A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21065/2008/3. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 115. §, 339. §] Bírók: Czukorné dr. Farsang Judit, Szabó Klára, Világhyné dr. Böcskei Terézia

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.21.065/2008/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla az Ivanovits és Kiss Ügyvédi Iroda (1137 Budapest, Szent István krt. 18. III/5., ügyintéző: dr. Kiss Gábor ügyvéd) és dr. Horvát Z. Péter Ügyvédi Iroda (1055 Budapest, Falk Miksa u. 14. fszt. 6., ügyintéző: dr. Horváth Z. Péter ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Ackermann Aladár ügyvéd (1081 Budapest, Népszínház u. 17.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megfizetése iránti perében - amelybe dr. Ackermann Aladár ügyvéd (1081 Budapest, Népszínház u. 17.) által képviselt Alperesi beavatkozó 1 (Alperesi beavatkozó 1 címe) I. rendű és felperes neve (felperes címe) által képviselt Alperesi beavatkozó 2 (Alperesi beavatkozó 2 címe) II. rendű beavatkozó az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - a Fővárosi Bíróság 2008. március 3. napján kelt 47.P/J.631.141/2005/47. számú ítélete ellen a felperes részéről 51., az alperes által 50. és 55. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 29.998.267 (Huszonkilencmillió-kilencszázkilencvennyolcezer-kétszázhatvanhét) forintot és ezen összeg után 2005. december 8-tól a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű kamatot.

Az alperest a terhére megállapított elsőfokú perköltség térítése alól mentesíti, és a felperest kötelezi, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 3.000.000 (hárommillió) forint elsőfokú részperköltséget.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Bíróság előtt 47.P/J.631.141/2005. számon folyó eljárásban a bíróság a felperes keresetétől az alperes viszont keresetét elkülönítette. A felperes keresete tárgyában részítéletet hozott. A fellebbezések folytán eljáró Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.706/2007/7. számú részítéletével jogerőre emelkedett a felperes keresete tárgyában hozott döntés.

Az alperes az elsőfokú eljárásban viszontkeresettel kérte annak megállapítását, hogy a felperest nem illeti meg a zálogjog a pécsi, dunaföldvári és zalaegerszegi ingatlanon lefoglalt 147.563.708 forint értékű ingóságon. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze a felperest: 8 napon belül adja a birtokába a pécsi telephelyen lefoglalt (29/A/1) listán szereplő ingóságokat 37.928.589 forint értékben, a dunaföldvári ingatlanon lefoglalt (29/A/2) listán szereplő ingóságokat 20.390.547 forint értékben és a zalaegerszegi telephelyen lefoglalt 89.244.572 forint értékű ingókat. Másodlagosan, ha az ingóságok nem lennének meg, akkor a jogellenes birtokba vétel időpontjában fennálló nyilvántartás szerinti értékük megtérítését kérte, mert az alperes kereskedelmi cég, akit a felperes jogellenes magatartása folytán a nyilvántartás szerinti árral megegyező kár ért. Perköltségként 900.000 forint illeték és 12.000.00 forint ügyvédi munkadíj megfizetését igényelte. Kérte az ítélet előzetes végrehajthatóvá nyilvánítását is.

Előadta, hogy a jogerős részítéletre figyelemmel nem volt jogszerű a felperes részéről a zálogjog gyakorlása, és ha törvényes zálogjoga lett volna, akkor sem illette volna meg az ingóságok elszállításának joga. A felperes jogcím nélkül tartja birtokában az alperes tulajdonát képező ingóságokat, ezért kérte az ingóságok kiadására kötelezni felperest. Előadta, hogy a jogerős részítéletben meghatározott bérleti díj követelése a felperesnek kielégítést nyert, így akkor se lenne joga az ingóságok birtokban tartására, ha a zálogjog megillette volna. Az volt az álláspontja, hogy pécsi és dunaföldvári ingatlanokról elvitt ingóságok köre és értéke is tisztázott. Egyébként is a felperes jogellenes magatartására figyelemmel a bizonyítási teher megfordul, és neki kell bizonyítani, hogy az érték nem a nyilvántartási ár. A zalaegerszegi telephely esetében lista nem készült, illetve csak jóval az ingóságok birtokba vétele után, ezért a 14/A/3-4 lista alapján kérte megállapítani a kiadni kért ingóságok körét és értékét.

