A Pécsi Ítélőtábla Pf.20272/2010/4. számú határozata hibás teljesítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 213. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 200. §, 310. §, 314. §, 316. §, 340. §] Bírók: Kutasi Tünde, Lábady Tamás, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet

Pécsi Ítélőtábla

Pf.III.20.272/2010/4. szám

A Magyar Köztársaság Nevében!

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Vukovics István ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve I. rendű és II. rendű felperes neve (címe) felpereseknek a dr. Barnafi Krisztina ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen hibás teljesítésből eredő igény érvényesítése iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság 2010. április 23. napján kelt 21.P.21.666/2009/21. számú rész-közbenső ítélete ellen az I. rendű felperes által 22. és az alperes által 23. sorszám alatt benyújtott fellebbezések folytán meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság rész-közbenső ítéletét - fellebbezett részében - megváltoztatja, és az I. rendű felperes által 2006. március 18-án elszenvedett balesetből eredő kár megtérítése iránti keresetet teljes egészében elutasítja.

Kötelezi az I. rendű felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 260.000 (kettőszázhatvanezer) forint együttes első- és másodfokú eljárásban felmerült költséget.

Az részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes jogelődje és a felperesek között (a továbbiakban peres felek) 2004. április 23. napján "Előszerződés együttműködési megállapodással" elnevezésű szerződés jött létre. Felek - az alperes alapító okiratának megfelelően - abban állapodtak meg, hogy a felperesek, mint arra rászoruló rossz lakáskörülmények között élők részére, az eladó - alperes - saját tulajdonaként telket szerez, és a telekre elsősorban társasházi rendszerben működő többlakásos lakóépület felépítéséhez szervezi a tulajdonostársakat. Az építési költséget 21 éves, hosszú lejárató kamatmentes hitelként bocsátja a vevők rendelkezésére. Abban is megállapodtak, hogy a vevők és nagykorú családtagjaik minimum 1200 munkaórát teljesítenek az építkezésen, és ezen felül a felperesek vállalták, hogy 220.000 forint előtörlesztést megfizetnek. Az építési munkálatokat az építkezők, illetőleg családtagjaik továbbá önkéntesek végzik, a munka szervezése és az építő anyagok biztosítása az alperes feladata. Az alperes által nyújtott szóbeli tájékoztatás szerint az alperes csak az engedélyhez kötött munkákat - tervezés, víz, villany, fűtés, gázszerelés - végezteti vállalkozókkal, minden egyéb munkát az építkezők (vevők), illetőleg a közreműködő segítőik és az önkéntesek végeznek el az alperes irányításával.

Ezt követően megkezdődött a kivitelezés, ennek során a felperesek és családtagjaik a vállalt 1200 munkaórát teljesítették, valamennyien segédmunkát adtak. A felperesek semmilyen szakképesítéssel nem rendelkeznek.

Az építkezés 2004. december 11-én befejeződött, rövid időn belül egy ünnepség keretében a lakáskulcsokat a tulajdonosoknak átadták, a felperesek még karácsony előtt a lakásukba beköltöztek, bár használatbavételi engedély kiadására még nem került sor, és a végleges adásvételi szerződéseket sem kötötték meg. A használatba vételi engedélyt Cs Város jegyzője 2005. január 27-én adta ki.

2004. december 29. napján peres felek "Adás-vételi, együttműködési szerződés lakásépítés céljára" elnevezésű okiratot írtak alá. A szerződés szerint a telek és a felépítmény általános forgalmi adóval növelt vételára összesen 8.838.100 forint volt. A vételárat a felperesek havi részletekben voltak kötelesek megfizetni. A szerződés 21. pontja szerint a vállalkozási szerződéseket az eladó saját nevében és javára köti, az ezen szerződések megszegéséből eredő minden jog az eladót illeti, beleértve a vállalkozók esetleges hibás teljesítéséhez kapcsolódó igényérvényesítéseket is. Ez utóbbi jogosultságot az adásvételi szerződés aláírását követő egy éven túli hibák esetére a vevőre engedményezi. A vevők által vagy érdekkörükben teljesített munkáért az eladó semmilyen felelősséggel nem tartozik a szerződés e pontja szerint. A szerződés 2005. január 20. napján történt módosítását követően a vételárhátralék összegét 4.418.100 forintban állapították meg, amelyet havi 17.532 forintos részletekben voltak jogosultak a felperesek megfizetni.

