A Fővárosi Törvényszék P.22623/2015/33. számú határozata kártalanítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 355. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 58. §, 580. §, 582. §] Bíró: Eglyné dr. Csurányi Csilla

Fővárosi Törvényszék

...P..../2015/33.

A Fővárosi Törvényszék

Winkler Barna és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Dósa Melinda ügyvéd( ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek,

az képviselő neve (képviselő címe. ügyintéző: jogtanácsos jogtanácsos) által képviselt

alperes neve alperes ellen

kártalanítás iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 15.000.000.- (tizenötmillió) Ft nem vagyoni kártérítést, ennek 2014. május 15- től a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, 5.833.000.- (ötmillió nyolcszázharmincháromezer) Ft vagyoni kártérítést, ennek 2014 május 15-től a korábbiakban részletezett módon számított törvényes kamatait és 250.000.- (kettőszáz ötvenezer) forint plusz Áfa perköltséget.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

A le nem rótt 1.200.000.- (egymillió kettőszáz ezer) forint kereseti illeték és a 91.548.- (kilencvenegyezer ötszáznegyvennyolc) forint előlegezett szakértői költség az állam terhén marad.

A felperes köteles külön felhívásra az államnak megtéríteni az adóhatóság útján az ott részletezett módon 300.000.- (háromszázezer) forint le nem rótt kereseti illetéket.

Az ítélet ellen kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ugyanennél bíróságnál kell 4 példányban írásban benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten.

Az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás megtartását.

I N D O K O L Á S:

A felperes kártalanítás iránti keresetét 2014. november 17-én nyújtotta be az Egri Törvényszéken, innen áttétel folytán 2015. június 23-án került a Fővárosi Törvényszékre.

Az írásban benyújtott keresetet a felperes a bizonyítási eljárást követően is változatlanul fenntartotta. E szerint kártalanítás jogcímén 25.000.000.- forint sérelemdíjat (nem vagyoni kártérítést), 13.500.000.- forint vagyoni kárigényt terjesztett elő, ezen összegek 2014. május 15. napjától számított törvényes kamatait és a perköltség megfizetését kérve az alperestől. Előadta, hogy az előzetes letartoztatás közel 3 esztendős időtartama alatt 10.800.000.- forint jövedelemtől esett el, a havi 300.000.- forint alapul vétele mellett. Az előzetes letartoztatással közvetlen összefüggésben további költségek merültek fel havi 30.000.- forint spájz-pénz, 15.000.- telefon költség, havi csomagok költsége szintén 15.000.- forint, így a havi 60.000.- forint alapul vételével 2.100.000.- forintot igényelt, valamint a védője által a fogvatartással kapcsolatosan ellátott feladatok fejében 600.000.- forint ügyvédi munkadíjat.

Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését kérte, a kereset indítási határidő elmulasztása miatt, azonban - mivel ezzel kapcsolatos bizonyítékok nem álltak rendelkezésre, - az elkésettségre való hivatkozást utóbb visszavonta.

Érdemi védekezésében az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte és a Be. 580.§ (3) bekezdés c) pontja szerinti kizáró okra hivatkozott. Nincs helye kártalanításnak, ha a terhelt a nyomozó hatóság megtévesztésére törekedett és ezzel neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúja reá terelődjék és előzetes letartoztatását elrendeljék, meghosszabbítsák vagy fenntartsák.

Az kapítányság Bűnügyi Főigazgatóság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság Nyomozó Főosztály Életvédelmi Osztályán 2003. február 06-ik napján indult nyomozás ../2003 BÜ számon 1-es személy sérelmére elkövetett emberölés büntette miatt, ismeretlen elkövető ellen. A felperest meggyanúsítása és őrizetbe vétele előtt több alkalommal tanúként hallgatták ki, majd a gyanú rá terelődését követően került sor előzetes letartóztatására. A felperes letagadta, hogy ismerné a büntető eljárás I. r. vádlottját és az emberölés elkövetőjét, 2-es személyt. Később módosította nyilatkozatát, hogy üzleti ügyekben mégis tartott kapcsolatot 2-es személlyel. A felperesnek az a magatartása, hogy amikor tanúként az igazmondás kötelezettsége terhelte, valótlan adatokat közölt a nyomozó hatósággal, megfelel annak a kritériumnak, hogy a nyomozó hatóság megtévesztésére törekedett, s ezzel neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúja reá terelődjék és előzetes letartoztatását elrendeljék, meghosszabbítsák. Az alperes szerint a felperes félrevezető és ellentmondásos magatartása vezetett ahhoz, hogy a gyanú rá terelődjön, az előzetes letartoztatását elrendeljék és meghosszabbítsák, ezt a végzések indokolása is alátámasztja.

Az ügyvédi munkadíj iránti igénnyel kapcsolatban a per megszüntetését kérte, mert polgári bíróságnak nincs hatásköre a bűnügyi költség megtérítése iránti igény tárgyában. A nem vagyoni kárigény eltúlzott, a vagyoni kárigények bizonyítatlanok. A felperes a korábbi 2002-es, 2003-as évekre vonatkozóan sem nyújtott be adóbevallást, pedig ekkor semmilyen korlátozás alá nem esett.

A felperes személyes előadása szerint őrizetbe vételekor munkanélküli volt, havi nettó jövedelméről úgy nyilatkozott, hogy "nincs". A jogerős felmentő ítéletbeli tényállás értelmében jövedelmi és vagyoni viszonyai nem voltak tisztázhatók. A 2005. május 03-án zajlott igazságügyi elmeorvos szakértői vizsgálata alkalmával úgy nyilatkozott, hogy "rendszeres munkát nem végzett, pénzének forgatásával foglalkozik". A feketegazdaságból származó, illegálisan megszerzett jövedelem nem irányadó az állammal szembeni kártalanítás megállapításakor. Nem követelhető kártalanításként az Államtól olyan elmaradt jövedelem térítés, amely vonatkozásában a közteherviselés alapját képező adóbevallási kötelezettségüket a kártalanítást igénylők nem teljesítették.

A Heves Megyei Bíróság ...B.../2008/263. számú ítélete szerint a felperes 2004. február 09-től 2007. január 22-ik napjáig előzetes fogvatartásban volt. Január 23-tól 2008. április 09-ig lakhely elhagyási tilalom alatt volt. Szabadlábra az első fokú ítélet kihirdetésével került 2007. január 22-én.

A felperes 35 hónap és 10 napig, közel 3 évig volt előzetes letartoztatásban (2004. február 12-2007. január 12. között).

A Fővárosi Ítélőtábla ...BF.../2013/9 számú jogerős ítéletében az ellene emelt vád alól 2014. május 14. napján jogerősen felmentette.

A 2004. február 12-ik napján kelt ...BNY.../2004/2. számú előzetes letartoztatást elrendelő végzés kimondja, hogy " a bűncselekmény megalapozott gyanúját az ügyben kihallgatott tanúk vallomásai, továbbá a két gyanúsított, a sértett és más személyek által a bűncselekmény elkövetésének idején használt mobiltelefonok híváslistáinak adatai, illetve az azok részletes kiértékeléséről készített rendőri jelentések támasztják alá".