A Szolnoki Törvényszék Bf.901/2019/6. számú határozata foglalkozás körében elkövetett GONDATLAN veszélyeztetés vétsége tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 33. § (4) bek., 2017. évi XC. törvény (Be.) 574. § (1) bek.] Bírók: Kissné dr. Nedesán Marianna, Nagy Orsolya, Rochlitz Zoltán

A Szolnoki Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Szolnokon 2020. szeptember 23. napján megtartott nyilvános ülés alapján az 1.Bf.901/2019. számú ügyben meghozta a következő

í t é l e t e t:

A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt Terhelt1 és társa ellen indított büntetőügyben a Szolnoki Járásbíróság 2019. május 15. napján kihirdetett 4.B.817/2018/20. számú ítéletét megváltoztatja,

II. rendű vádlott neve (személyi adatok)

II. rendű vádlott bűnös:

foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében (Btk. 165. § (1) bekezdés 1. fordulat).

Ezért a törvényszék a II. rendű vádlottat:

200 (kettőszáz) napi tétel pénzbüntetésre ítéli. Egy napi tétel összegét 1.500 (egyezerötszáz) forintban állapítja meg. Az így kiszabott 300.000 (háromszázezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetés esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

Kötelezi a II. rendű vádlottat a felmerült 258.040 (kettőszáz-ötvennyolcezer-negyven) forint bűnügyi költség megfizetésére az állam javára.

Az ítélet ellen az ügyész, a II. rendű vádlott és védője a kihirdetéskor vagy 3 munkanapon belül jelenthet be fellebbezést, amelyet a Szolnoki Törvényszékhez kell benyújtani.

I n d o k o l á s

[1] A Szolnoki Járásbíróság 4.B.817/2018/20. számú ítéletével Terhelt2 vádlottat az ellene emelt foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének (a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 165. § (1) bekezdés 1. fordulat (Btk.)) vádja alól felmentette és megállapította, hogy az eljárás során felmerült 258.040 forint bűnügyi költséget az állam viseli.

[2] A járásbíróság ítéletével szemben fellebbezést jelentett be az elsőfokon eljárt ügyész, a vádlott terhére felmentése miatt, részbeni megalapozatlanság okából, a vádlott bűnösségének foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében való megállapítása és pénzbüntetés kiszabása végett.

[3] Az ügyészség a fellebbezés írásbeli indokolásában kifejtette, hogy a műszaki ellenőr a feladatainak ellátása során - a büntetőjogi értelemben vett - tőle elvárható magatartást nem tanúsította, gondatlansága folytán a rá vonatkozó szakmai szabályokat megszegte, amelyek - a járásbíróság által megállapítottaktól eltérően - közrehatottak a veszélyhelyzetet létrehozó eredményben, azzal ok-okozati összefüggésben álltak.

Az ügyészség álláspontja szerint, amennyiben Terhelt2 II. rendű vádlott műszaki ellenőri minőségében - tudva arról, hogy kellő előkészítés nélkül, terv hiányában pusztán elvi műszaki megoldás alapján került kivitelezésre az utóbb károsodott épületet megtámasztani hivatott cölöpsor, melynek megvalósításánál nem volt jelen - a megbízási szerződésben és a reá vonatkozó jogszabályokban foglalt kötelességét teljesíti vagyis az alapvető hiányosságot a megbízónak jelzi, a tényleges ellenőrzést, még idejében - akár visszabontással - lefolytatja, a veszélyhelyzetet megteremtő okfolyamatot megszakította volna, amely adott esetben ténylegesen eredményezhetné a büntetőjogi felelősségre vonásának elmaradását.

Az ügyészség szerint a II. rendű vádlott tudattartalmára figyelemmel az általa elkövetett, mulasztásban megnyilvánuló szakmai szabályszegésen alapuló magatartás zárt logikai láncolatba fűzhető a bűncselekményt megvalósító eredménnyel, ebből eredően téves az elsőfokú bíróság azon megállapítása, mely szerint azok között ne állna fenn okozati összefüggés.

[4] A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 2.B.971/2018/2. számú átiratában fenntartotta az ügyészi fellebbezést és indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet változtassa meg, a felmentő rendelkezés helyett Terhelt2 vádlottat mondja ki bűnösnek foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében és ezért vele szemben pénzbüntetést szabjon ki és kötelezze az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére.

