BH 2025.10.234 I. Az ideiglenes intézkedés tárgya csak olyan magatartás lehet, amely a keresettel érvényesített jog alapján követelhető [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bek. a), c) és d) pont, 103. § (2) bek.].

II. Az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárás felfüggesztésére a polgári ügyben eljáró bíróságnak nincs hatásköre, az adós az adóhatóságtól kérheti annak felfüggesztését [2017. évi CLIII. törvény 15. § (3) bek.].

Pertörténet:

Kúria Gf.30077/2025/2. (*BH 2025.10.234*), Fővárosi Ítélőtábla Gf.40002/2025/4.

***********

Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem

[1] Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét, amelyben azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az alperes támogatói okirattól történő elállásának (helyesen: a támogatói okirat visszavonásának) jogszerűtlenségét és kötelezze 85 238 440 forint támogatás megfizetésére.

[2] Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amely elsődlegesen annak megváltoztatására és a kereseti kérelemnek megfelelő határozat meghozatalára, másodlagosan annak hatályon kívül helyezésre irányult.

[3] A felperes a fellebbezéssel egyidejűleg kérte, hogy az ítélőtábla ideiglenes intézkedéssel kötelezze az alperest az általa az illetékes pénzintézethez benyújtott azonnali banki beszedési megbízás visszavonására; tiltsa el attól, hogy a kifizetett támogatási összeg behajtása érdekében további beszedési megbízást nyújtson be, továbbá attól, hogy kezdeményezze az állami adóhatóságnál a végrehajtási eljárás megindítását. Előadta, hogy az alperes a tőle kapott banki felhatalmazó levelek alapján beszedési megbízást adott a számláját vezető pénzintézet számára a már kifizetett támogatási összeg beszedése iránt. Ennek következtében 2024. október 9-i értéknappal 6 574 304 forint inkasszálása történt, ilyen módon a bankszámláján található teljes pénzösszeg az alpereshez került.

[4] A kérelmét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 103. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjára alapította. Álláspontja szerint a Pp. 103. § (1) bekezdés a) pontja az ideiglenes intézkedés meghozatalát azért alapozza meg, mert a támogatás visszafizetése, illetve az adóvégrehajtás visszafordíthatatlan változásokat idézne elő, amely végső soron a teljes ellehetetlenülését okozná, a bekövetkező csődhelyzet visszafordíthatatlan lenne. Hivatkozott arra, hogy a Pp. 103. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hátrány az adott esetben ténylegesen még nem következett be, annak közvetlenül fenyegető volta viszont tételesen, kimutatásokkal számszerűsíthető. Érvelése szerint a hátrány lehetséges bekövetkeztét és az annak alapjául szolgáló jogellenességet elég valószínűsíteni. Állította továbbá, hogy a Pp. 103. § (1) bekezdés d) pontja is megalapozza az ideiglenes intézkedés elrendelését, mert fennáll a különös méltánylást érdemlő ok a bemutatott, a visszafizetési kötelezettség teljesítése esetén megvalósuló munkavállalói veszteség és a súlyos anyagi következmények folytán.

Az ítélőtábla végzése

[5] Az ítélőtábla végzésével a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasította. Nem vitatott ténynek nevezte, hogy a felek között a támogatói okirat kibocsátásával támogatási jogviszony jött létre. Utalt arra, hogy a támogatás részbeni kifizetését követően az alperes "az ÁSZ által megállapított és a szabálytalansági eljárási jegyzőkönyvben elfogadott szabálytalanságok miatt" jogkövetkezményként az elállást alkalmazta, ami a támogatói okirat visszavonását jelenti. Rámutatott: a felperes kérelme a bíróság érdemi döntéséig a támogatói okirat visszavonása jogkövetkezményeinek elhárítását, ezen belül a "végrehajthatóság" felfüggesztését célozza, illetve teljesítése esetén ezt eredményezné. Hangsúlyozta, hogy a kért intézkedések - kötelezés a banki beszedési megbízás visszavonására, illetve eltiltás további beszedési megbízás benyújtásától és a végrehajtási eljárás kezdeményezésétől - tárgya azonban olyan magatartás, amely a kérelemben foglaltakkal szemben a perben érvényesített jog alapján nem követelhető, ezért a kérelem teljesítésének a Pp. 103. § (2) bekezdése alapján nincs helye. Ennek alapvető okaként azt jelölte meg, hogy a felek között létrejött, a kereset tárgyát képező támogatási jogviszony polgári jogi és közjogi elemeket is tartalmaz, az elállás esetén fennálló visszafizetés teljesítésével kapcsolatos, az alperest terhelő kötelezettségek pedig jogszabályon alapulnak, a jogviszony közjogi elemeit képezik.

[6] Az ítélőtábla az Alkotmánybíróság, a Kúria és az EUB határozatai alapján kifejtette, hogy az alperes által alkalmazott pénzügyi korrekció egy közigazgatási jellegű intézkedés, annak teljesítése, végrehajtása érdekében megtett intézkedések, így például a biztosíték érvényesítése (inkasszó), a végrehajtási eljárás megindulásához szükséges megkeresés szintén a jogviszony közjogi elemei, amelyekhez még mérlegelési jogkör sem kapcsolódik. Helyesnek tartotta ezért az alperesnek azt az érvelését, hogy nem joga, hanem jogszabályon alapuló kötelezettsége, hogy mindezeket megtegye. Álláspontja szerint a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének tárgyát ezért olyan magatartások képezik, amelyek gyakorlása, vagy az azoktól való tartózkodás a támogatói okirat visszavonása jogszerűtlenségének megállapítására előterjesztett keresettel érvényesített jog alapján sem követelhetők. Kiemelte továbbá, hogy ezek átmeneti, a polgári per befejezéséig terjedő megakadályozása is csak a jogviszony közjogi szabályai, illetve a végrehajtásra vonatkozó szabályok rendelkezése alapján, az arra hatáskörrel rendelkező hatóság útján történhet.

[7] Nem értett egyet a kérelemnek azzal az indokával sem, hogy az Európai Unió brexit miatti kiigazításokra képzett Brexit Alkalmazkodási Tartalékból a magyar vállalkozások részére nyújtott támogatások igénylésének és a források felhasználásának részletes szabályairól szóló 733/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) a felperes számára nem biztosít egyéb jogorvoslati lehetőséget. Ezzel kapcsolatban lényegesnek tekintette, hogy az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárás felfüggesztésére a polgári ügyben eljáró bíróság nem rendelkezik hatáskörrel, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 15. § (3) bekezdése alapján viszont az adós az adóhatóságtól kérheti a felfüggesztést; a felperes ezt a kérelmét az ideiglenes intézkedés iránti kérelmében kifejtett körülményekre is alapíthatja.