A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21244/2017/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:45. § (2) bek., 3:1. § (3) bek.] Bírók: Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.21.244/2017/4-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Abay & dr. Török Ügyvédi Iroda (címe ., ügyintéző ügyvéd: dr. Abay Péter) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a dr. Visontai Csongor ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. augusztus 31. napján meghozott 25.P.22.953/2017/10. számú ítélete ellen a felperes részéről 13. sorszám alatt előterjesztett 14. sorszám alatt pontosított fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnevét azzal, hogy a felperes hozzájárulása nélkül az általa működtetett felnőtt férfi labdarúgó NB1-es bajnokságban szereplő ... FC labdarúgócsapat címerét megváltoztatta és a megváltoztatott címert 2017. július 3-tól használja.

Kötelezi az alperest, hogy a megállapított jogsértő magatartást 30 napon belül hagyja abba, és az alperest eltiltja a további jogsértéstől.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül az ítélet rendelkező részét 30 napig tegye közzé az ujpestfc.hu honlap kezdőlapján 12-es betűmérettel.

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 85.500 (nyolcvanötezer-ötszáz) forintot, valamint ebből 22.500 (huszonkétezer-ötszáz) forint ügyvédi munkadíj után járó áfa összeget mint együttes első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1885 óta bejegyzett, ma is aktívan működő sportegyesület. Az alperes a felnőtt férfi labdarúgó bajnokságban szereplő ... FC labdarúgócsapat működtetője. Az alperesnek 2014 óta két tagja van: az ... Labdarúgó Kft. 96,69 %-os többségi üzletrésszel, a felperes 3,31%-os kisebbségi üzletrésszel rendelkezik.

A társasági szerződés a taggyűlés hatáskörébe utalta az alperes által használt eredeti arculati elemek megváltoztatását (csapatszínek, címer, embléma), továbbá az alperes által használt eredeti arculati elemek megváltoztatása tárgyában 100%-os szavazattöbbséggel lehet határozni. Az alperes ügyvezetője 2017. június 26-án a felperes hozzájárulása nélkül úgy határozott, hogy megváltoztatja a labdarúgócsapat címerét. A felperes több alkalommal is tiltakozott a címer megváltoztatása ellen.

A felperes végleges keresetében - tartalma szerint - annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnevét, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1) bekezdése szerint oltalomban részesített személyiségi jogait, így saját arculata integritásához, a 132 éves egyesület tradíciójából származó presztízs élvezéséhez való jogát azzal, hogy az általa működtetett labdarúgócsapat címerét egyoldalúan megváltoztatta és 2017. július 3. napja óta az új címert használja tevékenysége során. A labdarúgócsapat címerének megváltoztatása alkalmas volt azt a hamis látszatot kelteni, hogy a címer megváltoztatása a saját döntése volt, illetve az a hozzájárulásával történt, és az új címer összefüggésbe hozható vele.

Kérte kötelezni az alperest, hogy valamennyi felületre kiterjedően hagyjon fel a jogsértő címerhasználattal, annak valamennyi formáját illetően, valamint kérte a jövőre nézve az alperes eltiltását a jogsértéstől. Kérte kötelezni az alperest elégtétel adására, a bírósági ítélet nyilvánosságra hozatalára az alperes saját honlapján, a hivatalos Facebook, Instagram, Twitter oldalain, valamint a Nemzeti Sport című napilapban. Kérte kötelezni az alperest a jogsértő címer valamennyi ingóságról történő eltávolítására, azoknál, ahol ez állagsérelmet okozna, az ingóság megsemmisítésére. Keresetét elsődlegesen a Ptk. 2:42. § (1) bekezdés, és a Ptk. 2:45. § (2) bekezdése szerinti személyiségi jogsértés miatt a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a), b), c), d) pontjaiban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására alapította.

Előadta, hogy az NB I-es bajnokságban szereplő ... FC labdarúgócsapatot 2014. óta az alperes működteti, a működtetés során azonban az alperes jelentős mértékben támaszkodik a felperesre és a felperes jóhírnevére, történelmére, felpereshez köthető arculati elemekre. Az alperes továbbá felperes jogán kezdhette meg a felnőtt labdarúgó bajnokságon való részvételét, a felperes vagyonkezelésében álló stadiont használja, felperes mottóját is sajátjának tekinti. Ezáltal felperes és az alperes összemosható, és a megváltozott címeren keresztül felismerhető a felperes. Az átlagos fogyasztó számára nem különül el egymástól a labdarúgócsapat tekintetében a felperes és az alperes személye. Éppen ezért a társasági szerződés számos olyan korlátozást tartalmaz, amelyek azt biztosítják, hogy az arculati elemek és a névhasználat tekintetében alperes ne tudjon felperes nélkül érvényes döntést hozni.

Előadta, hogy az alperes a 2017/2018-as labdarúgó szezont megelőzően a címerhasználat körében olyan arculati megjelenést használt, amely összhangban állt a felperes jóhírnevét védő arculati elemekkel, különös tekintettel az alperes által használt címerre. 2017. június 26-án azonban a felperes hozzájárulása nélkül úgy döntött, hogy megváltoztatja a címert, majd 2017. július 3-tól használni kezdte a nyertesként kihirdetett címert minden kommunikációs csatornáján keresztül. Ugyanez a címer jelent meg innentől kezdve a labdarúgócsapat mezein, felszerelésein is, valamint a szurkolói boltokban megvásárolható tárgyakon. A felperes és a szurkolók tiltakozásukat fejezték ki a címer ellen, a megváltoztatás a társasági szerződésbe ütközött. Hangsúlyozta, hogy a sportegyesületek, sportvállalkozások esetében döntő jelentősége van az arculati elemeknek, a logóknak, címereknek.

A jogsértő címerhasználat valamennyi formájára és valamennyi felületre történő abbahagyása iránti kereseti kérelmét másodlagosan arra a jogára alapította, hogy a társasági szerződés megszegése miatt a szolgáltatás teljesítését követelheti. Előadta, hogy a Ptk. 6:137. § alapján a szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. A Ptk. 6:138. § értelmében pedig szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére. Érvelése szerint a szerződéses szolgáltatás abban nyilvánul meg, hogy az alperes tartózkodó magatartást tanúsít, tartózkodik minden olyan arculati elem megváltoztatásától, amelyhez a taggyűlés nem adta hozzájáruló nyilatkozatát.

Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte. Védekezésében arra hivatkozott, hogy a kereset nem bírálható el, ezért a per megszüntetésének van helye.