A Budapest Környéki Törvényszék Pf.20829/2014/5. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 119. §, 253. §] Bírók: Bartháné dr. Ambrus Rózsa, Kiss Márta, Polgárné dr. Vida Judit

Budapest Környéki Törvényszék

mint másodfokú bíróság

...Pf. ....../2014/5.

A Budapest Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság a személyesen eljárt dr. felperes neve (címe) felperesnek - az Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztálya (címe) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt a ...............Járásbíróság ......P........./2013/6. szám alatti, 2014. április 28. napán kelt ítélete ellen, az alperes részéről 8. és 9. szám alatti fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja.

Az alperes perköltség fizetésére kötelezését mellőzi, és kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 19.050 (Tizenkilencezer-ötven) Ft együttes első és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt írásban adja ki a felperesnek azoknak a jogi személyeknek a nevét, amelyek részvételével akár felperesi, akár alperesi minőségükben, legalább négy éve van folyamatban peres eljárás az alperes előtt, szerepeltetve az egyes peres eljárások ügyszámát, valamint a keresetlevél bírósághoz érkezésének időpontját is, továbbá fizessen meg 25 400 Ft perköltséget.

Indokolása szerint, elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felperes által kiadni kért adatok közérdekű adatnak minősülnek-e, illetve, hogy azokat, mint közérdekű adatokat az alperes kezeli-e. E körben hangsúlyozta, hogy az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) értelmében közérdekű adaton nemcsak számadatot, hanem bármilyen rögzített információt vagy ismeretet is érteni kell. Osztotta a felperes érvelését arra vonatkozóan, hogy a kiadni kért adatokat - így a jogi személyek nevét - sem a statisztikáról szóló 1993. évi LXVI. törvényben, sem pedig, a közokiratokról, közlevéltárakról és magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben foglaltak nem korlátozhatják. Az előbbihez kapcsolódóan rámutatott, miszerint maga az alperes állította, hogy a kért adat a bíróság ítélkezési tevékenységhez kapcsolódik, amely nem más, mint közfeladatának ellátása, míg az utóbb felhívott jogszabály 2. §-a szerint a törvény hatálya az a.) pont alapján a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagára vonatkozik.

A kiadni kért adatok az Infotv. 3. § 5. pontja szerint közérdekű adatnak minősülnek, amelyek a bíróság, mint állami közfeladatot ellátó szerv kezelésében vannak, és amelyek közfeladatának ellátása során keletkeznek. A jelzett 3. § 5. pont a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett adatot is jelent, olyan adatot, amely a személyes adat fogalma alá nem esik. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, személyes adaton kizárólag természetes személyhez kötődő adatokat lehet érteni, a jogi személyek vonatkozásában a személyes adat nem értelmezhető, így a jogi személy neve nem minősül személyes adatnak.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását és a kereset elutasítását, továbbá a felperes első- és másodfokú perköltség megfizetésére kötelezését kérte.

Előadása szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor az Infotv. egyes szakaszainak felhívásával arra a következtetésre jutott, hogy a jogi személyek nevére vonatkozó adat közérdekű adatnak minősül, ugyanakkor ez a megállapítása - miszerint mitől lesz közérdekű adattá a felperes által kiadni kért adatfajta - nem került megfelelően kibontásra sem. Az ítélet idevágó indokolása olyan látszatot kelt, mintha a nem személyes adatnak minősülő adat csak közérdekű adat lehetne, holott az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő adatvagyon nem csak közérdekű és személyes adatokból áll.

A 3. § 5. pontját - mint a közérdekű adatok körét - illetően a fellebbezés kifejtette, hogy az ítélet helytelenül határozta meg a jogi személy nevét, ugyanis a hivatkozott jogszabályhely szerinti definíció két részre bontja a közérdekű adatok körét, amely két esetkör nem mosható össze. A bíróság az Infotv. 3. § 9. pontja értelmében adatkezelőnek minősülve saját rendszeresített nyilvántartásaiba felveszi, rögzíti, tárolja, stb. azaz kezeli a jogi személyek nevét és egyéb azonosító adatait, az így kezelt adatok azonban nem a közfeladat ellátása során keletkeznek. A bíróságok az igazságszolgáltatási tevékenységük során szükségképpen birtokába jutnak olyan adatoknak, amelyek nélkül a döntés nem hozható meg, ide kell sorolni a jogi személy nevét is.

A jogi személy neve azonban nem tekinthető az igazságszolgáltatási tevékenységre vonatkozó adatnak, mert a bíróság, mint közfeladatot ellátó szerv létét, működését, eredményességét, tevékenységét, stb. semmilyen módon nem befolyásolja. A jogi személy neve nem a közfeladat ellátása során keletkezik, azzal csak szükségképpen kapcsolódik össze.

Az igazságszolgáltatási tevékenység, mint egész nem azonos az egyes konkrét ügyek intézésével. Ez utóbbiak esetében az adatok megismerhetőségét nem az Infotv., hanem a vonatkozó eljárási szabályok (Pp., Be.) szabályozzák. A konkrét ügyekben félként szereplő jogi személyek nevei olyan adatok, amelyek a Pp. 119. §-ának rendelkezéseire figyelemmel ismerhetők meg, azaz külön engedély nélkül csak a felek, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői részére adható ezekről felvilágosítás. A polgári peres eljárás egyedi, konkrét, a peres fél által szolgáltatott adata nem válhat a bíróság által közölhető, nyilvános adattá, következésképp közérdekű adattá sem.