A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20901/2010/4. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 19. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Járásbíróság P.23996/2009/5., Debreceni Törvényszék Pf.22426/2009/4., *Kúria Pfv.20901/2010/4.* (BH 2011.3.69)

***********

Pfv.IV.20.901/2010/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Fazekas Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Sápi Tibor jogtanácsos által képviselt I. r. és II. r. alperesek ellen közérdekű adat kiadása iránt a Debreceni Városi Bíróság előtt 48.P.23.996/2009. számon megindított és a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2.Pf.22.426/2009/4. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 9. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2009. augusztus 18-án azzal a kérelemmel fordult az I-II.r. alpereshez, hogy adjanak tájékoztatást az illetékességi területükön, a hatáskörükbe tartozó ügyekben a 2008. évben kirendelt védők nevéről és az egyes ügyvédekre lebontva a kirendelések számáról. Álláspontja szerint előbbi a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. (Avtv.) 2.§ 5. pontja és a 19. § (4) bekezdés 2. fordulata értelmében közérdekből nyilvános adat, míg utóbbi a 2.§ 4. pont szerint közérdekű adat.

Az I.r. alperes 2009. augusztus 26-i, a II. r. alperes 2009. augusztus 27-i válaszában azt közölte a felperessel, hogy a védők neve nem közérdekű adat és nem közérdekből nyilvános adat, mivel a védő nem állami helyi önkormányzati, vagy közfeladatot ellátó szerv tagja, így a neve személyes adatnak tekintendő. Hivatkoztak arra is, hogy a nyomozó hatóság nem rendelkezik nyilvántartással a védők kirendelésének számáról, annak kigyűjtése aránytalan munkateherrel járna.

A felperes 2009. szeptember 25-én benyújtott keresetében az írásbeli kérelmében megjelölt adatok közzétételére kérte kötelezni az alpereseket.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alpereseket: 60 napon belül közöljék a felperessel, hogy a 2008. évben az illetékességi területükön, a hatáskörükbe tartozó ügyekben, név szerint beazonosíthatóan kiket rendeltek ki védőként és az egyes védők kirendelésére hány alkalommal került sor. Kötelezte az I-II.r. alperest, hogy fizessenek meg a felperes részére 15 napon belül 10.000 - 10.000 forint perköltséget.

Az Avtv. 2. § 8. pontja alapján megállapította, hogy az alperesek adatkezelőnek minősülnek a kért adatok tekintetében, mivel nem vitásan és az adatok jellegéből megállapíthatóan a kért adatok birtokában vannak.

Az Avtv. 19. § (1) bekezdése alapján kifejtette, hogy a védő nem tekinthető közfeladatot ellátó személynek. Ugyanakkor a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XVIII. törvény (Be.) 46. és 48. §-ai alapján a kötelező védelem körében megtett intézkedések olyan közérdekű tevékenységnek minősülnek, amelyekkel kapcsolatos adatok nem a személyiség kifejezésével méltányolható magánérdekek védelmével, hanem a társadalom szempontjából kiemelkedő fontosságúnak tartott érdekkel kapcsolatosak. A személyes adatok védelmének célja az, hogy a személyről a nyilvánossághoz, beleegyezésén kívül ne jusson el olyan adat, amelynek a nyilvánosságra kerülése ellentétes azzal az érdekkel, hogy a személyre vonatkozó magánjellegű információkat illetéktelen személyek ne szerezhessék meg.

Megállapította, hogy a jogalkotó a kötelező védelem biztosítását az eljárás meghatározott szakaszában a nyomozóhatóság feladatkörébe utalja, a kirendelt védő pedig ezzel összefüggő tevékenységet végez. Mivel a védelem kötelező, ebből következően - közérdekű jellegéből adódóan - erősebb a társadalom tájékoztatásához fűződő érdek, mint a magánszféra esetleges védelme, amely amiatt sincs veszélyben, mert a védő szerepe a vádemeléstől kezdődően nyilvános.

Utalt az elsőfokú bíróság a felperes által ugyanezen adatok kiadása iránt, más alperessel szemben indított peres eljárásban meghozott döntésekre is.

Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a kirendelt védők nevét és azt az adatot, hogy a védő hány ügyben került kirendelésre, közérdekből nyilvános adatnak tekintette, ezért az alperesek, mint adatkezelők kötelesek annak kiadására.

A Pp. 217. § (2) bekezdése alapján a teljesítési határidőt hosszabb tartamban tartotta indokoltnak meghatározni, az adatgyűjtés pontossága és megfelelő ellenőrizhetősége érdekében.

Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperes kereseteit elutasította, és mellőzte az alpereseknek a felperes perköltségében marasztalását. Helyette kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek "egyetemlegesen" 31.000 forint együttes első- és másodfokú perköltséget.

A jogerős ítélet kiemelte, hogy az Avtv. 19. § (4) bekezdése kizárólag a közfeladatot ellátó szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adatai nyilvánosságáról rendelkezik.

Az Avtv. 2. § 5. pontja értelmében kizárólag törvényi szintű szabályozás teheti lehetővé a közérdekből nyilvános adat nyilvánosságra hozatalát, azonban a felperes által megjelölt Alkotmány 57. §-ában, a Be. 46. és 48. §-ában nincs olyan rendelkezés, amely a kirendelt védői tevékenységet az adatvédelmi jogszabály alkalmazása körében közfeladatnak minősítené. A kirendelt védő díjának állam részéről történő megtérítése pedig közfeladati jelleget nem teremt.

A jogerős ítélet rámutatott arra, hogy a Be. 1.§-ára figyelemmel a rendőrség feladata a bűnüldözés, meghatározott esetben a védő kirendelése, amelytől elkülönül a védő tevékenysége, akire az állam közfeladatot nem ruház át.

Utalt a másodfokú bíróság a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. (Rtv.) adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseire is.

Az a körülmény, hogy informatikai szempontból az adatok a számítógépes tárolás miatt kigyűjthetők, törvényes felhatalmazás hiányában az adatok csoportosítására jogi lehetőséget nem teremthet. A felperes által kért adat közlésére tehát törvényi felhatalmazás hiányában nincsen jogi lehetőség. Jogi álláspontja folytán a másodfokú bíróság a pontosság és teljesség körében előadott alperesi hivatkozásokat nem vizsgálta.

Az első- és másodfokú perköltség viseléséről a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint határozott.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és kereseti kérelmének helyt adó ítélet meghozatalát kérte.

Alkotmányellenesnek tartotta az első- és másodfokú bíróság megállapítását, miszerint a kirendelt védő nem közfeladatot ellátó személy. Hivatkozott arra, hogy az Alkotmány 57. §-ában biztosított védelemhez való alkotmányos jog garantálása a büntetőeljárás egésze alatti állami közfeladat. Ezt a terhelt indokolt kérésére vagy a Be. 46. és 48. §-ainak megfelelően, a kötelező védelmi esetekben el kell látni.