BH 1956.6.1334 Házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti perben ki kell terjeszkedni minden vitás igény végleges rendezésére. Az ilyen perben a természetbeni megosztásra irányuló kérelem - annak valamilyen okból való teljesíthetetlensége esetén - magában foglalja a pénzbeli kielégítés iránti kérelmet is.

A felperes keresete lényegében házastársi vagyonközösség megszüntetésére irányul. Ezen nem változtat az sem, hogy elsődleges kereseti kérelmében az egész ingatlan megítélését kéri. Az ugyanis, hogy az ingatlan teljes egészében, vagy milyen hányadában illeti meg az egyik vagy a másik házasfelet, illetőleg hogy megfelelő esetben az érdekkiegyenlítés azáltal történik-e, hogy az ingatlant megtartó fél valamit fizetni köteles a másiknak: a vita megoldásának a módjára tartozik.

A vagyonközösségbe beletartozik minden olyan ingatlan, amit a felek az együttélés ideje alatt közösen szereztek, függetlenül attól, hogy csak az egyik házasfél volt az ún. juttatott. Az alperes a juttatott telket nem ajándékba kapta, hanem ellenszolgáltatás: megváltási ár fizetésének a kötelezettségével. A szerzés tehát visszterhes volt. Azt pedig, hogy a megváltási árat a maga különvagyonából, vagy a különélés alatti keresményéből fizette ki, az alperes nem is állította. Így a juttatott telek beletartozik a házastársi vagyonközösségbe.

Az ekként való elbírálást mellőzhetetlenné teszi az is, hogy a házasfelek a juttatott telken az együttélés ideje alatt nagyobb értékű házat emeltek. Ennek körében pedig előtérbe kerül, hogy a per eddigi adatai szerint az építkezést lehetővé tevő kölcsön nagyobb részét a felperes fizette vissza.

A vagyonközösség megszüntetésére irányuló pernek hivatalból alkalmazandó szabályai is vannak. Ezeket a perben eljárt bíróságok nem tartották meg. Ezek közé a szabályok közé tartozik, hogy bár a felperes csak a ház kérdését vetette fel, a bíróságnak mégis az ún. vagyonmérleg felállítására kellett volna törekednie. Vagyis tisztáznia kellett volna, hogy mi volt a felek teljes közös vagyona az együttélés megszakadásakor és hogy a közös vagyonnal szemben melyiknek milyen különvagyoni követelése állott fenn. Az igények szoros összefüggésére és kölcsönhatására való tekintettel a lehetőség határain belül ki kell zárni, hogy felőlük akár egyidejűleg, akár egymást követően több per induljon.