A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21389/2008/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §] Bírók: Bella Mária, Erményi Lajos, Uttó György

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék P.20235/2006/16., Győri Ítélőtábla Pf.20059/2007/10., *Kúria Pfv.21389/2008/4.* (BH 2009.1.9)

***********

Pfv.V.21.389/2008/4.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Zsitek István ügyvéd (1053 Budapest, Ferenczy István u. 28. V/5.) által képviselt felperesnek a Veszprém Megyei Bíróság (8200 Veszprém, Vár u. 19.) alperes ellen kártérítés iránt a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság előtt P.20.235/2006. szám alatt megindított és a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.059/2007/10. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által 28. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán indult eljárásban a 2008. október 2. napján tartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s :

A felperes a keresetében azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy az 1996. július 1-jén vásárolt benzines Volvo 850 típusú és a dízel katalizátoros Volvo 850 típusú személygépkocsik tulajdonjogát megszerezte és kötelezze a megyei bíróság alperest 7.600.000 forint kár és ennek 1996. július 1-jétől járó késedelmi kamata megfizetésére. A kereset ténybeli alapjaként előadta, hogy 1996. július 1-jén a gy-i székhelyű Kft. eladótól 2.600.000 forint vételárért megvásárolta a Volvo 850 típusú, B5254FS3269 motorszámú, benzinkatalizátoros és 5.000.000 forint vételárért a Volvo 850 típusú, 1Y001713 motorszámú, dízel katalizátoros személygépkocsikat, amelyeket az eladó telephelyén hagyott. A rendőrség a gépkocsikat lefoglalta. A V. Városi Bíróság a 10.B.499/1999/325. számú ítéletében a két gépkocsi kiadása iránti kérelmet elutasította és azok elkobzását rendelte el. Az ítélet ellen fellebbezéssel élt. A másodfokú eljárásban a V. Megyei Bíróság a 2002. március 13-án hozott 1.Bf.1164/2001/12. számú ítélettel az elsőfokú ítéletnek az elkobzásra vonatkozó rendelkezését helybenhagyta. Az elkobzás idején a gépkocsik a Ptk. 118. §-a értelmében már a tulajdonában voltak, mert azokat kereskedelmi forgalomban kötött adásvételi szerződéssel megszerezte, ezért álláspontja szerint a büntetőbíróságnak az elkobzásra vonatkozó rendelkezése jogszabálysértő volt. Emiatt őt a kifizetett vételárral egyező összegű kár érte. A kereset jogalapját a Ptk. 118. §-ában és a 349. §-ában jelölte meg.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes keresete abban az esetben lehetne alapos, ha megállapítható lenne, hogy az elkobzásról rendelkező ítéleti döntés felróható okok miatt a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen mérlegelésén alapult. A büntetőügyben eljárt elsőfokú bíróság a Btk. 314. § /2/ bekezdése alapján arra tekintettel utasította el a felperesnek a személygépkocsik kiadása iránti igényét és rendelkezett az elkobzásról, hogy az érdekelt jóhiszeműsége a rendelkezésre álló adatok alapján megkérdőjelezhető. A beszerzett bizonyítékokat meggyőződése szerint értékelte és a mérlegelést kellően megindokolta. Jogellenesség és felróhatóság nem állapítható meg a büntetőbíróság terhére, ami a Ptk. 339. § /1/ bekezdése szerint a kártérítésre kötelezésnek a jogszabályi feltétele.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett. Elsődlegesen annak a megváltoztatását, másodlagosan a hatályon kívül helyezését kérte azzal az indokkal, hogy az elsőfokú bíróság nem döntött a kereset megállapításra irányuló részéről és az elkobzás jogszerűségének a vizsgálatával érdemben nem foglalkozott.