[5] A főügyészség álláspontja szerint a felmentő ítéleti rendelkezés alapjául szolgáló ítéleti tényállás részbeni megalapozatlanságban szenved, mivel hiányos, továbbá a bíróság a megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett.

[6] Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság tekintse a tényállás részének az ítélet indokolásában a 16. oldal 2. és 5. bekezdésében szereplő azon ténymegállapításokat, mely szerint Terhelt2 vádlott, mint műszaki ellenőr nem rendelte el az utóbb károsodott ingatlan vonatkozásában tervdokumentáció készítését, illetve nem kifogásolta utóbb sem az oszlopok tervdokumentáció nélküli és jelenléte hiányában történő elkészültét és nem próbálta meg tisztázni azt sem, hogy a munka, hogyan készült el, megfelelt-e legalább az elvi megoldásnak, mivel ezen ténymegállapítások Terhelt2 vádlott terhére írható mulasztásként értékelhetőek, Ezáltal a II. rendű vádlott megszegte az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Éptv.) 43. § (f) és (h) pontjaiban, valamint az ezzel összefüggésben az építőipari kivitelezési tevékenységről kiadott 191/2009. (IX.15) Kormányrendelet (Korm. rendelet) 16. § (5) bekezdésében foglalt szakmai szabályokat, melyek Terhelt1 terhelt szabályszegésével együtt, de attól részben függetlenül is közrehatottak a veszélyhelyzet kialakulásában.

[7] A főügyészség szerint a megfelelő szaktudással rendelkező Terhelt2 vádlottnak tisztában kellett lennie azzal, hogy kellő előkészítés nélkül megalapozott terv hiányában létesült a cölöpsor, amely körülmény ok-okozati összefüggésben állt az épületrész leomlásával, azaz a veszélyhelyzet kialakulásával. Kifejtette továbbá, hogy Terhelt2 vádlott terhére róható a fenti Korm. rendelet 16. § (5) bekezdésében foglaltak megszegése, hiszen a tervdokumentáció hiányáról, sem az általa ellenőrizetlen módon elkészült védelmi létesítmény kivitelezéséről nem tájékoztatta a megbízót, holott a terv nélküli megvalósítás a jogszabályban rögzített alapvető hiányosságnak tekinthető. A vádlottnak - a tudomása szerint is terv nélkül, jelenlétének hiányában létesült, eltakart állapotban lévő cölöpsor vonatkozásában is - fennállt a műszaki ellenőrzési kötelezettsége, ennek azonban nem tett eleget. Az ellenőrzési kötelezettségének a vádlott adott esetben egy oszlop kiásatásával is eleget tudott volna tenni, ez esetben sem lett volna kizárható, hogy a visszabontás során anyagi kárral járó esemény is bekövetkezhetett volna, azonban erre mindenféleképpen az érintett lakóépület kiürítésével, kontrollált körülmények között került volna sor.

[8] Terhelt2 II. rendű vádlott védője az ügyészi fellebbezésre és a főügyészségi indítványra tett észrevételében kifejtette, hogy helytállóan rögzítette az elsőfokú bíróság, mely szerint a kérdéses műszaki ellenőri tevékenység során a II. rendű vádlottnak nem volt olyan szabályszegése, amely okozati összefüggésben állt volna a bekövetkezett veszélyhelyzettel. Álláspontja szerint a felelősség kérdésében az ügyészség téves jogi koncepciót képvisel. A műszaki ellenőr a tevékenységére vonatkozó hatályos jogszabály értelmében az építtető helyszíni képviselője és nem ő az, aki irányítja az építkezést. A műszaki ellenőr az építkezés felelős műszaki vezetőjével nem áll szerződéses viszonyban, számára a munkavégzés menetére vonatkozóan utasítást nem adhat, amennyiben problémát észlel azt elsősorban a megbízója, a megrendelő felé kell jeleznie, aki dönt arról, hogy mit tesz a jelzés alapján. A műszaki ellenőr egy építkezés során nincs olyan eszközök és jogi lehetőségek birtokában, hogy az adott építkezés minden részlete vonatkozásában az építésvezetővel azonos szintű felelősséget vállaljon. Kiemelte, hogy az építkezéseken végzett munka szabályosságáért a felelős műszaki vezető tartozik felelősséggel, a műszaki ellenőr feladata más: a megbízó érdekeinek védelme.