A Fővárosi Törvényszék Bf.8663/2015/5. számú határozata becsületsértés vétség tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 227. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 258. §, 331. §, 348. §, 351. §, 352. §, 361. §, 372. §, 386. §] Bírók: Papp Tibor, Pecze Tünde, Szabó Ágnes Petra

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.10381/2015/4., *Fővárosi Törvényszék Bf.8663/2015/5.*, Fővárosi Ítélőtábla Bhar.154/2016/15. (ÍH 2017.5), 3001/2022. (I. 13.) AB határozat

***********

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

27.Bf.8663/2015/5.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Budapesten 2016. április 14. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

Í T É L E T E T

A becsületsértés vétsége miatt vádlott neve

vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.B.10.381/2015/4. számú, 2015. május 5. napján kihirdetett ítéletét megváltoztatja.

vádlott neve vádlottat az ellene becsületsértés vétsége (Btk. 227.§ (1) bekezdés) miatt emelt vád alól felmenti.

I N D O K O L Á S

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a rendelkező részben feltüntetett ítéletében vádlott neve vádlott bűnösségét a Btk. 227. § (1) bekezdésében meghatározott becsületsértés vétségében állapította meg, ezért őt megrovásban részesítette.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a vádlott jelentett be fellebbezést - bűncselekmény hiányában történő - felmentése érdekében. Fellebbezésének indokolásában hivatkozott arra, hogy a büntető bíróság által elmarasztalt kijelentésével azonos tényállás mellett az első fokon már lezárult perben a Fővárosi Törvényszék az 5.P.22.930/2014/6. számú ítéletében a felperes keresetét elutasította, a vizsgált kijelentést jogszerűnek értékelte. Véleménye szerint az ügy központi kérdése, megállapítható-e az, hogy soha és semmilyen körülmények között, büntetőjogi felelősségre vonás terhe nélkül nem nevezhető más ember aljas, gyáva gazembernek. Álláspontja szerint van olyan helyzet, amikor az egyébként valóban sértő kifejezés használata nem indokolatlan, megalázó és lealacsonyító. A kijelentés előzményeit, körülményeit, kontextusát, kiprovokáltságát a sértett személyes, egyediesített magatartására figyelemmel kell elbírálni.

Hivatkozott az Alkotmánybíróság 13/2014 (IV.18.) AB határozatában, a 7/2014. (III.7.) AB határozatában, valamint a 36/1994. (VI.24.) AB határozatában kifejtett a becsületsértés és rágalmazás megítélésében alkalmazandó elvekre a tekintetben, hogy milyen szempontok szerint döntendő el, hogy egy-egy közügyek vitatását érintő nyilvános közlés megítélése összhangban áll-e az Alaptörvény IX. cikkével és az Emberi Jogok Európai Bírósága döntéseivel.

A mások minden előzmény nélküli bántása vagy a közügyekkel össze nem függő, öncélú támadása esetén a sértő kifejezés nem oltalmazandó. Elsődlegesen azt kell elbírálni, hogy a kijelentés összefüggésben áll-e a közügyek szabad megvitatásával. E kérdésben nem a közszereplői státuszról van szó, hanem a közügyek szabad megvitatása a minősítő körülmény, az, hogy a megszólaló milyen kérdéssel összefüggésben fejezte ki a véleményét. Jelen ügyben személy1 főrabbi alaptalan megrágalmazására reagált, kijelentése így a közügyek megvitatásával állt összefüggésben. A vélemény kontextusát, annak előzményeit is kell vizsgálni. Az értékítéletet, véleményt kifejező kijelentések nagyobb toleranciát követelnek. A büntetőjogi szankció pedig mindig súlyosabb marasztalást jelez, mint a polgári jogi jogorvoslatok tárháza.

Állította, hogy kijelentése a szólásszabadság védelme alatt áll, ezért felmentését kérte. Véleménye szerint nincs jelentősége annak, hogy a személy1 rabbira vonatkozó, idézet téves ismerete személy2 számára felróható volt-e. Egy komoly ember, aki közírónak tartja magát, nem állíthatna ilyesmit anélkül, hogy a legminimálisabb módon más forrást is ellenőrizzen.

Vitatta, hogy a nagy nyilvánosság előtti elkövetés mint tényállási elem megállapítható lenne. Aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy egy facebook bejegyzés felhasználható-e bizonyítékként a büntetőeljárásban.

személy2 magánvádló az elsőfokú bíróság ítéletére és a vádlott fellebbezésére észrevételeket tett. Hangsúlyozta, hogy az emberi méltóságot sértő gyalázkodást sem a közügyek megvitatása során, sem a közszereplők esetében, sem a közhatalmat gyakorlók esetében senkinek semmilyen esetben nem kell tűrnie. A büntető bíróságot nem köti a polgári ügyben hozott ítélet. Számára nem róható fel, hogy az internetről ismert idézetre hivatkozott. Állította, hogy a becsületsértés valamennyi tényállási elemét megvalósította a vádlotti magatartás, a kijelentés alkalmas volt becsület csorbítására, és a sajtó jelenléte okán a nagy nyilvánosság előtti elkövetés is aggálytalanul megállapítható.

A fellebbezés érdemét tekintve megalapozott.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott elsőfokú ítéletet a Be. 348. § (1) bekezdése alapján az azt megelőző eljárással együtt bírálta felül a Be. 361. § (1) bekezdése szerint megtartott nyilvános ülés keretei között.