A I. rendű alperesi beavatkozó az alperes viszontkeresetének teljesítését kérte.

A II. rendű alperesi beavatkozó mindvégig vitatta az alperes törvényes képviselőjének és jogi képviselőjének képviseleti jogát, erre figyelemmel a per tárgyalásának felfüggesztését kérte. Az volt az álláspontja, hogy addig nem nyilatkozik a viszontkeresetre, amíg az alperesnek törvényes képviselője nincs, illetve jelenleg ellenzi annak teljesítését.

A felperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte. Kezdetben csak a zalaegerszegi telephelyen lefoglalt ingóságok kapcsán érvényesített igény vonatkozásában kérte a per megszüntetését a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján a Pp. 130. §-ának (1) bekezdés d) pontjára figyelemmel. Az volt az álláspontja, hogy a birtokvédelmi eljárásban érvényesített igény folytán a jelen perben történő igényérvényesítés kizárt, a perfüggőségre figyelemmel. Később a teljes viszontkereset tárgyában kérte a per megszüntetését a Pp. 157. §-ának b) pontja alapján. Álláspontja ugyanis az volt, hogy a perben az alperesi képviselő meghatalmazásának csatolására a viszontkereset előterjesztésével együtt nem került sor, későbbi időpontban viszont a meghatalmazás már nem volt pótolható, mert 2004. december 20. óta nincs törvényes képviselője az alperesi cégnek, így nincs, aki a 2004. december 20. után előterjesztett viszontkereset érvényestésére meghatalmazást adjon. Állította a felperes, hogy az I. rendű alperesi beavatkozó képviseleti joga bejegyzésének hatályon kívül helyezése folytán szükséges megvárni saját képviseleti jogának bejegyzését, ezen eljárás befejezésig indítványozta a peres eljárás felfüggesztését. Elismerte ugyan, hogy képviseleti joga az cégnyilvántartásba nincs bejegyezve, de álláspontja szerint ez visszaható hatállyal fog megtörténni, ezért az alperesi képviselő meghatalmazását visszavonta. Az alperes jogi képviselőjének eljárását azért is kifogásolta, mert az általa kezdeményezett pótmagánvádas eljárásban első fokon nem jogerősen a jogi képviselő bűnösségét megállapították. Az volt az álláspontja, hogy a jogállamiság kérdőjeleződne meg, ha az alperesi jogi képviselő eljárhatna abban az ügyben képviselőként, amelyben az általa elkövetett bűncselekmény teremti meg jogi képviseletének jogalapját.

Érdemben a felperes keresetének elutasítását kérte és perköltséget igényelt. Az volt az álláspontja, hogy a dunaföldvári telephelyen zálogba vett tárgyak körét kivéve, a kiadni kért ingók nincsenek egyedi azonosításra alkalmas módon megjelölve, és értékük sincs igazolva. F. P. szakértő szakvéleménye alapján a pécsi telephelyről elszállított gumiabroncsok értékét 18.420.550 forintban, dunaföldvári ingatlanról elhozott gumiabroncsok értékét 11.577.715 forintban jelölte meg (47/F/1). A dunaföldvári egyéb ingóságok és a zalaegerszegi telephelyen zálogba vett ingóságok esetén az alperes tulajdonjogának igazolását kérte, a futózó üzemi gépsor esetében állította, hogy az nem az alperes tulajdona, hanem a II. rendű alperesi beavatkozóé, mert az alperes a vételárat 10 éve nem fizette meg. A zalaegerszegi ingók esetében állította, hogy azok a telephelyen vannak, a pécsi és a dunaföldvári ingóságok esetében az elszállítást elismerte, de az elszállítás helyeként különböző, a tulajdonában álló és gumiabroncsok forgalmazásával is foglalkozó telephelyeket jelölt meg.