptember 5. napján kelt levelével válaszolt, majd ismételt kérelemre 2008. április 16. napján kelt levelével az alperes jogelődjéhez az iratokat felterjesztette, tekintettel a működési engedélyezési eljárást kifogásoló F. Bt. /a továbbiakban: közös képviselő/ panaszára, melyben a felügyeleti eljárás lefolytatását kérte, többek között sérelmezve azt is, hogy az elsőfokú hatóság a működési engedély kiadását megelőzve nem kérte ki a társasház tulajdonosainak hozzájárulását.
Az alperes jogelődje 2008. szeptember 10. napján kelt B-42-10059/3/2008. számú határozatával felügyeleti jogkörben eljárva az elsőfokú hatóság határozatát megsemmisítette, és új eljárás lefolytatására kötelezte. A határozat szerint az elsőfokú eljárásban a társasházat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ rendelkezései alapján ügyfélnek kellett volna tekinteni, ezért a megismételt eljárásban a társasház ügyfélként történő bevonásával kell az eljárást újból lefolytatni. Az alperes 2009. február 11. napján kelt B-3517/1/2009. számú határozatával a megsemmisítő és új eljárásra kötelező határozat indokolását kiegészítette, kifejtve, hogy mindazokat az eljárásba be kell vonni, akik az engedélyezési eljárás során ügyfélnek minősülnek. Amennyiben a lakóház tulajdonosi közösségének érdekét képviselő társasház nincs, akkor a ház minden egyes érdekelt lakója ügyfélnek tekintendő, aki ügyféli jogait gyakorolhatja.
A módosított határozatot a Fővárosi Bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte. Az ítélet indokolása szerint a működési engedély 2007. augusztus 7. napján jogerőre emelkedett, és a működési engedély megsemmisítése és az új eljárásra kötelezés felperes jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértette /Ket. 115. § /4/ bekezdés c/ pontja/. Az ítélet ugyanakkor rögzítette azt is, hogy az elsőfokú hatóság mulasztást követett el, amikor a működési engedélyezési eljárás megindulásáról a társasházat nem értesítette, bár a társasház ügyfélnek minősült, ez azonban a perben nem volt orvosolható, figyelemmel a felperes jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogára.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan a bíróság új eljárásra kötelezését. Előadta, hogy a perbeli időszakban hatályos az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997./I.22./ Korm. rendelet /a továbbiakban: R./ rendelkezései nem írta elő a társasház értesítését a működési engedély kiadásával kapcsolatos eljárásban, mely felperesi hivatkozással az alperes ugyan egyetért, azonban a Ket. 15. §-ának /1/ bekezdése alapján ettől függetlenül vizsgálandó volt, hogy van e olyan személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, az az ügyfélnek minősül.
Álláspontja szerint a jogerős ítélet sértette a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 221. §-át, valamint a Ket. 115. § /4/ bekezdés c/ pontját, figyelemmel a Ket. 78. § /1/ bekezdése, 99. §-ának /1/ bekezdése és 128. § /1/ bekezdés a/ pontjára. A jogerős ítélet nem vitatta, hogy a társasház ügyféli jogállással rendelkezett, ebben az esetben a határozatot közölni kellett volna vele, mivel nem közölték, ezért a fellebbezési határidő nem kezdődött meg, így az elsőfokú határozat nem volt jogerős. A jogerő léte pedig előkérdése annak, hogy jóhiszeműen szerzett vagy gyakorolt jogokról van-e szó, jogerő hiányában jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokról sem beszélhetünk.
Felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte az ítélet hatályában fenntartását annak helyes indokai alapján. Továbbra is hivatkozott az R. rendelkezéseire, amelyek még nem tartalmazták azt a később hatályba lépett előírást, amely szerint a társasház közös képviselője, azaz az intéző bizottság az eljárásról értesítendő. A jogerős működési engedély kiadása is olyan időpontban történt, amikor a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzése ugyan megtörtént, de a lakóingatlanokat még az építtető tulajdonolta, aki az eljárásról tudott, és az értékesítéssel nyilvánvalóan hozzájárult az üzlet működéséhez.
Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos az alábbi indokok alapján:
A Ket. 128. § /1/ bekezdésének a/ pontja szerint a hatóság elsőfokú döntése jogerőssé válik többek között akkor, ha ellene nem fellebbeztek és a fellebbezési határidő letelt. A Ket. 99. §-ának /1/ bekezdése értelmében a fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!