A felperesek úgy költöztek be az ingatlanba, hogy a tetőtéri részen a pihenő-közlekedőnél a korlát nem készült el. A fém lépcsőt és annak korlátját - az alperes segítője - idős S.Gy. lakatos készítette el, aki mellett az I. rendű felperes segédmunkát végzett. Az emeleti pihenő korlátját azért nem készítette el S.Gy., mert az I. rendű felperes azt fából akarta elkészíttetni. A felperesek 2005. szeptemberében Sü. Gy. ügyvezetőnek jelezték a mellvéd hiányát, ezt követően G.P. - aki az alperes megbízásából az építkezés munkálatait szervezte és irányította - a mellvéd elkészítéséhez szükséges faanyagot néhány héten belül a helyszínre kiszállította, azonban az nem került beépítésre.

2006. (elsőfokú ítélet 6. oldal 2. bekezdésében elírás folytán 2005.) március 18-án az I. rendű felperes az emeleti lakrészen feküdt le. Hajnalban felkelve a szobából kilépve a felsőszintről leesett, amelynek következtében a jobb oldali 3-5 bordasorozat törését, a jobb oldali kulcs és lapockacsont darabos törését, jobb oldali felkar zúzódását és a jobb oldali sziklacsont törését, jobb kéz 5. ujj középpercének és 3., 4. körömpercének ficamát szenvedte el. I. rendű felperes 2005. március 18-án délután négy nagyfröccsöt fogyasztott és rendszeresen szedte a Xanax nevű gyógyszert.

A balesetet követően G.P. elkészítette a lépcsőpihenő korlátját.

A felperesek módosított keresetükben az ingatlan hibáival kapcsolatos jótállási igényt érvényesítettek az alperessel szemben, valamint az I. rendű felperes balesetével összefüggésben bekövetkezett kárának megtérítését kérte arra hivatkozással, hogy a baleset az alperes hibás teljesítésével okozati összefüggésben - a korlát hiánya miatt - történt.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a baleset olyan módon következett be, hogy azt az I. rendű felperes előadta, és arra hivatkozott, hogy a korlát a felperesek hibájából hiányzott, annak elkészítése - a megállapodásuk szerint - a felperesek feladata lett volna. Az alperest csak a szükséges anyag biztosítása terhelte, s ennek eleget is tett. G.P. segítséget is ajánlott az elkészítéshez, azt azonban a felperesek nem vették igénybe. Hivatkozott arra, hogy a balesetet megelőzően az I. rendű felperes alkoholt fogyasztott, és Xanax nevű nyugtató gyógyszert is szedett, amely ugyancsak közrehatott a baleset bekövetkeztében.

Az elsőfokú bíróság rész-közbenső ítéletet hozott, amelyben megállapította, hogy az I. rendű felperest 2006. március 18. napján ért balesetből eredő kárért az alperes 30 %-ban tartozik felelősséggel. Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a peres felek között a Ptk. 365. és 389. §-ában szabályozott adásvétellel vegyes vállalkozási szerződés jött létre. Megállapította, hogy az adásvételi szerződésben az alperes az építkezésen részt vevő leendő tulajdonosok által végzett munkával kapcsolatban a kárfelelősségét kizárta, ez a rendelkezés azonban a Ptk. 314. §-a értelmében érvénytelen. Megállapította továbbá, hogy az adásvételi szerződés 10. pontja szerint az alperes jogelődje vállalta az ingatlan felépítését, a felperesek pedig 1200 munkaóra teljesítését. Megállapította, hogy az alperes, mint vállalkozó hibásan teljesített azzal, hogy az emeleti lépcső-pihenőnél a korlát nem készült el. Nem vitásan ez a hiány bárki számára felismerhető hiány volt, azonban az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában - az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a szerződés jelen idejű megfogalmazásából következően - az építkezés még folyt, így a felperesek joggal lehettek abban a feltevésben, hogy az alperes a pihenő korlátját a későbbiekben elkészíti, ezért a Ptk. 316. §-ának (1) bekezdése nem alkalmazható.